A délutáni úgynevezett nem kompetitív értékesítés során minden ajánlatot elfogadva további 23,76 milliárd forintnyi kötvényt adott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ez ugyan elmaradt a várttól, de a délelőtti aukció 70 milliárdjával együtt közel 100 milliárdnyi állampapír talált ma is gazdára.
Összességében a tervezettnél kisebb volt az érdeklődés az MNB csütörtöki kamatcsere-tenderei iránt, de a kép felemás volt, hiszen a hároméves kereslet elmaradt a várttól, az ötéves viszont meghaladta azt.
Sikeresen értékesített 70 milliárd forintnyi állampapírt csütörtökön az ÁKK, ez 20 milliárddal több az eredetileg tervezett mennyiségnél. Főleg a három- és ötéves papírok iránt volt jelentős kereslet, 15 éves kötvényből az eredetileg tervezett mennyiség fogyott el.
A jelenlegi 33 százalékról az év végére 32 százalékig mérséklődhet a devizaadósság aránya, 2017-re pedig 25 százalékra lehet tovább csökkenteni ezt az arányt - mondta a Magyar hírlapnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember hozzátette: célja, hogy belátható időn belül a tíz százalékos részarány is elérhető legyen.
Továbbra is sikeres aukciókat bonyolít az ÁKK a diszkontkincstárjegyek esetében, a keddi értékesítés alkalmával a tervezett 35 helyett 45 milliárd forintnyi állampapír talált gazdára tovább csökkenő hozam mellett.
Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.
A tervezettnél többet adott el a 12 hónapos kincstárjegyekből és az ötéves változó kamatozású kötvényekből az ÁKK a csütörtöki aukción. Összesen a meghirdetett 31 milliárd forint helyett 39 milliárdnyi állampapír talált gazdára, ráadásul a kincstárjegyek esetében tovább csökkent a hozam.
A keddi aukción megint komoly érdeklődés volt a három hónapos magyar diszkontincstárjegyek iránt, idén január óta nem volt látott keresletet regisztrált az adósságkezelő. Ennek nyomán pedig az elmúlt hetekhez hasonlóan megemelte a kibocsátott mennyiséget, ráadásul a hozamok is tudnak még csökkenni.
A részvény- és devizapiacok zuhanása mellett a kötvények eddig viszonylag olcsón megúszták a pánikot, ez volt tapasztalható hétfőn is. A hosszú magyar papírok esetében ugyan 15-20 bázispontos hozamemelkedést regisztrált az ÁKK a másodpiacon.
Több tényező együttes hatására tavaly január óta nem látott volumenben, nettó 2,49 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a legfrissebb adatok szerint a feltörekvő kötvénypiacokra szakosodott alapokból. Egyelőre a kilátások sem jók, így a vihar továbbra is kitarthat ezeken a piacokon (is), de az UniCredit szakértői szerint a kelet-közép-európai térség kötvénypiaca lényegében a béke szigete lehet. Ez összhangban van egy pénteki összefoglalónkkal, amely a fundamentális összefüggések alapján szintén azt mutatta, hogy a régiós devizákat nem annyira bántják, mint sok más feltörekvő devizát:
Kevesen ismerik személyesen Michael Hasenstabot, aki zárkózott csodabogár hírében áll. A szakember egészen fiatalon kezdte pályafutását a Franklin Templetonnál, ma pedig már az amerikai cég kötvénypiacokért felelős alelnöke, aki 9,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír sorsáról is dönthet. Állítólag Hasenstab nem csak a befektetések terén megy szembe a széllel, a magánéletében sem mindig választja a bevett utat. Néhány éve például megmászta a Mount Everestet hobbiból, de nászútra is a Kilimandzsáróra mentek feleségével.
Szerdán összesen 65,3 milliárd forint értékben kötött kamatcsere-ügyleteket (IRS) csütörtökön a jegybank. Ez abból adódott, hogy míg a 3 éves tenderre nem érkezett ajánlat, az 5 és 10 éves tenderen viszont a meghirdetett mennyiségnél többet fogadott el.
Az összesen meghirdetett 50 milliárd forintnyi keretösszegre 105,7 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a 3 mai államkötvény aukción, így az Államadósság Kezelő Központ 60 milliárd forintot fogadott el ezekből. A korábbi hetekre jellemzőnél sokkal visszafogottabb volt a vételi érdeklődés az 5 és 10 éves kötvényeknél, de ezzel együtt a 3 és az 5 éves papíroknál a meghirdetetthez képest 5-5 milliárddal megemelte az elfogadott mennyiséget az adósságkezelő. Az előző aukciókhoz képest egyébként újra érdemben süllyedtek az átlaghozamok.
Eddig bejöttek az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tervei: csökkenő devizaadósság, növekvő forintadósság és mindezt megkoronázva még a lakosság is nagy hévvel veszi az állampapírokat. Ha minden a tervek szerint halad, reális elképzelés lehet, hogy a lakossági papírok elérjék a teljes államadósságon belül a 20%-os arányt. Amin még dolgozni kell, az a hosszú lejáratú lakossági papírok népszerűsítése: a bankbetéteket már maguk mögött hagyó rövid lejáratú állampapíroknál az ÁKK már elérte, hogy úgy táncoljunk, ahogy ő fütyül, sok esetben a kamatszint okozta pszichológiai hatásnak köszönhetően, de a hosszabb papíroknál még nem következett be a fordulat, ha lesz egyáltalán.
Három hónapja történt utoljára, hogy több ajánlatot nyújtottak volna be a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján, ám a múlt heti emelés után most változatlanul csupán 45 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az átlaghozam a múlt héthez képest 6 bázisponttal csökkent.
Az előző heti 285 millió dollárról 781 millió dollárra ugrott a most szerdáig megfigyelt egy héten a feltörekvő államkötvény piacokon a befektetési alapok által végrehajtott összesített tőkekivonás, azaz a kedd hajnali kínai jüan-leértékelési lépés igencsak éreztette hatását. Ez a magyar piacra is érvényes volt, hiszen hétfőről szerdára a külföldi befektetők forintalapú magyar állampapír állománya további 90 milliárd forinttal esett, így újabb többéves mélypont közelébe bukott.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
Szokatlanul gyenge kereslet mellett a tervezettnél ötmilliárd forinttal kevesebb 12 hónapos diszkontkincstárjegyet értékesített csütörtökön az ÁKK. A hozam ugyan csökkent, de a kereslet alakulása mindenképpen aggodalomra adhat okot.
Júliusban 82,6 milliárd forint értékben magyar állami devizakötvényeket vásárolt az MNB a másodpiacon - tudta meg az mfor.hu. A jegybank indoklásából kiderül, hogy valószínűleg a korábban jelzett 900 millió eurós jövő évi előfinanszírozást fogja megoldani az ÁKK az MNB közbeiktatásával.
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Működött a fenyegetés. 2021-ben a harminckét NATO-tag közül csak öt állam volt hajlandó teljesíteni a GDP-arányosan... 
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
Nagyon sok ember egyetlen kritérium alapján választ bankot vagy brókercéget: minél olcsóbb legyen. Ez még egy élelmiszervásárlásnál...
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
