A rengeteg különböző érdek miatt fel fog bomlani az eurózóna, mely a jelenlegi formájában működésképtelen - mondta a Bloomergnek adott interjúban Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke. A szakember szerint az amerikai jegybanknak hamarosan el kell kezdenie kamatot emelni, a szigorítás üteme pedig kellemetlen meglepetést is okozhat majd a befektetőknek.
Az utóbbi két hónap munkaerőpiaci- és béradatai kedvező tendenciát tartalmaztak, ami pozitív jel az amerikai gazdaság szempontjából - mondta William Dudley, a New York-i Fed elnöke csütörtökön. A szakember az amerikai jegybank döntéshozó testületének alelnöke, így komoly szava van a döntéseknél.
Kedden délután jelentette be az MNB, hogy ősztől korlátozza a három hónapos irányadó eszköz igénybe vételét annak érdekében, hogy az így kiszoruló likviditás a hitelezést élénkítse vagy állampapírok felé mozduljon el. A további nem konvencionális lazításról szerdára több elemző is véleményt mondott.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
Már a harmadik negyedév végére 300-is erősödhet a forint az euróval szemben, mivel a pozitív fundamentumok ellensúlyozzák a rövidtávú kockázatokat - derül ki a Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) szerdán kiadott elemzéséből. Az amerikai bank szakértői szerint a legnagyobb kockázat az MNB esetleges további lazítása, ami esetleg keresztbe tehet a forintnak.
Az IMF jelentése szerint a rekord alacsony kamatkörnyezet nagy fenyegetést jelent a 13 ezer milliárd eurós német pénzügyi rendszer profitabilitására, így a bankoknak és biztosítóknak sürgősen át kell strukturálniuk az eddigi működési modelljeiket - írja a Financial Times.
A piaci árazások alapján úgy tűnik, hogy az idén már nem emel kamatot az amerikai jegybank, sőt hosszú idő után előkerülhet a kamatcsökkentés lehetőség.
Globálisan a jegybankok jelenleg nehezen veszik fel a harcot az alacsony infláció ellen, 2017-ben pedig az MNB is további kamatcsökkentésekre adhatja a fejét emiatt - mondta a Portfolio kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A szakember szerint részben emiatt két éven belül 330-ig gyengülhet a forint az euróval szemben, ami nem is biztos, hogy probléma, mivel csak így lehet inflációt generálni.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton a Fed, magyar idő szerint fél kilenckor kezdődik Janet Yellen sajtótájékoztatója, melyen a döntés okai is kiderülnek, vélhetően a jövő heti brit népszavazás miatti kockázat volt az egyik ok.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton az amerikai jegybank alig egy héttel a brit EU-népszavazás előtt. Legközelebb július végén lesz lehetősége a fednek a lépésre.
A múlt pénteken megjelent májusi munkaerőpiaci statisztikát kiábrándítónak nevezte Eric Rosengren, a bostoni Fed elnöke. A Nyíltpiaci Bizottság döntéshozója ugyanakkor kiemelte, hogy az amerikai gazdaság így is a teljes foglalkoztatás állapotában van, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy meglegyenek egy újabb kamatemelés feltételei.
Felkészültek a globális piacok egy nyári kamatemelésre - mondta hétfőn James Bullard, a st. louis-i Fed elnöke. A Fed döntéshozója ugyanakkor nem utalt arra, hogy júniusban vagy júliusban várható-e a következő lépés.
Az elmúlt egy hétben több jó hír is érkezett a forinttal kapcsolatban, hiszen egyrészt a Fitch felminősítése után Magyarország visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába az egyik nagy hitelminősítőnél, másrészt az MNB jelezte, hogy lezárta kamatvágási ciklusát. Mindezek ellenére a forint csak mérsékelten tudott erősödni, és az elemzők a következő időszakban sem számítanak sok jóra a magyar deviza szempontjából.
"Jelen pillanatban Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult, Magyarország kész és képes lehet arra akár a közeljövőben, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani." - többek között ezt hangsúlyozta egy múlt keddi parlamenti interpellációra adott válaszában Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője által említett hitelkiváltás feltehetően az orosz hitel előtörlesztésére utal, amelynek lehetősége eredetileg is benne volt a paksi beruházás államközi szerződésében, de az új információ, illetve logikus lépés lenne, hogy a magasabb kamatozású orosz hitelt olcsóbb piaci alapú forrásra cserélje Magyarország.
Valótlanok azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent állítások, amelyek szerint az MNB nem törekszik Magyarország piaci megítélésének és hitelminősítői értékelésének javítására. Ezzel szemben valódi eredmények igazolják az MNB programjainak és monetáris politikájának hatását az ország kockázati megítélésének javulására - olvasható a jegybank csütörtökön kiadott közleményében.
Pontosította keddi szavait szerdán a Wall Street Journal (WSJ) kérdésére Nagy Márton, az MNB alelnöke. Szerinte nem lehet előre kijelenteni, hogy biztosan a végéhez közeledik a kamatcsökkentési ciklus, ráadásul ő egyedül nem is nyilatkozhat az egész Monetáris Tanács nevében.
A kormány előzetes tervei szerint 2017-ben is megpróbálja forintból finanszírozni lejáró devizaadósságát Magyarország - legalábbis ez derül ki a benyújtott költségvetési törvénytervezetből. Ezzel együtt az is látszik, hogy a büdzsében egyre erősebben megjelenik az utóbbi évek jelentős hozamcsökkenésének hatása, majdnem tíz év után sikerülhet a lélektani 1000 milliárd forintos szint alá csökkenteni a bruttó kamatkiadásokat. Ezzel párhuzamosan a kiadások szerkezete is átalakult, a kamatok egyre nagyobb részét fizeti az állam a lakosságnak.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton az amerikai jegybank - derül ki a szerdán publikált közleményből. A döntést most nem követi sajtótájékoztató, így csak az írásos indoklásból olvashatunk ki valamit a jövőbeli kamatpályáról.
Szerdától 1,05 százalék a jegybanki alapkamat Magyarországon, a négy évvel ezelőtti 7 százalékról tehát csaknem 6 százalékpontot esett a kamat. A hitelek olcsóbbak, a betétek viszont még kevésbé vonzóak lesznek ettől. Megnéztük, miként követte eddig az alapkamatot a hitelek, illetve a betétek kamatszintje.
Egyre szűkebb tere van a további alapkamat-csökkentésnek Magyarországon Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint.