Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter szerint a gazdaság jelenlegi állapota ellenére az ország még nem hagyta maga mögött a deflációt. Noha a fogyasztói árak immár 35 hónapja a Bank of Japan (BoJ) 2%-os célja felett vannak, és februárban 3%-os volt az élelmiszerektől tisztított infláció, a drágulást főként a gyenge jen és az importált nyersanyagköltségek hajtják – nem pedig a belső kereslet vagy tartós bérdinamika – írja a Financial Times.
Holnapi kamatdöntő ülésén változatlanul (6,5%-on) tartja az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ez azt jelenti, hogy Varga Mihály új jegybankelnök folytatja a közelmúlt kamatpolitikáját, az első kamatdöntése ugyanaz lehet, mint amit a megelőző öt hónapban láthattunk. A döntéshez fűződő indoklás, illetve a jegybank új (feltehetően érdemben romló) előrejelzései így is hozhatnak izgalmakat.
A török jegybank elnöke rendkívüli találkozót tart a Török Bankszövetség vezetőivel a piaci turbulenciák miatt, miután Isztambul polgármesterének őrizetbe vétele megrázta a pénzügyi piacokat.
A Federal Reserve 2024-ben kisebb veszteséget könyvelt el működésén, mint egy évvel korábban. Az amerikai jegybank 77,5 milliárd dolláros veszteséget jelentett, szemben a 2023-as 114,6 milliárd dollárral, miközben továbbra is az infláció megfékezésén dolgozik - tudósít a Reuters hírügynökség.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást az Állami Számvevőszék jegybanki alapítványokat érintő vizsgálódásai alapján - derült ki Legfőbb Ügyészség 444-nek megküldött válaszából.
Az isztambuli tőzsde kereskedését pénteken kétszer is fel kellett függeszteni a jelentős árfolyamesések miatt a szerda óta tartó belpolitikai feszültségek közepette, miután Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester őrizetbe vétele országszerte tiltakozásokat váltott ki.
Japánban az infláció a legfrissebb, ma reggeli adatok alapján 3,7%, a maginfláció pedig 3%. Ekkora inflációra évtizedek óta nem volt példa, ami a japán lakosságot is a megtakarítási szokásai újragondolására készteti.
Az elmúlt hetekben éles emelkedésnek indultak a kínai államkötvényhozamok. Ebbe könnyű lenne beleképzelni a gazdaság fellendülését, a Kínával foglalkozó közgazdászok óvatosságra intenek a folyamatok fenntarthatóságával kapcsolatban. Szerintük a fogyasztók megtakarítási szokásai, a hitelezési adatok, valamint az ingatlanpiac strukturális helyzete nem teszi lehetővé egyelőre a tartós fellendülést.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden előre vetítette, az éjjel pedig meg is jelent a kormányhatározat: minden településen lesz legalább egy bankautomata. Ehhez több mint 2000 új ATM-re lesz szükség, amely minimum 12 milliárd forintos beruházás lesz a bankszektornak. A kormány terve, hogy a boltokban ingyenesen tudjanak az ügyfelek készpénzt felvenni, - egyelőre - füstbe ment. Valószínűleg ezért is - és a készpénz alaptörvénybe foglalása miatt - döntöttek úgy, hogy a bankoknak kell megoldani, hogy vidéken is kényelmes közelségben lehessen készpénzt felvenni. Az MNB-nek már volt az ATM-ek elosztására egy már megvalósítás alatt lévő, a bankokkal is egyeztetett koncepciója, ám a kormánynak ez nem volt elég. Most fájhat a fejük, hogy közösen egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amivel a lehető legkisebb extra költség mellett hozzák létre az új hálózatot. Bár a pontos részleteket még nem ismerjük, a változások szinte biztosan a bankok számára drágább és nagyobb ATM-hálózatot eredményeznek, ez a befektetés pedig össztársadalmi szinten erősen kétséges, hogy megtérül.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának francia tagja, Francois Villeroy de Galhau szerint van még tér a kamatok további csökkentésére, mivel az európai fogyasztói árak kevésbé jelentenek problémát, mint az Egyesült Államokban - tudósított a Bloomberg.
