Beszakadt pénteken a kriptovaluták piaca, miután Kína ismét fokozta a kriptopénz-kereskedelem elleni fellépést, és ígérete tett rá, hogy felszámolja az "illegális" tevékenységet, valamint országszerte betiltja a kriptobányászatot. A mostani lépés a kereskedelmet is teljesen betiltja, tehát a kínai befektetők még a külföldi tőzsdéken sem fognak tudni tradelni. A központi bank illegálisnak nyilvánított minden virtuális valutával kapcsolatos tevékenységet.
Hétfőn széles körű tőkepiaci zuhanást láthattunk, eleinte az ázsiai tőzsdéken, de később Európaszerte és az Egyesült Államokban is megremegtek a vezető indexek. Több fajsúlyos körülmény együttállása kellett a pánikszerű hangulat kialakulásához, a legjelentősebb okot a legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő vállalat, az Evergrande potenciális becsődölése szolgálta, az esetleges tovagyűrűző hatásoktól félhettek jogosan a befektetők. Emellett ugyancsak olaj volt a tűzre, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyminiszter megsürgette a kongresszust, hogy függessze fel vagy emelje meg az államadósság-plafont, ellenkező esetben szerinte katasztrófával nézhet szembe az ország. Mindezek hatására elindult az eladási hullám, a vonatkozó indexek tanúsága alapján komoly volt a félelem, ami a kriptovalutákat sem kímélte, jelentős esést szenvedett el a bitcoin is. Egyedül a klasszikus menekülőeszközök állták a sarat, azaz az arany és az ezüst - ennek apropóján most megnézzük, hogy egy esetleges újabb széles körű, akár még tovább tartó korrekció esetén jó fedezéket nyújthat-e a két klasszikus fedezék.
Az Evergrande pénteken közelebb került a potenciális csődhöz, mivel elmulasztotta a csütörtöki fizetési határidőt, ami az egyik legvilágosabb jele annak, hogy az ingatlanfejlesztő, akinek adósságküzdelmei megrengették a piacokat, súlyos bajban van.
A Clover Biopharmaceuticals nevű kínai biotechnológiai vállalat közölte, hogy az általa kifejlesztett, fehérjealapú oltóanyag hatékony védelmet nyújt a koronavírus több variánsával szemben - számolt be a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap csütörtökön.
Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.
A China Evergrande Group adósságválsága "teljességgel kezelhető", még akkor is, ha a hitelezőknek fáj az ingatlanfejlesztő helyzete, fogalmazott Ray Dalio.
Enyhén rontotta a fejlődő ázsiai és csendes-óceáni gazdaságok idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), mivel a koronavírus-világjárvány továbbra is uralja a régió kilátásait, a fellendülést akadályozza az új vírusmutációk terjedése, a védőoltások egyenetlen szétosztása és az újabb zárlatok bevezetése. Az anyag szerint áprilishoz képest továbbra is 8,1 százalékos idei kínai GDP-növekedési ütemet vár az ADB, azaz a járvány, illetve az Evergrande ingatlanfejlesztő csoport valószínű csődeseménye mellett is nagyon gyorsan bővülhet a kínai óriásgazdaság.
Az ECFR közvélemény-kutatások által alátámasztott új jelentése szerint az európaiak többsége úgy látja, hogy új „hidegháború” alakult ki az Egyesült Államok és a nemzetközi riválisai, Kína és Oroszország között. Európában azonban csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy saját országuk közvetlenül részt vesz ezekben a konfliktusokban – sokan viszont úgy látják, hogy az EU brüsszeli vezetése konfliktusban áll Kínával és Oroszországgal. Ezek a számok azt mutatják, milyen veszélyeket rejt magában az európai közvélemény és az USA közötti szakadék növekedése, valamint a nemzeti hozzáállások és az EU brüsszeli politikai vezetésének harcias helyzete között.
Egyre-másra a világ legeladósodottabb ingatlanfejlesztőjéről, a kínai Evergrande-ról szólnak a hírek, a 300 milliárd dolláros adóságállománya alatt összeroppanni látszó vállalat méreténél fogva nem csak a kínai gazdaságnak jelentene komoly sokkot, de továbbgyűrűző hatásait vélhetően más piacok és szektorok is megérezhetik. Mostani cikkünkben összefoglaljuk, mik történtek az elmúlt napokban-hetekben a csőd szélére sodródott óriásvállalat háza táján, illetve körbejárjuk a kérdést, hogy vajon ők lehetnek-e a következő Lehman Brothers.
