Idén az erős nominális GDP-növekedés biztosan megment attól, hogy emelkedő pályára álljon az államadósság, azonban ennek elsődleges oka a magas infláció lesz. A 2024-es év már sokkal nagyobb kérdőjeleket tartogat, ha nem sikerül eléggé felpörgetni a gazdasági növekedést és fennmaradnak a költségvetésben most körvonalazódó kockázatok, akkor akár aggódhat is a kormány az adósságráta miatt. Ez pedig a piaci megítélésünk vagy a hitelminősítésünk szempontjából nem lenne kedvező hír.
Az első negyedévben a beruházások volumene 1%-kal nagyobb volt Magyarországon, mint az előző negyedévben. A növekedés meglepőnek számít annak fényében, hogy a magyar gazdaság az év elején is recesszióban volt, igaz, "csak" a gépberuházások ugrottak meg, az építési fejlesztések lejtmenete folytatódott. Az egy évvel korábbihoz képest a beruházási volumen 2,8%-kal csökkent.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
A republikánusok és a Fehér Ház vasárnap véglegesíti az amerikai költségvetési kiadáscsökkentésről szombaton elért elvi megállapodást, amely a jövő héten kerülhet a törvényhozás elé - közölte a képviselőház elnöke.
Az F-16-os repülőgépeket korábban vezető veterán pilóták szerint azok a gépek, amelyeket Ukrajna kap, vagy a védelemre korlátozódnak, vagy nagyon magas kockázatú műveletekben lesznek bevethetők. Figyelmeztetnek arra is, hogy a valószínűleg Ukrajnába küldendő F-16-osok gyengébb radarral és rövidebb hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek, mint a legmodernebb orosz repülőgépek és légvédelem – számol be a hírről a Bloomberg.
Hiszek benne, hogy a kongresszus június 5-ig elfogadhatja az adósságplafonról szóló megállapodást – nyilatkozta Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház republikánus elnöke, utalva a pénzügyminiszter által újonnan megállapított fizetésképtelenségi határidőre, miután a két oldal éjszakába nyúló tárgyalásokat folytatott az ügyben, egyelőre sikertelenül.
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Bár sikerült csökkenteni a nézeteltéréseket a hétvégére, továbbra is kulcsfontosságú kérdésekben van egyet nem értés a demokraták és a republikánusok között a költségvetést illetően. Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a tárca arra számít, június 5-ig lesz képes kifizetni kötelezettségeit a szövetségi állam, ha a törvényhozók addig nem jutnak megegyezésre az adósságplafon megemeléséről.
Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben egy témát dolgoztunk fel hosszabban. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki a Portfolio-ra írt kétrészes elemzést (itt és itt) arról, hogy milyen tényezők okozzák Magyarország sérülékenységét. A műsorban ezeket vesszük át az inflációval kezdve a forintárfolyamon át egészen a költségvetési egyensúlyig, de szóba kerül Magyarország geopolitikai elszigeteltsége is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri a költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülhet. Eimear Daly, a NatWest Markets stratégája szerint "a fiskális romlás mértéke nagyban eltér a feltörekvő piacok között, és Magyarország az egyik legkirívóbb bűnös". Hangsúlyozza továbbá annak potenciális kockázatát, hogy a piac középtávon a monetáris politikáról a fiskális politikára helyezi át a hangsúlyt.
Az ügyre rálátó személyek szerint a republikánusok és a Fehér Ház tárgyalói egyre közelebb kerülnek egy olyan megállapodáshoz, amely az adósságplafon emeléséről és a szövetségi kiadások két évre történő korlátozásáról szól, mivel egyre kevesebb az idő egy katasztrofális amerikai fizetésképtelenség elkerülésére – írja a Bloomberg.
Az amerikai külügyminisztérium arra figyelmezteti a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőit, hogy legyenek éberek, miután a nyugati hírszerző ügynökségek által gyűjtött új információk szerint Kína akár nagyszabású, bénító támadásokat is képes lehet végrehajtani ellenük - írja Cybernews.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
Az Európai Bizottság friss javaslata ellenére sem vezeti ki a magyar rezsicsökkentési rendszert a kormány, és szociális jelleget sem visz bele, tehát minden háztartásnak járni fog az átlagfogyasztásig jár a rezsivédett ár, felette pedig a magasabb ár – gyakorlatilag ezt mondta több kérdésre adott válaszában a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény elsősorban a 2024-es költségvetés törvénytervezetéről szólt, amelynek főbb számait és karakterét Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette. Kiemelte, hogy a honvédelem jelentős forrásokat kap, a rezsivédelmi alap is megmarad az ideinél kisebb kerettel a csökkenő energiaárak miatt, és a 6%-os jövő évi átlagos inflációs előrejelzés miatt ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is. Az extraprofitadók kivezetését megkezdi a kormány, aminek pontos részletei majd az adótörvényekből derülnek ki. Az uniós forrásokkal továbbra is számol a kormány, már a nyáron kiküld bizonyos fejlesztési számlákat Brüsszelbe, amelyeknek őszi kifizetésében bízik, mert nincs B-terv. Az idei GDP-növekedési és büdzséhiány célok tarthatósága kapcsán majd az év közepén nézik át a számokat, de egyelőre úgy látja, hogy nem kell módosítani, és további beruházásokat sem kell törölni. Az alábbi hírfolyamban tudósítottuk a főbb információkat.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)
Az EU kereskedelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a blokk kereskedelempolitikájának politikai irányát. Bár alapvetően a dél-amerikai országokkal kereskedelmi egyezményről ad számot az EU kereskedelmi vezetője, Valdis Dombrovskis, de a leginkább a Kína támogatásával Európában megvalósuló beruházásoknál várható keményebb fellépés, mindez pedig a magyar kormány akkumulátoripari álmait is bedöntheti.
