A román miniszterelnök szerint az egész rendszerváltás utáni politikustársadalom hibás azért, hogy immár a 6,5 milliót közelíti a szülőföldjükről elvándorolt, boldogulását külföldön kereső románok száma.
Az olasz kormány nemrégiben megduplázta a gazdag külföldi állampolgárok külföldi jövedelmére kivetett átalányadót, évi 200 000 euróra emelve azt. Ennek ellenére a brit és francia adófizetők továbbra is vonzónak találják Olaszországot - írta meg a Financial Times.
A Svédországból távozók száma idén - fél évszázada először - várhatóan magasabb lesz, mint a bevándorlóké - közölte csütörtökön Maria Malmer Stenergard svéd bevándorlásügyi miniszter.
Ukrajna az energiaválság és a gazdasági nehézségek miatt egyre nagyobb kivándorlással néz szembe – írja a Voice of America.
Ukrajna közzétette, hogy hány ember távozására számítanak 2024-ben és 2025-ben az országból. A számok nagyon aggasztó jövőt vázolnak fel Kijev számára a jövőben – közölte az Ukrán Nemzeti Bank jelentését a Kyiv Independent.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint az első negyedév végéig csaknem 8 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok. A magyarok által március 31-ig beadott kérvények száma megközelítette a 186 ezret, a lista élén a románok és a lengyelek állnak 1,7 millió, illetve 1,2 millió kérelemmel.
A 18-24-es korosztály többsége, 59% nyitott a külföldi munkavállalásra - derült ki a Randstad friss kutatásából.
Tavaly 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél többen 2010 óta egyszer sem hagyták el az országot - írja a 444.hu a KSH adatai nyomán. A statisztikai hivatal a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát, valamint közzétették a fontosabb kivándorlási célországokat is.
Javaslatcsomagot dolgozott ki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a külföldön dolgozó magyarok hazahívására. A VOSZ szakértői szerint – többek között - célzott hazatérési támogatással lehetne ösztönözni a hiányszakmában dolgozó munkavállalók hazatérését, de az atipikus foglalkoztatási formák is lehetőséget jelentenek.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
Az orosz kémhálózat az ukrajnai háború kirobbanása óta folyamatosan növekedett, akár a méretét, akár a befolyását tekintve – számolt be a Wall Street Journal.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban állandóan felmerül, hogy Oroszország egyszerűen túl nagy és túl népes ahhoz, hogy egy anyagháborút elveszítsen. Az kétségtelen, hogy Moszkva – minden számítás szerint – ellenőrzi a legtöbb területet a világon, viszont a lakosságszám tekintetében még éppen befér az első tízbe. A jövőben viszont ez is megváltozhat, a vezetés pedig már belátta, hogy tennie kell valamit a születésszámok felpörgetéséért.
Vendégmunkások, migránsok, idegenek – csak néhány a nem túl pozitív hangvételű jelzőből, amikkel a külföldieket szokta a magyar nyelv illetni. De kik ők valójában? Hányan vannak? Honnan jöttek? Hol élnek a legtöbben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A XVIII. század végén Nagy Katalin körutat tett a Krímben, amelyet udvari kegyence, Grigorij Patyomkin gróf néhány évvel korábban hódított meg. Bár Patyomkinnek sikerült elfoglalnia a mezőgazdasági szempontból értékes félszigetet az Oszmán Birodalomtól, az ígért gyarmatosítást azonban nem tudta megvalósítani. Hogy mentse a helyzetet, Patyomkin elrendelte, hogy a folyó mellett, a cárnő útja mentén kifestett kartonból homlokzatokat húzzanak fel. Továbbá ide boldog falusiakat eljátszó statisztákat és jó erőben lévő jószágokat hozatott, hogy teljes legyen az illúzió. Nem volt jólét, de úgy tűnt, mintha lenne.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Rajta kívül még hatan lettek biztosok.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
