A klímaváltozás kimenetei kapcsán sok becslés és elemzés lát napvilágot, ezekben az eredmények sokszor különbözőek, az azonban látható, hogy a gazdasági és társadalmi hatások mindegyikben nagyok. A problémával behatóan foglalkozik a pénzügyi szektor és az azt felügyelő hatóságok is, így a szabályozás mint téma, hatalmasra duzzadt, ezért ebben a cikkben csak egy aspektust, a klímastresszteszteket - amelyeket mind az Európai Központi Bank (EKB), mind az MNB elvár az általa felügyelt hitelintézetektől - járja körbe Toronyai Bálint a KPMG tanácsadója és Wieder Gergő a KPMG szenior menedzsere.
Döntő többségében még nem árazták be a klímaváltozás kockázatait a tőkepiacok, és csak a megkérdezett szakemberek 14 százaléka véli úgy, hogy a kockázatok beépültek az árakba. A zöld portfóliók térnyerését szabályozási ellentmondások is lassítják. A változás katalizátora lehet azonban a nemrégiben zárult COP26 konferencia és a kormányzati zöld programok - derül ki a KPMG friss kutatásából.
Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.
A mindenre kiterjedő és munkavállaló központú HR-megközelítés hatékony eszköz a fluktuáció csökkentéséhez és az elkötelezett munkaerő állomány hosszú távú biztosításához. Ez azonban éppen a holisztikus jellegénél fogva rendkívül nehéz feladat, hiszen kis túlzással ahány munkavállaló, annyi igény, képesség és probléma. Ebben a káoszban segít eligazodni a saját adatokra támaszkodó prediktív analitika - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
Tíz évvel ezelőtt a KPMG felmérése szerint az európai vállalatvezetők 85%-a a gazdasági, pénzügyi tényezőket emelte ki, mint legnagyobb kockázat a gazdaságra nézve - a környezeti szempontok, a klímaváltozás vagy a járványhelyzet szinte egyáltalán nem is szerepeltek a listán. Nagyot fordult ehhez képest a világ egy évtized alatt, hiszen ma már egyértelműen a járványok és a klímavészhelyzet az egyik legmeghatározóbb kockázati tényező az ingatlanpiacon. Dános Pál MRICS, a KPMG Ingatlan tanácsadásért felelős vezetője, társult partnere ennek kapcsán egy panelbeszélgetés keretei között arról kérdezte az ingatlanpiac szegmenseinek képviselőit, hogy ők hogyan is alkalmazkodtak a járványhelyzethez, milyen hatással volt rájuk az alapanyagárak emelkedése és milyen jövőt látnak az ingatlanpiacon a digitalizáció terén.
Magyarország figyelemre méltó helyen végzett a KPMG által kiadott felkészültségi mutatóban, a Net Zero Readiness Indexben (NZRI), amely a dekarbonizációs stratégiák szerint értékeli az egyes országok teljesítményét. Olyan szereplőket szorítottunk e tekintetben magunk mögé, mint az USA, Szingapúr vagy Ausztrália. Ennél is jobban hangzik, hogy azon 5 országok egyike vagyunk, akik maximális pontszámot értek el a jogalkotás szintű intézkedések területén. A felmérésre a közelgő Glasgow-i COP26 klímacsúcs szolgáltatta az apropót, a cél pedig a transzparencia és a globális összefogás előmozdítása.
Számottevően, 22 százalékkal csökkentek 2021 első félévében az ingatlanbefektetések Közép- és Kelet-Európában az előző év azonos időszakához képest, a bankok számára azonban jelentősen nőtt az ingatlanhitelezés jelentősége a járvány időszakában – állapította meg a KPMG felmérése. Miközben a magyarországi bankok legszívesebben a logisztikai fejlesztésekhez nyújtanának finanszírozást, addig a megkérdezett hazai ingatlanfejlesztők a lakófejlesztéseket találták a legvonzóbbnak.
Egyre nagyobb az optimizmus a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói körében, a súlyos járványhullámokkal teli időszakot követő periódus kedvező fejleménye, hogy a vállalatvezetők ismét hosszabb távban gondolkodnak, a stratégiai kihívások kerültek a fókuszba - derült ki a KPMG szerdai sajtóeseményén, ahol a cég globális vezérigazgatói felmérésének eredményét ismertették. Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője többek között arról is beszélt, hogy a részvényesi érdek vezérelte kapitalizmus helyébe új modell lépett, a stakeholderek kapitalizmusa. A következő időszak meghatározó trendje marad az ESG-szempontoknak való vállalati megfelelés, de kiemelkedő téma lesz az adózás területén a globális minimumadó gyakorlati alkalmazása. Az elhangzottak szerint Magyarországon 3000 céget fog érinteni a globális minimumadó.
A folyamatban lévő több milliárd dolláros programja részeként a KPMG a következő 3 évben globálisan 1,5 milliárd dollárt fektet be ESG-stratégiája megvalósításába - tájékoztatta a KPMG Magyarország a Portfolio-t. A program célja, hogy a társaság és tagvállalatai a lehető leghatékonyabban támogathassák ügyfeleik fenntarthatósági törekvéseit.
