Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön reintegrációs tanácsot hozott létre, amely tanácsot ad a Krím feletti ukrán uralom helyreállításáról, és kijelentette, hogy az Oroszország által 2014-ben elfoglalt félsziget felszabadítása biztosan megtörténik – írja a Reuters.
Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter és neves diplomata a csütörtöki interjúja során kijelentette, odáig fajult a háború, hogy most már a nemzetközi béke fenntartása érdekében kénytelen lesz a NATO felvenni Ukrajnát tagjai közé – szúrta ki a Der Spiegel az idevágó interjúrészletet.
Ukrajna nem fogad el semmilyen béketervezetet, amely területvesztéssel jár – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a sajtónak, miután Kína képviselőjével találkozott.
Az elmúlt napokban szinte villámgyorsan döntés született arról, hogy Nagy-Britannia teljesíti Ukrajna régi nagy kérését és úgy döntött „Storm Shadow” közepes hatótávolságú „cirkálórakétákat” szállít/szállított Kijevnek. A hírre már meg is jelentek az első térképek arról, mire lehet képes Ukrajna a legújabb fegyvere segítségével.
Baleset történt a május 9-i kiállításon résztvevő, majd onnan a múzeum felé szállított T-34-es orosz harckocsival, az orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten.
Az oroszok által 2014-ben megszállt Krím félsziget Moszkva által kinevezett kormányzója, Szergej Akszjonov szerint ukrán Hrim–2 rendszerből útjára indított ballisztikus rakétát lőttek le a félsziget fölött – írja a The Guardian az AFP nyomán.
Márciusban az IMF jóváhagyott egy 15,6 milliárd dollár hitelnyújtással járó, 48 hónapos Extended Fund Facility (EFF, Kiterjesztett Hitelkeret) támogatási és reformprogramot Ukrajna részére. Ez a program és a londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) „Ukraine Initiative” programjának keretében készült tanulmányok – különösen a tavaly áprilisi „A Blueprint for the Reconstruction of Ukraine” (Tervezet Ukrajna újjáépítésére) és az augusztusi „Macroeconomic Policies for Wartime Ukraine” (Makroökonómiai politika a háborúban álló Ukrajna számára) – jó betekintést adnak abba, hogyan ítélik meg kiváló szakértők szomszédunk gazdasági jelenét és kilátásait.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma naponta elkészíti azokat a térképeket, melyeken az orosz-ukrán háború során a harcoló felek által irányított területek láthatóak. Bár az elmúlt hónapoksorán csak minimális területnyereségekről lehetett beszélni, április volt az első olyan hónap, amikor az ukrán erők több területet foglaltak el, mint az oroszok.
Kína lehet az egyik legfontosabb közvetítő a majdani orosz-ukrán béketárgyalások során az ukrán külügyminisztérium szerint. Mindeközben a hétvége során újra dróntámadás érte az Oroszország által megszállt Krím-félsziget egyik olajdepóját. A robbanás több elemző szerint is az ukrán ellentámadás egyik előjele. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeivel.
Az Egyesült Királyság hírszerzése hétfőn is elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal Moszkva azon rendkívüli erőfeszítéséről értekeztek, mellyel a nagyhatalom igyekszik felkészülni a közelgő ukrán offenzívára.
Oksana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete a Facebookon tette közzé az Egyesült Államok három pontos béketervezetét az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban.
A Twitteren megjelenő videók, valamint a Taszsz orosz hírügynökség értesülései alapján valószínű az, hogy az ukrán fegyveres erők ismét dróntámadást hajtottak végre az Oroszország által még 2014-ben megszállt Szevasztopol kikötője ellen.
A moszkvai Lefortovo bíróság pénteken két hónapra letartóztatta távollétében Kirilo Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetőjét a kercsi híd elleni terrortámadás ügyében, a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott ellene – számolt be róla a TASZSZ.
Olekszij Reznyikov, Ukrajna védelmi minisztere legutóbbi interjúja során kijelentette: két, évekkel ezelőtti súlyos döntés vezetett a most kialakult konfliktushoz. Reznyikov interjúja során hozzátette, az európai államok, főként Angela Merkel volt német kancellár hozzáállása vezetett el ahhoz, hogy Oroszország számára lehetségessé vált Ukrajna lerohanása – írta meg az Ukrainska Pravda.
Ukrajna használni fog bármilyen nem tiltott fegyvert, hogy felszabadítsa területét, beleértve az oroszok által megszállt Krímet is - számolt be a Reuters az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjének nyilatkozata alapján.
Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője pénteki interjújában kijelentette, a kiszivárgó Pentagon-dokumentumok nem lesznek befolyással a közelgő ukrán offenzívára, és az általa várt területi nyereségekről is sejtelmes utalást tett közzé. Az ukrán vezérkar befolyásos tagja azt is elárulta, hogyan képzelné el a Moszkvával kötendő békét – írta meg az ABC News.
Moszkva hetek óta készül az Ukrajna által belengetett ellentámadásra, ennek eredményeképp pedig egészen meglepő helyeken is elkezdték a védművek építését. A Twitteren nemrég megjelent videón a Krím-félsziget egyik strandja látható, melyet teljesen felástak azért, hogy lövészárkokat építhessenek ott.
A kiszivárgott, a Pentagon számára készített jelentések egyike tartalmazza a tavaszi ukrán offenzívával kapcsolatos értékeléseket, amelyek sokkal lehangolóbb képet festenek az ukrán erők képességeiről, mint amit a nyilvános nyilatkozatok során mondanak – írta meg a Washington Post.
Az Egyesült Királyság hírszerzése vasárnap is elkészítette a szokásos, orosz-ukrán háborúval foglalkozó napi jelentését, melyben ezúttal az oroszok által részben megszállt öt ukrán megye (Zaporizsja, Herszon, Krím, Donyeck és Luhanszk) helyzetével foglalkoztak.
A múlt hét folyamán jelezte az ukrán vezérkar azt, hogy a „nagyon közeli jövőben” újabb ellentámadást terveznek indítani az ország területén, azt azonban nem részletezték, hogy mely frontszakaszon terveznek támadásba lendülni. Az idő előrehaladtával egyre több orosz katonai blogon is megjelentek olyan információk, melyekből az olvasható ki, hogy Moszkva is támadásra számít. De hol indulhat meg az ukrán roham, és mekkora esély van egy tavalyihoz hasonló sikerre? Nézzük.
Magyarország a középmezőnyben.
Megfigyelői szerepet kaphat a mobilgyártó az igazgatótanácsban.
Egy cégvezetői tiltakozás miatt.
Harapófogóba került a hatalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
