Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei szerint a magyar gazdaság helyzete és kilátásai jelentősen romlottak 2024 áprilisához képest. A Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet indexe ezt megelőzően, a koronavírus-járvány alatt a 2021. januári, illetve azt megelőzően a 2014. július folyamán tapasztalt értékekhez áll közel. A kapacitáskihasználtság átlagos értéke is csökkent. Aggasztó trend, hogy az exportra termelő vállalatok is sötétnek látják a jövőt.
A várt 90,4 pontra emelkedés helyett 89,3 ponton stagnált májusban Európa legfontosabb gazdasági konjunktúra-indexe, a német Ifo üzleti hangulatindex – közölte hétfőn délelőtt a müncheni intézet.
Áprilisban az üzleti világ és a lakosság is valamelyest kedvezőtlenebb kilátásokról számolt be, mint márciusban - derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből. A konjunktúraindex így 2 ponttal csökkent, ami valamivel kisebb a márciusi javulásnál (ami 3 pontos volt). A lakossági bizalom javuló tendenciáját a mostani kis esés nem törte meg, bár az év eleji nagyon nagy emelkedés inkább kiugrásnak számít a trendből. Az üzleti bizalom javulása viszont egyelőre igen visszafogott.
Az MNB 2024 januárjában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer 2023 második felében összességében a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta. A bankok szerint a működési költségek emelkedése, a nemzetközi makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a hitelkereslet, illetve a szabályozói környezet alakulása is negatívan hatott. Ezt részben ellensúlyozta a piaci verseny fokozódása, a hazai makrogazdasági környezet és a forrásokhoz való hozzáférés. A következő félévre a verseny, a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet, a hitelkereslet és a források elérhetősége tekintetében is javuló konjunktúrát várnak a bankok, így 2021 vége óta először ismét pozitívba fordulhat az index értéke - közölte honlapján a jegybank.
Öthavi esés után váratlanul nagyot emelkedett a legfontosabb német konjunktúra-index, az Ifo gazdaságkutató által készített üzleti környezet index.
A várt 86,7 pont helyett 1 ponttal alacsonyabb lett a német gazdaság legfontosabb konjunktúra-indexének, az Ifo-indexnek az augusztusi értéke a pénteki adatközlés szerint, így újabb csalódást keltő adat érkezett, ami azt jelzi, hogy nincs még túl a nehezén az ország.
Májusban látványosan szétvált egymástól a lakossági és a vállalati üzleti bizalmi index alakulása, mert míg a lakosság ismét pesszimistábbá vált, addig a cégek összességében bizakodóbbak lettek, igaz az építőipari szereplők csak a Covid 2020 tavaszi első hullámában voltak pesszimistábbak, mint most – derült ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből. Az EU támogatásával végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, közben viszont az áremelési törekvések lanyhulása megállt, sőt a kereskedelemben ismét élénkültek az áremelési törekvések. A két bizalmi index alapján összességében a GKI konjunktúraindexe májusban kissé emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét.
Áprilisban több havi javuló tendencia után újra romlott a GKI konjunktúraindexe, mind a vállalatok, mind a lakosság körében: az üzleti várakozások az év eleji szintjükre süllyedtek, a fogyasztói bizalmi index kisebb mértékben csökkent. Az üzleti szektoron belül különösen az ipari és szolgáltató cégek várakozásai romlottak. Jó hír viszont, hogy jelentősen csökkent az összes ágazat áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása.
A GKI konjunktúraindexe októberben is nagyot esett, és ezzel immár fél éve csökken. Míg az előző hónapokban elsősorban a fogyasztói (rész)index zuhanása okozta a fő bizalmi mutató lejtmenetét, októberben viszont az üzleti várakozások minden ágazatra jellemző markáns esése áll a háttérben.
Februárban a beszerzésimenedzser-index (bmi) szezonálisan kiigazított értéke 53,2 pont volt. A mutató magasabban áll, mint a januárban, de az óriási cikkcakkok miatt nagyon nehéz bármi előremutatót kiolvasni az alakulásából.
A GKI konjunktúraindexe februárban a januári emelkedés után hibahatáron belüli mértékben csökkent. Az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.
A GKI felmérése szerint az üzleti várakozások két és fél éves csúcsukról jelentősen estek, a fogyasztóiak viszont a novemberi zuhanás után most érezhetően javultak, még ha el is maradtak októberi szintjüktől. Az ellentétes mozgások hatására a GKI konjunktúraindexe november után decemberben is kissé csökkent, nyári szintjére került.
A GKI konjunktúraindexe novemberben kissé csökkent. Az üzleti várakozások tovább emelkedtek, ezzel két és fél éves csúcsra emelkedtek.A fogyasztóiak viszont egyetlen hónapban ritkán látható mértékben estek, aminek következtében tavaszi szintjükre kerültek. Ennél nagyobb eséseket csupán a koronavírus-válság, illetve a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor, valamint a 2006-os kiigazítási csomag esetében láthattunk. A gazdaság minden szereplője áremelkedésre számít. A lakosság inflációs várakozása az utóbbi 20 évben csak egyszer volt ennél rosszabb.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban már csak lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott. Az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben is folytatódott, igaz, az emelkedés már hibahatáron belüli volt. A fogyasztói várakozások kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak. A GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, de legutóbb már csak hibahatáron belül. Az index ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint, noha az üzleti várakozások gyorsabban, már májusban visszanyerték korábbi optimizmusokat, most júniusban kissé pesszimistábbak lettek. A fogyasztói bizalmi index viszont júniusban is érezhetően tovább emelkedett, s ezzel csaknem elérte válság előtti értékét.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Itt a soha vissza nem térő lehetőség?
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
