képzés

Megvan a megállapodás a CEU és a bajor műszaki egyetem között

Aláírta ma a bajor Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) elnöke és a budapesti CEU elnök-rektora a két intézmény közötti együttműködési megállapodást, amelynek értelmében a CEU angol és német nyelvű diplomákat is kiadhat majd - feltéve, hogy az ezt lehetővé tevő jogi garanciákat megadja a magyar kormány a CEU-nak.

Több ezer dolgozót képeznek, hogy újjáépüljön a Notre-Dame

Programot indítanak kőfaragók, ácsok és burkolók képzésére a hétfőn leégett párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez - jelentette be Muriel Pénicaux francia munkaügyi, Jean-Michel Blanquer közoktatási és Franck Riester kulturális miniszter hat szakmai szervezet tanácskozásán.

Átalakul a hazai szakképzés

A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.

Újra teljesen felforgatná a szakképzést a kormány

A kormány már rábólintott a szakképzési rendszer átalakításra. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak azt mondta:A szakképző intézményekben a szaktanárok hiánya a legnagyobb probléma.

Összefog a Bankárképző és a BIB

A Budapest Institute of Banking és a Nemzetközi Bankárképző Központ szakmai együtt-működési megállapodást kötöttek. A cégek a jövőben közösen fejlesztik a banki, pénzügyi képzések elméleti és gyakorlati tudásbázisát - derül ki a friss közleményből.

Orbán Viktor: ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem

Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő kifejtette: a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással.

Igazi nagyágyúk segítenek meglovagolni a műtárgypiaci forradalmat

Forradalmi változások söpörtek végig a műtárgypiacon az elmúlt években, a modern és kortárs művészet iránti érdeklődés robbanásszerűen megnőtt. A Bankárképző a közelmúltban indított és újra meghirdetett képzése segít eligazodni a modern műtárgypiacon azoknak, akik befektetési, valamint azoknak, akik esztétikai célzattal vásárolnának műtárgyakat.

Itt a nagy terv, amivel az új Orbán-kormány megmenti a magyar gazdaságot!

A magyar gazdaság a következő két évben 4% felett növekedhet, de ahhoz, hogy ez fenntartható legyen később is, nem elegendő a fiskális és monetáris eszközök alkalmazása, hanem különösen fontos a gazdaság körüli alrendszerek versenyképességének javítása - mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ilyen kulcsfontosságú terület pl. az oktatás, különösen a felnőttképzés és szakképzés, a nyelvtudás, a digitális technológia és a kutatás-fejlesztés. Az MKIK a napokban küldte meg a javaslatait Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Arra a felvetésünkre, hogy az uniós pénzek hiánya visszaveti majd a növekedést, az MKIK elnöke úgy reagált: nem várható, hogy az EU érdemben csökkenti a Magyarországnak szánt forrásokat. Parragh László szerint az uniónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a perifériáról az erőforrások a centrumba áramlanak, ez leginkább a munkaerőnél látható. "Ha ezt Európa nem ismeri fel, és nem ad ebből vissza valamilyen alapon keresztül, akkor előbb-utóbb ezek az országok megfontolják, hogy az unió tagjai akarnak-e maradni."

Kiábrándító grafikonok a magyar felsőoktatásról

Csökkent a felsőoktatási képzésre felvettek aránya az elmúlt évtizedben, ami a keretszámok visszavágásával függ össze. Az MTA friss tanulmánya szerint a visszaesés különösen a költségtérítéses hallgatók körében figyelhető meg.

Érettségi helyett szakmunka? - Szomorú eredmények derültek ki

Az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák - olvasható a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kötetben, vagyis minél alacsonyabb képzést kap valaki, annál valószínűbb, hogy nehéz helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, továbbá kisebb bérel is kell beérnie. Habár a magyar reformok a német "duális képzést" tekintik mintának, attól nagyon messze van a hazai oktatás. Köllő János kutatásában arra jut, hogy a szakképzésen belüli közismereti óraszám csökkentése után a magyar diákok kevesebb ilyen jellegű tanóra után lépnek ki a munkaerőpiacra, mint amennyit a német szakmunkástanulók a képzésbe lépés előtt kaptak.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is

Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését. A mikrocenzus friss adatai szintén megerősítik meglátásainkat, ugyanis a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest.

Nagyvállalatok, figyelem! Jön az EU-s pályázat a céges képzésekre

Nagyvállalatok, figyelem! Jön az EU-s pályázat a céges képzésekre

Előbb a nagyvállalatok által régóta várt, de csak 9 milliárd forintos keretösszegű képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg még az óév végén, ma pedig elindult ugyanez a folyamat a Digitális Jólét programhoz kapcsolódó hitelprogramnál is. Előbbi pályázat tervéhez január 8-án 11 óráig, utóbbihoz január 13-án éjfélig lehet hozzászólni az erre a célra kialakított partnerségi felületen.

Parragh László: "Itt földindulás van"

Minden szakma hiányszakma - mondta a Figyelőnek adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint állami beavatkozásra van szükség, mert most nincsenek tanításra hajlandó szakemberek.

Hivatalos: szerezz diplomát, lesz munkád Magyarországon!

A népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki a mikrocenzus idején. A KSH tanulmánya szerint az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között.

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk

Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.

Így kapod vissza az első sikeres nyelvvizsga 34500 forintját az államtól

Jövő január elsejétől az Új Nemzedék Központnál lehet kérni az első sikeres nyelvvizsga utólagos kifizetését, amely majd utalás formájában történik meg és legfeljebb 34 ezer 500 forintot tehet ki az összeg - jelezte a minapi kormányhatározat technikai részleteit az MTI-nek küldött közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Hatvanmillióval támogatják a kulturális dolgozók képzését

Hatvanmillióval támogatják a kulturális dolgozók képzését

Országosan 600 közművelődésben dolgozó számára nyújt lehetőséget ingyenes szakmai továbbképzéseken való részvételre az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 2017 második felében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Kultúráért Felelős Államtitkárságának 60 millió forintos támogatásával - olvashatjuk a kormány hivatalos oldalán.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
×
Lájkolja Facebook oldalunkat!
Értesüljön azonnal a legfontosabb gazdasági hírekről!