Elfogadta a lengyel kormány a szénnel fűtő háztartásoknak szánt egyszeri, több mint 250 ezer forintnak megfelelő támogatásról szóló tervezetet keddi ülésén.
Az orosz államháztartás helyzete romlik, komoly hiány kezd kibontakozni a büdzsében – egyebek mellett erről beszélt Zsoldos Ákos, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
A parlamenti képviselők a keddi ülésükön elfogadták a 2023-as költségvetést, amely ugyanakkor az elfogadás pillanatára alapvető pontokon lett elavult és távolodott el a valóságtól. A büdzsé elfogadásának ideje alatt ugyanis teljesen megváltozott a külső környezet, amelynek következményeit a kormány nem vezette át a tervezeten, vagyis ezen a ponton megint előkerült a költségvetés korai elfogadásának hátránya. Emellett a kormány a múlt héten saját maga hozott olyan döntéseket, amelyek hatásai nem köszönnek vissza a költségvetési törvényből. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtti beszédében szokatlan módon új kockázatokra figyelmeztette a kormányt és új javaslatokat tett, de ennek ellenére nem látta indokoltnak, hogy a Tanács ne adja rá az elfogadó pecsétjét. A költségvetés felett őrködő szervezetként tehát nem tartotta fontosnak feloldani ezt az alapvető ellentmondást a jövő évi büdzsével kapcsolatban.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn újabb uniós támogatásról állapodtak meg Ukrajna fegyverellátására, a háború kitörése óta már ötödik alkalommal.
Azonnali illetményemelést követel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a miniszterelnöknek írt levelében, továbbá követeli a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a rezsicsökkentésről szóló rendelkezések visszavonását, azokról a szakmai, társadalmi egyeztetés megkezdését.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
Gazdasági szempontból turbulens héten vagyunk túl, összeszedtük, a Portfolio mely podcastjei segíthetnek a legnagyobb mértékben abban, hogy jobban megértsük, mi történik éppen a magyar gazdaságban.
A G-20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján az IMF vezére azt nyilatkozta, hogy a kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak – derül ki az IMF közleményéből.
Az energiaárak elszállása miatt a kormány arra kényszerült, hogy a kedvező rezsiárakat biztosító rezsicsökkentés költségének egy részét a lakosságra terhelje. Ennek nyomán az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és a gazdasági kilátások nem romlanak tovább - erre a következtetésre jutnak a költségvetés aktuális állapota és a héten bejelentett rezsiintézkedés hatása alapján az OTP Bank makrogazdasági elemzői.
Az Európai Unió és Kijev megállapodást írt alá, amely hozzáférést biztosít Ukrajna számára az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz - közölte az Európai Bizottság pénteken.
Ma délután 5 órakor jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének legújabb adása. A mai műsor első részében a katás körből kiszorulók új adózási lehetőségeivel foglalkozunk. Ezután pedig a kata változtatásának makrogazdaságra és a költségvetésre gyakorolt hatásairól lesz szó.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el ma az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól is.
A kormány 24 óra leforgása alatt teljesen átalakítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Jelentős, az előzetes várakozásokat is meghaladó szigorításokat hajt végre a hétfőn parlamentnek beterjesztett és várhatóan már kedden megszavazott törvényjavaslattal. Az alábbiakban összegyűjtöttük az első szakértői és érdekképviseleti véleményeket. Kérdéseinkkel megkerestük az adóügyekben illetékes Pénzügyminisztériumot, amint érkezik onnan válasz, frissítjük cikkünket.
A hétfői Magyar Közlönyben váratlanul megjelent a kormány határozata a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről. Ez tartalmazza a hatalmas költségvetési kiigazítás kiadáscsökkentésének részleteit. Ezek szerint 415 milliárd forintos kiadászárolást hajt végre a kormány.
Kifejezetten érdekes, a fiskális politika szigorúságát megkérdőjelező költségvetési módosító javaslatot terjesztettek be a kormánypártok a 2023-as büdzséhez, a kormány támogatásával. Miközben a kormány azt hirdeti, hogy a 2000 milliárd forintos csomagjával helyre teszi a költségvetés egyensúlyát idén és jövőre is, és közben néhány hét alatt akkorát változott a gazdasági környezet (energiaárak, infláció, euró-forint árfolyam, növekedés), hogy a jövő évi büdzsé tervezete már most ingatag, a kormány talált 97 milliárd forintnyi plusz bevételt a jövő évi büdzsében. Ezzel még nem is lenne gond, de azzal már annál inkább, hogy mit csinál vele.
A Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint a költségvetés júniusban 155,3 milliárd forintos mínuszt halmozott fel, ami a korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kimagasló, sőt. 8 éve nem volt ilyen alacsony a deficit az év hatodik hónapjában.