Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 49%-a mondja azt, hogy negatívan érintette a háztartási bevételeiket a koronavírus – számol be a hírről a Business Insider. Azért a számokat jobban megnézve nem éppen ez a helyzet.
Sok budapesti vevő érezhette úgy az elmúlt években, hogy hiába a kedvező hitelkörnyezet mégis egyre nehezebben lehet saját lakáshoz jutni a gyorsan növő ingatlanárak miatt. A tavalyi átlagos lakásárakat és nettó jövedelmeket elnézve azonban nem igaz, hogy a fővárosban volt a legnehezebb vásárolni, bár Budapest is a listavezetők közé tartozik. Mostanra úgy látszik, hogy csökken a lakásárak emelkedési üteme, ami könnyebbé teheti a váárlást, amennyiben a bérek és a további makrotényezők sem változnak negatív irányba.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
Szomorú számokat tett közzé a Fed egy friss tanulmányában: e szerint a legszegényebb amerikai családok közel 40%-át érintette a munkahely elvesztése a koronavírus miatt – számol be a hírről a CNBC.
A megkérdezettek 7%-a számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban, derült ki a Tárki felméréséből. Ennél jóval nagyobb arányban vannak azok, akiknek csökkent a jövedelme.
A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.
A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.
Jelentősen megváltoztatta a koronavírus a mindennapokat és nagyon úgy tűnik, hogy sokáig kihathat még az emberek életére. A McKinsey egy friss felmérése szerint az emberek a következő időszakban kevesebb időt akarnak munkával, és sokkal többet szórakozással tölteni, már amennyire ezt a négy fal engedi. Világszinten az az általános várakozás, hogy a koronavírus hatását a hétköznapokra és az emberek pénzügyeire még hónapokig érezni lehet, a kieső jövedelmek miatt sokan csak a legszükségesebb termékeket tervezik venni még jó ideig. A felmérésből kiderül az is, hogy az európai emberek a legkevésbé optimisták a gazdaság koronavírus utáni gyors talpraállásával kapcsolatban.
A koronavírus okozta hatások mellett valószínűleg a rövidebb munkahét is közrejátszhatott abban, hogy a szuperállampapír heti jegyzése eddig sosem látott mélységbe esett. Múlt héten a papírból összesen 19,4 milliárdot jegyeztek le a magyarok, ez az első eset, hogy 20 milliárd forint alá megy a heti kereslet.
2019-ben a magas jövedelmű háztartások tapasztalták a legalacsonyabb drágulást, 3,1%-ost, miközben az alacsony jövedelmű háztartások a legmagasabbat, 3,9%-ost, derült ki a KSH most kiadott, részletes inflációs adataiból.
Még a Goldman Sachs elemzőinek ingerküszöbét is megütötte, hogy milyen magas az amerikai háztartások vagyona a jövedelmükhöz képest. Az amerikaiak megtakarításai a rendelkezésre álló jövedelmüknek 7,7%-át tette ki a tavalyi negyedik negyedévben – írja a Goldman elemzésére hivatkozva a MarketWatch.
A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. Utóbbi eredmény ráadásul rekordot jelent a felmérés hétéves történetében. A fiatalok 16 százaléka vár komolyabb, inflációt meghaladó béremelést.
A Bloomberg cikke szerint jelentős eltérések vannak országonként abban, mennyi pénz kell ahhoz, hogy valaki a leggazdagabb 1%-ba kerüljön. Az Egyesült Arab Emírségek esetében a leggazdagabb emberek közé 900 ezer dolláros jövedelem alatt nem lehet bekerülni, ez 12-szer nagyobb jövedelmet jelent, mint Indiában, ahol 77 ezer dollár ez a küszöb. A fejlett piacok nagy részén, 200-300 ezer dollár elég ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabbak klubjába.
Nem igazságos, hogy ilyen nagy a vagyonom – jelentette ki Bill Gates. A Forbes szerint 109 milliárd dollárnál jár, amit ő az amerikai kormány helyében sokkal jobban megadóztatna.
Budapesten és a nagyvárosokban a legmagasabbak a(z adóköteles) jövedelmek Magyarországon, derült ki a KSH térképeiből. A kelet-nyugati törés továbbra is tetten érhető, az Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl határ menti területein élők rendelkeztek a legalacsonyabb adóköteles jövedelemmel. Az átlagkereset a fővárosban 1,8-szerese a legalacsonyabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek.
Igen jelentősen eltér a háztartások jövedelmi helyzete attól függően, hogy az ország melyik részén élnek. Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, míg az Észak-Alföldön a legalacsonyabb. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a fogyasztásban is, érdekesség, hogy a közép-dunántúli régióban gyorsabban nő a fogyasztás, mint a fővárosban. Ami a szegénységet illeti, több régió is igen kedvezőtlen helyzetben van: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, és Dél-Dunántúlon a lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé.
Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.
Tavaly a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult a KSH friss elemzése szerint. Kismértékben csökkent a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek között. A gyermekes háztartások közül csak a kétszülős, egy gyermeket nevelők jövedelme érte el az országos átlagot.
A héten tette közzé a Credit Suisse 2019-es jelentését, amelyben a világ vagyoni helyzetét mutatja be. Többek között kiderül belőle, hogy a leggazdagabb 10 százalék között 100 millió kínai és 99 millió amerikai van, tovább nőtt a dollármilliomosok száma, ahogyan a globális vagyon is. Mostani cikkünkben 5 érdekesebb ábrát emeltünk ki a tanulmányból.
Ha valaki ma be akar kerülni Amerikában a leggazdagabb 1% körébe, ahhoz több mint félmillió dolláros jövedelemre van szükség - írja a Bloomberg. Ez a küszöb minden évben egyre magasabb, egy év alatt például több mint 7%-kal nőtt a jövedelmi korlát. Mindeközben kiderült az is, hogy igazából nem is olyan gazdagok ezek a gazdagok.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
