A Sole-Mizo Zrt., a Medifood Hungary Innovation Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem konzorciuma a Széchenyi Terv Plusz program keretében 996,44 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást nyert tejfehérje-alapú élelmiszer fejlesztésére - közölte a Sole-Mizo Zrt. pénteken.
Új fejezetet nyit magyarországi tevékenységében a svájci gyógyszeróriás, a Novartis. A hazai klinikai kutatások meghatározó szereplője, egyik legjelentősebb befektetője arról döntött, hogy Magyarország vegye át a klinikai kutatások irányítását a világ mintegy tucatnyi országában. A bejelentésről szóló pénteki eseményen Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett a kormány képviseletében.
Részletes információk láttak napvilágot arról a T-90A típusú harckocsiról, melyet pár napja az Egyesült Államokban fotóztak le, az ukrán haderő jelzéseivel díszítve. Pontosan kiderült, hogyan és miért szállították a járművet az Egyesült Államokba, illetve arról is információk jelentek meg, hogy kerülhetett a haditechnikai eszköz annyira közel civilekhez, hogy le is tudták fotózni.
A globális gazdaságok korában a nemzeti és nemzetközi vitákban újra felmerült a rég meghaladottnak hitt technológiai szuverenitás kérdése. Leggyakrabban a digitális szuverenitás igénye hangzik el, olyan áttörő technológiával kapcsolatban, mint az 5G. Újabban más technológiákhoz is kapcsolódik a szuverenitás kérdése, így Európában például az e-mobilitás érdekében történő akkumulátorgyártáshoz és /-fejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához.
Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, számos súlyos halálos betegség krónikus betegséggé alakult, vagy gyógyíthatóvá vált - mutat rá az originális gyógyszergyártók kiemelt jelentőségére egy konkrét példán keresztül a Portfolio-nak adott interjújában Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki az innovatív gyógyszeripar elmúlt évtizedekben előállított új terápiái miatt azt hangoztatja, hogy minden ilyen készítmény mindig egy új esély is. A gyógyszeripari szakemberrel a klinikai vizsgálatok kiemelkedő szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy azok összértéke már eléri a 90 milliárd forintot éves szinten, de jelentős potenciált lát még ebben a szervezet, ezért érdemes lenne ösztönözni ezt a tevékenységet, akár a gyártók itteni működési környezetének megváltoztatásával. A Magyarországon működő innovatív gyógyszeripari vállalatokat tömörítő szervezet ezért is üdvözölte Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát a gyógyszeripar lehetséges tehercsökkentéséről. Talán az utolsó pillanatban láttuk meg a fényt az alagút végén - jelezte Dávid Tamás, utalva arra, hogy az innovatív készítményeket terhelő hazai adóterhek kimagaslóak.
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
Magyarországon az állam voluntarista módon kiválasztott egy iparágat, amelyben szinte minden tekintetben csak komparatív hátrányai vannak az országnak, míg Svédországban – jelentős komparatív előnyökre építve – kormányzati, üzleti, helyi önkormányzati együttműködés révén egy határokon átívelő stratégia valósul meg - így értékeli a hazai felfutó akkumulátorgyártás helyzetét Győrffy Dóra. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában azt írja, hogy "Svédországban – kedvező adottságai miatt – szigorú környezeti normákat teljesítve lehetőség van az üzletileg sikeres akkumulátor-értéklánc kiépítésére és ezzel a fejlettségi előnyük további növelésére, míg a komparatív hátrányokra építő magyarországi akkumulátorgyártás a magyar adófizetőknek nagyon rossz üzlet, a gazdaság más szektorainak kárára növekszik, így a fejlettségi lemaradásokat konzerválja, miközben a környezet számára is pusztító."
Március 1-jén indult az OpenSuperQPlus (Open Superconducting Quantum Computers) elnevezésű projekt, amely 10 európai ország 28 kutatópartnerét egyesíti egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztésében. A magyar tudományos intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara a Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködve nyújt kutató elméleti támogatást a program alatt: a kvantumos hibajavítás megvalósítási módjai és hibatűrő számítások mellett a kvantumszámítógép működéséhez szükséges programokat is fejleszti
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
Három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon a Mol az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a három új kút akár 20 000 átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig. A Mol 2019-ben indította útjára sekélygáz programját, a technológiával a földfelszínhez közelebb eső, jellemzően kis méretű mezőket célozza meg. Az elmúlt években 18 fúrásból 16 hozott sikert, a vállalat magyarországi évi 1,4 milliárd köbméter gáztermelésének jelenleg nagyjából 5 százalékát adja a sekélygáz.
