Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
A jelenlegi pályát egy maratoni futáshoz hasonlítanám, minden pályaszakaszt olyan sebességgel kell megfutni, hogy képesek legyünk végig érni a pályán. Ebben a szakaszban 15 bázispontos tempóban haladunk előre, a következő előrejelzést majd decemberben készítjük, amikor megint átfogóan értékeljük a teljes makrogazdasági képet és döntünk a következő időszakról – mondta a Portfolionak adott villáminterjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forum konferencián tartott beszéde után.
Hosszú lesz az út, addig megyünk, amíg szükséges. A monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A Monetáris Tanács tagja kiemelte, hogy szeptemberhez képest az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok erősödtek, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt lehet a vártnál magasabb az áremelkedési ütem.
A héten az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény itthon, emellett csütörtöktől uniós csúcsot tartanak az állam- és kormányfők. Orbán Viktor a múlt héten már előrevetítette, hogy ismét heves vitákra készül az energiaválság megoldásával és a klímavédelem költségeivel kapcsolatban.
Ha hiszünk az MNB Monetáris Tanácsának, akkor kedden szinte borítékolható az újabb 15 bázispontos kamatemelés. Szeptemberben ugyanis meglepte a piacot a jegybank, hogy a vártnál kisebbet emelt a kamaton, ugyanakkor jelezte, hogy a szigorítási ütem irányadó lesz a következő hónapokra nézve. Az egyetlen bizonytalanság most az, hogy azóta megjelent egy vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, a forint pedig nem tud eltávolodni a 360-as lélektani szinttől az erősödésben. Éppen ezért most az a kérdés, hogy tartja magát az egy hónappal ezelőtti kommunikációhoz az MNB vagy ismét erőteljesebb szigorítással üzen majd a befektetőknek.
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Váratlanul megemelte az alapkamatot Szingapúr csütörtökön – írja a CNBC. A gazdaság kirobbanó formában van, a harmadik negyedévben 6,5 százalékkal növekedett, jórészt ez indokolta a lépést.
Egyelőre nem látható érdemi kamatemelkedés a személyi kölcsönök piacán, így – a tavalyi THM-plafon időszakát nem számítva – rekordalacsony költséggel lehet ilyen hitelhez jutni ma is Magyarországon. A jelenség legfontosabb oka az lehet, hogy még messze jár a bankok többsége a járvány előtti kihelyezési csúcstól, és nem akarnak a drágítással piacot veszteni. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével összegyűjtöttük a legjobb banki ajánlatokat.
Péntek reggel közli a KSH a szeptemberi inflációs adatot, a kérdés csak az, hogy már most a júniusi 5,3 százaléknál magasabb áremelkedési ütemet látunk majd, vagy az csak a következő hónapokban jön. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint jó esély van rá, hogy új kilencéves csúcsra emelkedett az áremelkedési ütem, az év végéig pedig akár még 6% feletti értéket is láthatunk.
Október 1-től ismét elérhető a szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Plusz. Az újbóli bevezetés utáni hétvégén több, mint 1000 hallgató igényelte a félmillió forintos hitelt. A legnépszerűbb diákhitelt 2020 májusa óta már több mint 40 ezren igényelték – áll a Diákhitel közleményében.
Egy hónapja még azt írhattuk, hogy augusztusban a világ legnagyobb erősödést produkáló devizája volt a forint. Szeptemberben aztán meglett ennek a böjtje is, csak a török líra gyengült nagyobbat a dollárral szemben azt követően, hogy meglepetésre kamatot vágtak. Ezzel szemben az MNB folyamatosan szigorít, de a jelek szerint ez sem elég a forint gyengülésének megfékezéséhez.
Már eleve 50 bázispontos, tehát 1997 óta a legnagyobb kamatemelést várta a piac a cseh jegybanktól mára, de végül az intézmény még ennél is markánsabb, 75 bázispontos emelést hajtott végre, így az irányadó kéthetes betéti ráta 1,5%-ra ugrott, gyakorlatilag megduplázódott.
Lakáshitelesek tömegei számára sorsdöntő BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6,5 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében az októberi törlesztőrészlet 3-6 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint 10%-os emelkedés sem elképzelhetetlen.
Hétfőn váratlanul bejelentette Robert Kaplan és Eric Rosengren, hogy két héten belül önként távoznak a Fed Nyíltpiaci Bizottságából (FOMC). A döntéshozók az utóbbi hetekben komoly botrányba keveredtek amiatt, hogy részvényekkel kereskedtek, a szakértők inkább a héják közé sorolták mindkettőjüket.
Majdnem ötéves mélypontra esett a forint elleni külföldi spekulatív pozíciók állománya, ennek ellenére a magyar deviza nem tud erősödni, sőt hathetes mélypontra esett az euróval szemben. Úgy tűnik, hogy a befektetők számára csalódás lehet a keddi 15 bázispontos kamatemelés, a jegybank ugyanis úgy csökkentette felére a szigorítás ütemét, hogy közben a korábbinál magasabb inflációval és továbbra is felfelé mutató kockázatokkal számol.
Az előzetes várakozásoknál sokkal kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően ugyanakkor a forint likviditás jelentős szűkítését jelentette be Virág Barnabás, illetve folytatják az állampapír-vásárlások leépítését.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács kedden újabb 15 bázisponttal 1,65%-ra emelte az alapkamatot. Délután érkezik a jegybank friss előrejelzése, közleménye, illetve háttérbeszélgetést tart a döntésről Virág Barnabás alelnök.
Felülvizsgálja eddigi kamatemelési ciklusát a Monetáris Tanács kedden, azonban a Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint marad az eddigi 30 bázispontos szigorítási ütem. A szeptemberi döntéssel együtt új inflációs előrejelzés is érkezik, vagyis a jegybanki kommunikációra is érdemes lesz figyelni. A friss információk akár a forint sorsát is meghatározhatják a következő hetekre.
A szeptemberi inflációs jelentésünk mérföldkő lesz a megkezdett szigorítási folyamatban – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank vezetője jórészt a korábbi szavakat ismételte meg, melyek szerint elkötelezettek az infláció letörésére, ugyanakkor szerinte hiba lenne csak átmenetinek tekinteni a folyamatot.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