Visszatért az optimizmus a vállalatvezetők gondolkodásába, már nem látják olyan kedvezőtlenül a gazdasági kilátásokat - mondta Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a Portfolio makrogazdasági konferenciáján. Egyre fontosabb szempont a digitalizáció, de ami ennél is érdekesebb, hogy a KPMG tanulmánya szerint az ESG-re a vállalatok vezetői egyre kevésbé szükséges rosszként tekintenek, hanem már a rövid távú megtérülési szempontokat is felülírhatja. Maga a kapitalizmus is átalakul, az érintetteknek egyre nagyobb hatása van a vállalat működésére, és az érintettek is fenntarthatóbb működést várnak el. Az előadás utáni panelbeszélgetésben pedig a magyar vállalatvezetők átalakuló szemléletéből is ízelítőt kaptunk.
A munkavállalók elkötelezettségének erősítése az egyik legjobb befektetés, amit egy vállalat a saját háza táján megtehet. Mégis az látható, hogy erre nem áldoznak eleget a cégek, vagy hamvába holt kísérletekkel próbálkoznak. A HR-esek azonban meghatározhatnak olyan középtávú célokat, amik befuthatók, és a hosszú távú stratégiai célok irányába mozgatják a vállalatokat - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
Stratégiai prioritás a külső partnerekkel kapcsolatos kockázatok kezelése a pénzügyi szolgáltatók több mint háromnegyede számára. Egyebek mellett ezt állapította meg a KPMG Third Party Risk Management (TPRM) Outlook 2021 második negyedévében készült kutatása.
A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak való megfelelésről. A cégek a „Jó, ha van” állapotból eljutottak a „Kell lennie” állapotba, de a jelentéstételi gyakorlatot még fejleszteni, és leginkább egységesíteni kell az ideális állapot, a minden érintett számára átlátható működés érdekében - írják elemzésükben a KPMG Magyarország szakértői.
A költséghatékonysági kérdések ismét a bankok napirendjének vezető helyén állnak, ahol sok múlik a jó helyzetértékelésen, a konkrét lépéseken és a vezetők elkötelezettségén. Ennek apropóján a KPMG nemrégiben a világ top bankjainak 200 felsővezetőjét kérdezte meg a múlt és a jelen költségcsökkentési stratégiáiról, hogy első kézből kaphassunk ismereteket a választott taktikákról és prioritásokról.
Bár a bankok értéke a visszatérő infláció hírére átmenetileg megemelkedett, de a nagy, határokon átívelő bankfelvásárlások lényegében eltűntek az európai tranzakciós térképről. Közép-Kelet-Európában nincs olyan eladó pénzintézet, amely piaci részesedését tekintve a TOP5-be tartozna, de régiós szinten gyökeret eresztett nemzetközi bankok akár még találhatnak kisebb felvásárlási célpontokat - írja elemzésében Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
Egész Európában folytatódik a bankok védelmi vonalainak átszervezése a fokozódó felügyeleti elvárásoknak megfelelően. A KPMG 47 bank közreműködésével 2021 tavaszán készített nemzetközi felmérése (Insights on evolving AML practices) szerint a védekezésben teret nyer a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, ugyanakkor a védelemért felelős osztályok között is átalakul a feladatmegosztás rendje.
A felhő alapú szoftvermegoldások igénybe vevője sokszor nem tulajdonosa a szoftvernek és nem is birtokolja azt, hanem hozzáférést kap a szoftverhez és akkor használja, amikor szüksége van rá. Egyre többen vannak ilyenek a világban és Magyarországon is, az erre fordított kiadások drasztikusan emelkednek. Az ilyen szolgáltatások igénybevétele több elszámolási problémát felvet, és a költségek méretét tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy ezek hogyan kerülnek be a könyvekbe. Ehhez ad összefoglaló betekintést Dezsényi András, a KPMG szenior menedzsere, IFRS szakértője.
Magyarország energiastratégiája hozzávetőlegesen további 4,5 GW naperőmű-kapacitás megépítését irányozza elő 2030-ig. Ilyen mértékű naperőmű fejlesztés kihívás és kockázat a befektetőknek, a finanszírozóknak és a rendszerüzemeltetőknek egyaránt. A kiegyenlítési költségek emelkedése mellett a 3. METÁR tenderen indulni szándékozóknak szembe kell nézniük a könnyen elérhető hálózati csatlakozási pontok számának csökkenésével is - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektorért felelős igazgatója és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor szenior tanácsadója.
A koronavírus járvány soha nem látott mélységbe sodorta a turizmus- és vendéglátásszektort, amely most a tömeges oltásoktól, a védettségi igazolványok és „COVID -útlevelek” megjelenésétől reméli a régóta várt kilábalást - írja elemzésében Indra Dániel, a KPMG igazgatója.
Július 22-én, reggel kilenc órakor rajtol el az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. Idén is több mint hatszáz hajó részvételére számít a verseny rendezője, a Magyar Vitorlás Szövetség. A programok tekintetében lesznek ugyan változások, de ami nem változik, hogy a versenyzőknek a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Tihany-Keszthely-Balatonfüred távot kell teljesíteniük, ami légvonalban 155 kilométeres távolság, de a szélviszonyok alakulásának megfelelően, ennél sokkal több is lehet. A résztvevőknek negyvennyolc órája van az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj teljesítésére, tehát 2021.07.24-én reggel 9:00 óráig lehet érvényesen beérni a célba.