A COVID-19 világjárvány, és az ukrajnai háború számtalan negatív hatása mellett felszínre hozott egy ismert, de eddig meg nem oldott problémát: az európai energiaválságot. A jelenlegi helyzet világossá teszi: mind tagállami- mind uniós szinten határozottan és sürgősen fel kell lépni a kőolaj- és földgázellátásban tapasztalható bizonytalanságokkal szemben. A hatékony megoldás része az atomenergia szerepének növelése kell, hogy legyen az európai energiamixben, mind közép-, mind hosszútávon.
Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a múlt században az volt, hogy hatalmas mértékben nőtt az élelmiszertermelés. 1900 és 2000 között a termésmennyiség terén hatszoros növekedés volt kimutatható, miközben a világ népessége kevesebb mint négyszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg átlagosan 50 százalékkal több élelmiszer áll rendelkezésünkre, mint a déd- és ükszüleink számára.
Lényeges pontokon tervezi módosítani a kormány a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználási szabályrendszerét, lényegében az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások kereteit, így például több pénzt tervez adni az energiatermelési kapacitások megerősítésére, hogy az energiaválság kihívásaira, illetve a betelepülő cégek növekvő energiaigényére jobb válaszokat tudjon adni – rajzolódik ki a kormány társadalmi egyeztetésre kirakott jogszabálymódosítási tervéből.
Az EU lépéseket tesz, hogy az európai fogyasztók több fajta gyógyszerhez gyorsabban és olcsóbban jussanak hozzá, ezért harcba szállnak a gyógyszeriparral. Fokoznák a versenyt azáltal, hogy az egyes cégek által kifejlesztett hatóanyagok szabadalmi védettségi idejét két évvel csökkentenék. Ezáltal olcsóbb gyógyszerek is megjelennek majd a piacon, amit már most hevesen támad a Big Pharma.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022. december 21-én, több mint 1 éves bírálati időt követően váratlanul visszavonta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című, 2021-1.1.3-PIACI KFI kódszámú pályázati felhívást, melyről a pályázókat hivatalosan a napokban értesítették közvetlenül. Az indoklás szerint a tárca szeretné megújítani a pályázatokat azért, hogy a kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztések jelentős, mérhető társadalmi és gazdasági hasznosítási potenciállal rendelkezzenek, de egyéb pályázatok példái alapján forráshiány is állhat a háttérben; sok esetben még 2020-ban meghirdetett kiírásoknál sem történt meg a teljes kifizetés.
Átadták csütörtökön a németországi Arnstadtban a Debrecenben is beruházó CATL kínai akkumulátorgyártó társaság első európai üzemét. A Türingia tartományban 1,8 milliárd eurós beruházással épített gyár éves termelési kapacitása 14 gigawatt, ami nagyjából 350 ezer elektromos meghajtású személyautónak elegendő akkumulátort jelent.
A Renault és a kínai Geely Automobile a Saudi Aramco olajipari konszern bevonását tervezik befektetőként és együttműködő partnerként a tervezett benzin-hibrid hajtáslánc technológia fejlesztésével foglalkozó közös vállalatukba - értesült a Reuters hírügynökség a tárgyalások részleteit ismerő három különböző forrásból.
A globális ellátási láncokban fellépő zavarok gondolkodásra késztették a logisztikai szakembereket, akiknek megoldást kellett találniuk arra, hogy a jövőben fellépő kockázatokat, ha a jelenleg fennálló szűk keresztmetszetek enyhülnek is idővel, megfelelően tudják kezelni. Egyre több vállalat törekszik rövidebb ellátási láncok létrehozására, és az egyes tevékenységek lokális koncentrációjára, mindezt a globális szemlélet fenntartása mellett. Egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóság kérdése is, hiszen az ellátási láncok erősen hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz. Az ellátási láncokat érintő legnagyobb kihívásokról Dan W. Bartellel, a Schneider Electric globális beszerzési igazgatójával beszélgettünk
A klímaváltozás, a fogyasztók és a termelők elvárásai, valamint az egyre szigorúbb szabályozói feltételrendszer miatt a kutatás-fejlesztés egyik fő iránya lett a mezőgazdaság fenntarthatósága. Az inputanyag-gyártó cégek a mezőgazdasági termelőkkel szorosan együttműködve alakítják ki a legújabb fejlesztési irányokat, amelyeknek üzenete egyértelmű: a fenntarthatóság nem csupán zöld gondolat, hanem az innováció egyik fő motorja – véli Borsos László, a Corteva magyarországi ügyvezető igazgatója.
Az országgyűlés döntése alapján a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerülnek a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya és a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. alapítói és fenntartói jogai - írja a Villanyautósok.hu.
Egy nappal az előző eset után.
83 év felett a várható élettartam.
Közel 35 ezer választóval bevonásával készült reprezentatív felmérés.
Nem ez volt az első alkalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
