Felülvizsgálja a diákhitel-törlesztési terveket az USA, az új szabályozás csökkenti a jövedelemarányos törlesztési mutatót és megakadályozza azt, hogy a kifizetetlen kamatok miatt emelkedjen az adósok törlesztőrészlete – közölte kedden a Biden-kormányzat.
A Federal Reserve történelmi kamatemelési kampánya talán nem is érintette annyira keményen a legtöbb amerikait, ugyanis a háztartások adósságának nagy része valószínűleg még mindig alacsonyabb, fix kamatlábakon van rögzítve – írja a Business Insider.
Austan Goolsbee, a chicagói Federal Reserve elnöke úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el, hogy a kamatok szinten tartására vagy a további emelésre fog-e szavazni a szeptemberi kamatdöntő ülésen. A döntéshozó hangsúlyozta, hogy minden lehetőség ott van az asztalon.
Nem véletlenül tekintik sokan időzített bombának az amerikai diákhiteleket: az egy főre jutó adósság már a 12 millió forintot is meghaladja, miközben a magas infláció miatt a megélhetési költségek is emelkedtek. Joe Biden amerikai elnök elengedéssel sietett volna a hitelesek megsegítésére, terve azonban kudarcba fulladt: eredeti javaslata szerint az adósok mintegy felének szűnt volna meg a törlesztési kötelezettsége, a Legfelsőbb Bíróság a tervet viszont elkaszálta. A kormány múlt héten egy részleges elengedést jelentett be, ez azonban a számok alapján is jóval kevésbé jelentős, mint amilyen az eredeti ötlet lett volna.
Thomas Barkin, a reichmondi jegybank elnöke kijelentette, hogy nyitott a további kamatemelésekre, ha a közelgő adatok nem jelzik az áruk és szolgáltatások iránti kereslet gyengülését, ami lassuló inflációhoz vezet - írja a Reuters. A Fed ezen a héten döntött a kamatok szinten tartása mellett, de további két kamatemelést prognosztizáltak.
A piacok elkezdték árazni az újabb kamatemelést az Egyesült Államokban, ezzel megdőlt a várakozás, hogy a Fed leállt az emelésekkel. A várakozások eltolódásával együtt erősödik a dollár is.
Az Európai Központi Banknak nincs más választása, mint tovább emelni a kamatokat, az infláció ugyanis túl magas – mondta a Boris Vujcic, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint.
Az idei év elejére évtizedes mélypontra, a korábbi szintek nagyjából felére esett vissza a lakásvásárlások száma. Bár márciusban már érezhető volt egy kisebb élénkülés, a korábbi eladásokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb a kereslet. Sokan kíváncsiak arra, hogy mikor és mi hozhat ebben változást, ezért a lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben erről is megkérdeztük a szakértőket. Nézzük, mi állíthatja ismét bővülő pályára az alacsony lakáspiaci keresletet!
Az EKB-nak várhatóan tovább kell emelnie a kamatokat, annak ellenére, hogy a monetáris szigorítás nagy része már megtörtént - mondta a Bloomberg szerint Madis Muller, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, mert az inflációs alapfolyamatok makacs inflációt, a kockázatosabb inflációs kilátások pedig magas kamatokat tesznek szükségessé – mondta a Reuters szerint Peter Kažimír szlovák jegybankelnök, az EKB döntéshozója.
A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
Az Európai Központi Bank magas szinten tarthatja a kamatokat egy ideig azután, hogy a kamatpálya elérte a csúcsát – mondta a Bloomberg szerint Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza.
Mitől tart legjobban az ingatlanszakma? Vajon a hozamemelkedés, a piaci kereslet csökkenése, az energiakrízis, vagy a dráguló, szűkülő hitelkínálat, esetleg a forintárfolyam jelenti most a legnagyobb kihívást? – tette fel a kérdést a Property Warm Up 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Hogy hogy áll a magyar gazdaság, mikor indulnak el lefelé a kamatok és lesz-e ingatlanpiaci recesszió, azt a panelbeszélgetés során részletesen is kifejtették a szakértők. Az esemény kiemelt partnere a Gránit Pólus volt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Az Európai Központi Bank határozottan fogja emelni a kamatokat, hogy csökkentsék a még mindig túl magas inflációt - mondta Christine Lagarde EKB elnök hétfőn.
A következő két évben az európai befektetők több mint egyharmada tervezi csökkenti az ingatlanbefektetéseit, derült ki a Reuters cikkéből. Az INREV kutatása alapján a jelenség hátterében leginkább az emelkedő kamatok, és folyamatosan romló minősítések állnak.
A piaci szakértők szerint az államkötvények piacán még fél-egy évig is eltarthat a mostani volatilis állapot, miután a jegybankok tovább szigorítanak az infláció letörése érdekében – számol be a hírről a Reuters.