Már nem kellett annyira a bankoknak az MNB kedvezményes betétje
A múlt heti 750 milliárd forint után 700 milliárd forint értékben kötött egyhetes betéti ügyletet a bankokkal az MNB, az eszköz kamata továbbra is 0,9%.
A múlt heti 750 milliárd forint után 700 milliárd forint értékben kötött egyhetes betéti ügyletet a bankokkal az MNB, az eszköz kamata továbbra is 0,9%.
Kedden ismét lépett a jegybank: kiszélesítette a kamatfolyosót, ezzel egyszerre nyílik leheősége a rövid oldalon szigorítani, hogy megfékezze a forint gyengülését, a hosszú oldalon viszont lazítani, hogy támogassa a gazdasági növekedést. A szakemberek szerint rövidtávon enyhülhet a nyomás a forinton a shortolás megdrágulásával, de az kérdés, hogy a gyengülő trendet sikerülhet-e visszafordítani a jegybanknak.
A múlt heti 655 milliárd forint után ezúttal 750 milliárd forint értékben éltek a jegybank új egyhetes betéti eszközével a kereskedelmi bankok. A kedvező, 0,9%-os kamatozású eszközzel az MNB a rövid likviditást igyekszik kezelni.
Az első tenderen 655 milliárd forint értékben fogadott el egyhetes betéti ajánlatokat az MNB – olvasható a jegybank honlapján. Ezzel az összes benyújtott igényt elfogadták, ami erős üzenet lehet a devizapiac felé.
Lezárult egy korszak – írtuk főcímünkben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelme érdekében gyakorlatilag kamatot emelt. Hogy jutottunk odáig, hogy a válság mélyülő szakaszában, a globális kamatvágások időszakában kamatot kelljen emelni? Nagyjából úgy, hogy a konjunktúra felívelő szakaszában, amikor mindenki szigorított, mi akkor is lazítottunk. Most viszont a magyar kormány lépésein is múlik, hogy a jelenlegi, viharos időkben meg tudja-e védeni a forintot az MNB.
Szokatlanul erősen indult az idei év a magyar hitelpiacon, hogy aztán március utolsó heteiben megnyomják a vészféket az ügyfelek és a bankok, és extra gyorsasággal induljon el a koronavírus miatti törlesztési moratórium. Az MNB ma közzétett adatai szerint február végén még 17%-kal több lakossági hitelen és 13%-kal több vállalati hitelen ültek a bankok, mint egy évvel korábban, és a babaváró hitelek is új erőre kaptak. 2020 egésze azonban annál gyászosabbnak ígérkezik a hitelpiacon.
Gyakorlatilag az alapkamat megemelését jelentette be új egyhetes betéti eszközével az MNB szerdán, ezzel a kamatfolyosó jelentősége megszűnik Magyarországon, egységesen 0,9%-os kamatszintet tart fenn a jegybank. Ez a monetáris politika jelentős szigorodását jelenti, amivel eltűnik a magyar jegybank évekig tartó „ultra laza” időszaka, beáll a versenytársak sorába.
A jövő héten további 345 milliárd dollárnyi állampapírt és 200 milliárdnyi jelzáloglevelet kész venni a Fed – jelentette be a New York-i jegybank péntek este.
Megint külön utakon jár az MNB a kedden bejelentett intézkedéseivel a világ többi jegybankjához képest, de a Monetáris Tanács által elképzelt élénkítő csomag akár működhet is, sőt hatékonyabb is lehet, mint a hagyományos mennyiségi lazító (QE) programok. A lépés sikerét persze majd a részletek döntik el, de most úgy látszik, hogy csak a jegybankon múlik, mennyi pénzzel akarja elárasztani a piacot.
Új dolgot tapasztalhattak meg az amerikai pénzpiacok a koronavírus miatt: negatív kamatokat az állampapírokon - írja a CNBC.
Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.
A hiteltörlesztés befagyasztásávával a kormány biztosította annak lehetőségét, hogy az MNB esetleges kamatemelése ne jelentsen rögtön külön terhet a recesszióval szembenéző gazdaságban. A jelenlegi forintgyengülés ugyan a régiós trendbe beleillik, de túl van azon a szinten, amit a bérnövekedés üteme miatt a versenyképesség fentartásának indokával lehetne tolerálni, és már csak hangulati hatásával is tartósan emelheti az inflációt – véli Samu János, a Concorde vezető elemzője. A jegybank jelentős tartalékai is csak korlátozott mozgásteret jelentenek a gyengülés megállításához, ha valóban fontos cél az árfolyam stabilitása, azt kamatemelés nélkül nem lehet elérni – ettől sem azonnali, tízforintos nagyságrendű erősödést, csak a gyengülő trend végét lehet várni.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
Rendkívüli ülésen 100 bázisponttal 9,75%-ra vágta az irányadó kamatot kedden a török jegybank. Az indok hasonló, mint a legtöbb fejlett gazdaságban: a koronavírus gazdasági hatásait kell ellensúlyozni.
Hiába lépett radikálisan a Fed, amikor rendkívüli ülésén 0-ra vágta a kamatot, ez sem tudta megállítani a részvényindexek beszakadását. Joseph Stiglitz, a Világbank korábbi vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, hiszen a jelenlegi válság nem olyan, mint az előzőek. Most a célzott fiskális kiadásoknak jött el az ideje, ehhez pedig hatalmas mennyiségű pénzre lesz szükség.
Rendkívüli ülésén további lazításról döntött hétfő hajnalban a Bank of Japan, mely ezzel beállt az utóbbi napokban látott sorba. Korábban a Fed már kétszer vágott kamatot, emellett az EKB, a kanadai és az ausztrál jegybank is lépett a fejlett országok közül.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
Mindenki a jegybankoktól várja a segítséget a koronavírus gazdasági hatásainak leküzdésére, azonban sokan még a 2008-ban kezdődött válság következményeit nyögik. Így pedig kérdéses, mennyi eszközük maradt egy esetleges újabb globális gazdasági visszaesés leküzdésére. Ha a költségvetési politika nem segít, akkor könnyen hatástalanok maradhatnak a jegybanki lépések. Az utóbbi napok globális átalakulása az MNB-t is komoly dilemma elé állíthatja, a magyar jegybank március végéig dönthet a következő lépésről.
Az utóbbi napokban sorra érkeznek a jegybanki nyilatkozatok arról, hogy minden eszközt bevetnek majd a koronavírus gazdasági hatásai ellen. Sőt, az ausztrál és az amerikai jegybank már lépett, kamatcsökkentéssel próbálja ellensúlyozni a lassító hatásokat. Összehangolt akcióról egyelőre nem lehet beszélni, de akár napokon belül a most „kimaradó” fejlett jegybankok is reagálhatnak. Nézzük, mik lehetnek a lehetséges fegyvereik a koronavírus hatásai ellen!
A mai 50 bázispontos kamatvágás után további lazítást várnak a szakértők az amerikai jegybanktól a következő hónapokban is. A kulcs az lehet, sikerül-e megfékezni a koronavírus terjedését.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Mi történt az ingatlanpiacon 2007-ben?
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
A traffipax ebben a helyzetben nem segít.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
