Donald Trump elnök kormányzata nem sieti el környezetvédelmi döntéseit - jelentette ki Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója Alaszkában, miután az északi-sarki térség országainak külügyminisztereivel környezetvédelmi kérdésekről tanácskozott. A globális felmelegedés folyamata különösen érzékelhető az Északi-sarkvidéken: olvadnak a jéghegyek és kiolvad a permafroszt, vagyis a nagyobb mélységig tartósan fagyott állapotban lévő talaj is. Mindez pedig nemcsak a helyi infrastruktúrát károsítja, hanem egyúttal feltár új olajlelőhelyeket és megnyit új hajózási útvonalakat is, felerősítve az Arktisz természeti erőforrásaiért hosszú évek óta folyó harcot.
Donald Trump ma alárt egy elnöki rendeletet, amelynek célja, hogy előre mozdítsa az amerikai partmenti olaj- és gázkitermelést. A rendelet lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is kutatásokat végezzenek nyersanyagok után, ahol az Obama-kormány semmilyen hasonló tevékenységet nem engedélyezett. A környezetvédő szervezetek hevesen tiltakoznak, szerintük ugyanis ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag a sarkköri vizek élővilágának halálos ítéletét írta alá az elnök.
Donald Trump amerikai elnök kedden aláírta az előző elnök, Barack Obama által hozott környezetvédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletet.
Kristine és Douglas Tompkins alapítványa, a Tompkins Conservation 4000 négyzetkilométernyi területet adományozott környezetvédelmi céllal a chilei államnak, ami a valaha volt legnagyobb ilyen jellegű adomány. Chile elnöke cserébe vállalta, hogy további 36000 négyzetkilométernyi területen hoz létre új nemzeti parkokat, illetve fejleszti a meglévő területek infrastruktúráját.
Az idén hivatalába lépett Donald Trump amerikai elnök kormányzatának első költségvetése a védelmi kiadások jelentős növelését tervezi, a környezetvédelemre és segélyekre viszont sokkal kevesebb pénzt fordítana.
Köztudott, hogy Donald Trump nem igazán hisz a globális felmelegedésben, ezért hamarosan el is kezdi visszavonni az Obama-kormányzat (szerinte) szigorú környezetvédelmi szabályozását - írja a The New York Times.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke folytatja az elődje által bevezetett "zöld" szabályok visszavonását: hamarosan elnöki rendeletben törölheti az újabb szénbányászati koncessziók szövetségi tilalmát és a Tiszta Energia Tervet.
Írország lehet az első ország, ahol az állam teljes mértékben megszabadul a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó befektetéseitől. Az ír parlament a héten megszavazta az erre vonatkozó törvényt, amiről ezután bizottsági szinten döntenek.
Az "Erdő-környezetvédelmi kifizetések" pályázat a napokban jelent meg közel 7 milliárdos keretösszeggel a Vidékfejlesztési Programban. A felhívást erdőgazdálkodók számára hirdették meg erdő-környezetvédelmi tevékenységek támogatására.
A 880 milliárd dollárt kezelő norvég állami olajalap etikai bizottsága vizsgálja, miként lehetne a környezetszennyező cégeket kizárni a vagyonalap befektetési közül. A világ legnagyobb állami vagyonalapja fontos szerepet tölt be a tőkepiacokon, a tőzsdére bevezetett cégek részvényeinek 1,3%-át birtokolja a világon - írja a Reuters.
A Trump-korszak nagy nyertesei a szemétszállító cégek lehetnek - a befektetők legalábbis látszólag ezt gondolják az alapján, hogy a nagy amerikai szemétkezelő cégek részvényei szinte kivétel nélkül emelkednek az amerikai elnökválasztás óta. Nem is kicsit, van, amelyik közel 30 százalékkal értékelődött fel. Az iparág szereplői a Trump által meglobogtatott deregulációból profitálhatnak, ismerve az újonnan megválasztott elnök környezetvédelemmel kapcsolatos nézeteit.
A világ növekvő népessége és a fogyasztói szokások miatt egyre nagyobb teher nehezedik a bolygóra, a fenntartható növekedés felé való elmozdulás ezért minden eddiginél fontosabbá vált. Szerencsére a technológia rohamléptekben fejlődik, mára már az élet több területén is küszöbön állnak olyan újítások, amelyek a környezettudatosságot minden egyéb szempont elé helyezi. A World Economic Forum cikkében összeszedett öt olyan technológiai újítást, ami a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszhat a Föld megóvásában.
A magyar Levegő Munkacsoport 99 106 euró (30 millió forint) közvetlen támogatást nyert el nyolc európai civil szervezettel összefogva a LIFE program keretében. A projekt a közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentésére fókuszál. A 2012 szeptemberében indult "Tiszta Levegőt!" elnevezésű környezetvédelmi projektben három éven át szólították meg a kormányt, az önkormányzatokat, a közlekedési vállalatokat és közvetlenül az állampolgárokat azért, hogy együttműködjenek a levegőminőség javításában.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
