Közlekedési kutatás-fejlesztési campust épít a Bosch
Várhatóan nyártól épül, és három év múlva készül el a Robert Bosch Kft. új közlekedési kutatás-fejlesztési komplexuma Kőbányán - írta a Világgazdaság csütörtökön.
Várhatóan nyártól épül, és három év múlva készül el a Robert Bosch Kft. új közlekedési kutatás-fejlesztési komplexuma Kőbányán - írta a Világgazdaság csütörtökön.
A gazdaságpolitika irányítói a kutatás-fejlesztésre épülő fázisba akarják léptetni a magyar gazdaságot. Megnéztük ezért, hogy most hogy állunk a K+F terén és mi kellene ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány célja. Látni fogjuk: a felsőoktatás minősége a legfontosabb.
A móri FRIMO Hungary Kft. 2,059 milliárd forintot fektet be energia- és költséghatékony, innovatív megoldásokat tartalmazó gyártástechnológiák fejlesztésébe.
2015-ben Magyarországon 468 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztési tevékenységre, ami 6,2%-os növekedésnek felel meg. A GDP arányában ez 1,39%-os érték, ami mérsékelt javulást jelent a 2014-es adathoz képest - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Kutatás-fejlesztés, 2015 című statisztikai tükréből.
A gyógyszergyártás hagyományosan kutatás-fejlesztés intenzív iparág, ezért nem mindegy, hogy a magyarországi gyártótevékenységet folytató vállalatok hogyan ítélik meg a hazai kutatás-fejlesztési lehetőségeket. Cikkünkben több vezérigazgató álláspontját mutatjuk be, akik egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak.
Bár folyó áron bő 6%-kal 468 milliárd forintra nőtt 2015-ben a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított kiadások volumene Magyarországon, ez a GDP arányában mégis visszaesést jelent 1,38%-ra - mutat rá mai körképében a Világgazdaság. A lap szerint tehát hiába a kormányzati erőfeszítés és célkitűzés az ilyen kiadások arányának 1,8%-ra emelésére 2020-ig, mivel a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Az 1,38% azt jelenti, hogy sorozatban harmadik éve mérséklődött ez az arány, a kutatóhelyek száma pedig évtizedes mélypontra esett.
Az eddig jelzett március 7-ről április 18-ra csúsztatta az első értékelési határnapot az 50 milliárdos K+F pályázatban a felhívás kiírója, illetve több más ponton is lényeges változtatásokat hajtott végre - derült ki a hivatalos kormányzati pályázati oldal közleményéből.
Elárasztott bányatérségeket kutató autonóm robot fejlesztésére is készül egyebek mellett a Miskolci Egyetem (ME), amely hat kutatási területre több mint félmilliárd forintot nyert az Európai Unió Horizont 2020 pályázati keretprogramjából - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.
A ma is Magyarországon működő multik közül a Bosch minden bizonnyal az első között jelent meg az országban, még a XIX. század végén, 1899-ben. Szerteágazó tevékenységét némi kényszerszünet után 1991-ben szervezte újjá, és azóta az egyik legjelentősebb munkáltatóvá vált a 10 500-at is meghaladó létszámával. A Bosch nem csak termel kilenc itteni telephelyén, hanem Európa második legnagyobb Bosch fejlesztőrészlegét is itt üzemelteti. Ez utóbbi kapott most új irodaépületet.
Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában - tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG. Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével.
Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. - részben a nevével ellentétben is - nem csak motorokat gyárt, hanem már autókat is, és nem csak gyártásban jelentős a részesedése az Audin belül, hanem a fejlesztések területén is. A győri telephelyen belül található a Kísérleti motorgyártó központ (MAC), amely az ötletek és innovációk tárháza: hidat képez a fejlesztés és a termelés között, közelebb hozza egymáshoz a két terület olykor egymástól eltérő igényeit. A Központ 2008 óta létezik, a részleg folyamatainak teljes mértékben megfelelő 7300 m2 alapterületű épületet 2012-ben adták át.
Tavaly a GE közel 25 millió dollárt költött Magyarországon kutatási és fejlesztési (K+F) célokra, ami nagyjából négyszerese az öt évvel ezelőtti összegnek, a tervek szerint a következő években a cég tovább növeli a K+F kiadásokat, miközben 150-500 új kutató felvételével is számol.
Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.
Az elmúlt évek járműipari beruházási dömpingje teszi igazán aktuálissá a Portfolio és a MAGE közös szervezésű Járműipar 2015 című konferenciáját, melyen a szektor meghatározó döntéshozói, vállalatvezetői és szakértői vitatják meg a hazai járműgyártás legfontosabb témáit és a magyar járműipar jövőjét.
Az európai uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek, igaz ez jelentős lassulás a 2012-es 6,8%-os bővüléshez képest. Nemcsak ez számít kedvezőtlen fejleménynek, hanem az is, hogy az EU-s átlag jóval alacsonyabb a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is - emeli ki a ma megjelent európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla alapján az Európai Bizottság közleménye. A nemzetközi innovációs trendekről írt legutóbbi saját elemzésünk:
Három alprogramra összesen 7,2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg a napokban Kutatás-Fejlesztési (K+F) nagyprojektek támogatására vonatkozó pályázatot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felettes szerve. A kiírás szerint a három alprogramra összesen 1-4 sikeres pályázatot terveznek minimum 500 millió forintos, maximum 2,4 milliárd forintos támogatási összeggel. Amennyiben kutatóhelyek pályáznak, ezen megítélt pénzek 100%-os támogatási intenzitást jelentenek, de vállalkozások esetén az alapkutatás is ugyanilyen támogatási intenzitásra számíthat. A pályázatok beadási határnapja: 2014. november 21.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Végére járnak a kiszivárogtatásnak.
Fokozódik a kínai-indiai verseny.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