Az EU vezetése azt mérlegeli, hogy elhalasztja a szeptember 29-re tervezett EU-Amerika Kereskedelmi és Technológiai Tanács ülését, megtorlásként arra, hogy egy több tízmilliárd eurós tengeralattjáró megbízást váratlanul lemondtak a múlt héten az ausztrálok a franciák felé. Francia nyomásra az EU-Ausztrália kereskedelmi megállapodás is kútba eshet és az amerikaiaknak az is fájhat, ha az EU nem enged nekik (kellően) az adatmegosztási szabályok terén.
A kínai Evergrande ingatlanfejlesztő e héten valószínű csődje nem a kínai Lehman-pillanat, amikor az amerikai befektetési bank összeomlása 2008 őszén a globális pénz- és tőkepiacokat is összeomlasztotta, de akár több évig tartó jelentős szenvedés is jöhet belőle, elsősorban a kínai gazdaságban – állapította meg elemzésében a finn Nordea és a francia Sociéte Generale. Előbbi bank elemzője arra is kitért, hogy a kínai események a német gazdasági kapcsolatokon keresztül a magyar gazdaságra, illetve a forint árfolyamára is negatívan hathatnak majd.
A China Evergrande Group bízik abban, hogy a vállalat "kilábal a legsötétebb pillanatból", és megfelelően megvalósítja a betervezett ingatlanprojekteket - közölte a cég elnöke a helyi média által ma közzétett, alkalmazottaknak írt levelében.
Az amerikai vezérkari főnök újságírók előtt megvédte a kínai katonai partnerével folytatott korábbi telefonbeszélgetéseit - jelentette a The Washington Post.
Ausztrália "becsületes, őszinte és nyílt" volt Franciaországgal a francia tengeralattjárók vásárlásával kapcsolatos aggodalmait illetően - szögezte le Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter vasárnap a Sky News tévécsatornán.
Jelentősen növeli védelmi költségvetését Tajvan a következő öt évben és nekiállnak számos újfajta fegyverrendszer hazai fejlesztésének is. A kvázi független szigetország vezetése attól tart, hogy a Kínai Népköztársaság vezetése a következő években erőszakkal próbálja meg az uralma alá hajtani a területet.
Nem jelenik meg többet a Világbank Doing Business kiadványa – jelentette be a szervezet csütörtökön. Ez már önmagában hír lenne, hiszen a világ egyik legjelentősebb üzleti környezetre és versenyképességre vonatkozó felméréséről beszélünk. A dolog azonban ennél is tovább mutathat: a kiadványt azért szüntetik meg, mert egy friss jelentés szerint Kína nyomást gyakorolt a szervezetre a jobb helyezés érdekében, sőt személyesen Kristalina Georgieva jelenlegi IMF-vezér járt közbe az érdekükben. A Valutaalap vezérigazgatója tagadja a vádakat, de biztosan lesznek még nehéz percei a jelentés miatt.
A francia diplomácia történetében példátlan módon Emmanuel Macron elnök döntésére a francia külügy visszarendelte az amerikai és ausztrál nagykövetet, hogy kifejezze felháborodását a minap bejelentett amerikai-ausztrál-brit tengeralattjáró megállapodás miatt, amely nyomán egy 56 milliárd eurós (!) beszerzési szerződést mondott fel Ausztrália - számolt be péntek éjjel a Reuters. A francia felháborodás a nagykövetek visszarendelésénél súlyosabb következményekkel is járhat: a francia külügyminiszter máris felvetette az MTI szerint, hogy megbízhatatlan az ausztrál fél, miközben az EU éppen most tárgyal velük egy kereskedelmi megállapodásról. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre azt mondta, hogy a konfliktus nem hat ki közvetlenül a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra.
Közös Afganisztán-politikát sürgetett, és menekülésnek minősítette a nyugati katonai koalíciónak az országból történt távozását Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Sanghaji Együttműködési Szervezet dusanbei tanácskozásán, amelyen a járványügyi karanténba vonulása miatt videokonferencia révén vett részt. Egyúttal támogatásáról biztosított Irán felvételét a közösségbe.