A török líra mélyrepülésének hatására váratlanul összeült a török jegybank monetáris tanácsa, ahol az egynapos hitelkamatot 46%-ra emelték, azaz a kamatfolyosó kiszélesítése mellett döntöttek. Bár az inflációs kilátásokra hivatkoznak, nem nehéz kitalálni, hogy valójában a török líra mélyrepülése áll a háttérben. A jegybank külön kiemelte, hogy amennyiben a mostani döntésnek nincs hatása, akkor további lépések jöhetnek.
A Svájci Nemzeti Bank újabb kamatcsökkentést hajtott végre, miután az ország gazdasága továbbra is alacsony inflációs környezetben működik. A jegybank 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot - írta meg a CNBC.
Hirtelen nagy gyengülés alakult ki szerda reggel a forint piacán jórészt a török politikai fejlemények és az EURUSD mozgása miatt, de aztán nagy csapkodás után délutánra teljesen ledolgozta esését a magyar fizetőeszköz, így 401 felettről 398-ig süllyedt az euró jegyzése. Késő este az euró 398,3 forint körül, a dollár 365,3 körül forgott.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről súlyos hiányosságokat tárt fel az intézmény gazdálkodásában, különös tekintettel az ingatlanberuházásokra és a pénzügyi kontrollokra. Az elmúlt hetekben a sajtó többször is foglalkozott azzal, hogy Matolcsy György elnöksége alatt a jegybanki alapítványi vagyona veszélybe kerülhetett, mivel számos szabálytalanság történhetett. A tavaly lefolytatott vizsgálat most nyilvánosságra hozott jelentése alapján a székház felújításánál is több problémát megállapítottak. A jelentés függelékébe került Matolcsy György és Windisch László, az ÁSZ elnökének feszült hangvétele levelezése is, amely erős ellentétekről árulkodik.
A Cseh Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Jan Kubicek szkeptikusan áll a bitcoin tartalékportfólióba történő felvételéhez, elsősorban a jogi bizonytalanságok és a kriptovaluta árfolyam-ingadozása miatt, írja a Reuters.
Japán kereskedelmi mérlege ismét többletet mutatott, de az export növekedése bizonytalan, mivel az amerikai vámok és a globális kereslet csökkenése veszélyezteti a fenntarthatóságát. A Japán Nemzeti Bank is figyelmeztetett a kereskedelmi háború gazdasági kockázataira, miközben az ország továbbra sem kapott mentességet az Egyesült Államok vámintézkedései alól.
A német Bundesbank mesterséges intelligenciát használt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai kommunikációjának elemzésére. A kutatás szerint az EKB retorikája 2011 óta túlnyomórészt laza (galambhangvételű) volt, vagyis a jegybank nem tulajdonított túlzott jelentőséget az inflációs kockázatoknak, inkább a gazdasági gyengeségekre összpontosított, és monetáris lazítást jelzett előre – írja a Financial Times.
A fogyasztói árszint megemelkedése a jelek szerint meglepetésként érte a kormányzatot, holott az elemzői közösség előre jelezte az év eleji árindex megemelkedését, bár még annál is rosszabb adatok érkeztek, mint amit a legtöbben vártak. Nyilvánvaló, hogy a mi viszonyaink között mindig jelen van az inflációs veszély, és számos oka van annak, hogy a hazai pénzromlás üteme régóta és jelentősen nagy európai összevetésben.
A Direkt36 birtokába került egy az Állami Számvevőszéknek tulajdonított jelentéstervezet, amely szerint súlyos hiányosságok és jelentős pénzügyi veszteségek érték a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kockázatos befektetései miatt. Az állítólagos dokumentum szerint az Optima átláthatatlan céghálón keresztül működött, túlárazott ingatlanbefektetéseket hajtott végre, és az alapítványi pénzek egy része Matolcsy Ádám környezetéhez köthető vállalkozásokhoz került. Az MNB új vezetése azonnali változtatásokat hajtott végre, és vizsgálatot indított a felelős gazdálkodás biztosítása érdekében. Az ÁSZ szerint az alapítvány működése és fizetőképessége közvetlen veszélybe került, ezért javaslatokat tett a vagyonkezelési rendszer átalakítására.
Az OECD legfrissebb jelentése szerint a világgazdaság 2024-ben ellenállónak bizonyult, azonban egyre több jel utal arra, hogy a növekedés lassulhat a tartós infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt.
