Átalakulás és alkalmazkodás zajlik az ingatlanszektorban. Az ukrajnai háború kirobbanását követően tapasztalt jelentős piaci turbulenciával jellemezhető időszakhoz képest az ingatlanfejlesztők némiképp optimistábbak. A Deloitte ingatlanbizalmi felmérése szerint idén a közép-európai ingatlanpiaci szereplők mintegy negyven százaléka számít a piaci aktivitás fellendülésére.
Tatár Tibor vezeti 2024. január 10-től a WING magyarországi lakó- és irodafejlesztési üzletágait. A cégcsoport által újonnan bevezetett pozícióban a továbbiakban ő felel a WING magyarországi lakó- és irodafejlesztési stratégiájának megvalósításáért, a tevékenység irányításáért, valamint a területekhez tartozó projektek előkészítéséért, levezetéséért és teljes körű felügyeletéért.
Sivatagi felhőkarcolók, víz alatti alagutak és hatalmas gátak sorolhatók a 2023-ban átadott legnagyobb beruházások közé, de óriásberuházásokból idén sem lesz hiány. A párizsi olimpia helyszínei mellett kelet-ázsiai és észak-amerikai felhőkarcolók, ausztrál metróprojekt és európai országok különleges épületei is helyet kaptak a listán. Az alábbiakban világ tíz legnagyobb, 2024-es átadású projektjét gyűjtöttük össze.
Évek óta követjük, hogy mi történik a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra tervezett projekt fejlesztésével, ami eddig csak ötlet szintjén volt jelen, most viszont úgy tűnik, valóban elindulhat a beruházás. A Centrale többfunkciós épületkomplexum a Puskás Ferenc Stadion metrómegállójára épül, közvetlenül a stadion és a Papp László Sportaréna szomszédságában. A 29 ezer négyzetméteres épületben kereskedelmi és szolgáltató tér, ételudvar, irodák és hotel is helyet kap, a fejlesztő pedig most azt is elárulta, mikorra várható az átadás.
Változást hozhat idén az ingatlanalapok évek óta látott állóvizében a kormány legújabb intézkedése. De nemcsak ez, hanem az egyre meggyőzőbb hozamok is felkelthetik a befektetők figyelmét, ugyanis tavaly bőven 10% felett lehetett ingatlanalappal keresni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 700 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárdos vagyona.
A kínai központi bank (People's Bank of China - PBOC) 49,1 milliárd dollárt adott kölcsön állami bankoknak, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő lakásszektort.
Új fejlesztő céggel bővül a magyar ingatlanszektor, piacra lépett a három tapasztalt ingatlanpiaci szakértő által életre hívott Realis Development, a 2013-tól aktív Realis Group holding új tagja.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Bejelentette a Panattoni Hungary, hogy egy országos kiskereskedelmi hálózat megbízásából 32 000 négyzetméteres built-to-suit logisztikai központot épít Budapest elővárosában. Az új fejlesztés a Panattoni harmadik hazai BTS-projektje és egyben a hazai logisztikai piac egyik legnagyobb BTS-megállapodása 2023-ban. A testre szabott logisztikai központ a cég kiskereskedelmi hálózatát fogja kiszolgálni korszerű raktározási és árumozgatási megoldásokkal. A projekt teljes finanszírozását – befektető partnerként – az OTP Ingatlanbefektetési Alap biztosítja. Az ügylet részleteiről és az ipari-logisztikai piac alakulásáról Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Karácsony Gergely főpolgármester reagált a fővárosi „mini-Dubairól” szóló hétfőn bejelentetett kormányzati tervekre. Lázár János, építési és közlekedési miniszter hétfőn ismertette, hogy a rákosrendezői rozsdaövezetben "dubaji mintájú" ingatlanfejlesztés valósulhat meg, beleértve egy 220-240 méteres felhőkarcolót is Budapesten. Karácsony Gergely, azonban szkeptikus, és azt mondja, hogy a tervek nem feltétlenül felelnek meg a fővárosiak igényeinek, ronthatják a Hősök tere látképét. A főpolgármester inkább az önkormányzat által kidolgozott terveket támogatja, amelyek új lakóingatlanokat építenének Rákosrendezőn, megfizethető lakásokkal, és rekultiválnák a Rákos-patak területét. Azt is ellenzi az önkormányzat, hogy egy államközi versennyel akarják megkerülni a piaci versenyt.
Már 2026 előtt is alkalmazhatóak az ingatlanalapokra vonatkozó új szabályok, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a lakosság régi kedvencei. Bár vonzó a rövid visszaváltású ingatlanalap, a hosszabb sorozatok jobb hozammal kecsegtetnek – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az új szabályok nem fogják érdemben visszavetni a befektetői tudatosságot, mivel gyakorlatilag ugyanazt az elvet kívánják érvényesíteni, amit az MNB, csak más eszközrendszerrel. A szakember úgy véli, kevés befektetési alap van, amely olyan mértékben tudja stimulálni a gazdaságot, mint egy ingatlanalap, és van is min javítani, alig van ugyanis tranzakció ma a magyar ingatlanpiacon.
A 2021-ben megkezdett kivitelezési munkálatok után az első bérlők már az év végén beköltözhetnek a Bem Centerbe, amelyben több mint 20 ezer négyzetméternyi modern irodaterület és egy kapcsolódó, 5 csillagos butik hotel található. Szakértők szerint egyértelműen látszik, hogy az energiahatékony, modern épületekre továbbra is van igény.
Új felhőkarcoló épülhet Budapesten, a 143 méter magas MOL székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba – értesült a VSquare, a V4 országokban működő nemzetközi lap. Az építtető nem más, mint a 828 méter magas Burdzs Kalifát is felhúzó Mohamed Abbar ingatlanfejlesztője.
Több mint 200 évet fednek le a történelemből a Duna House által idén értékesített lakóingatlanok, miután egy 1818-as építésű épületben található lakás és számos új lakóingatlan is gazdát cserélt a hálózaton keresztül. A gazdasági helyzet miatt viszont egyre fontosabbá válik az ár és ezzel együtt csökkent az új építésű lakások iránti érdeklődés.
A XI. kerületi Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya rozsdaövezeti területét megújító Tavirózsa városrészfejlesztési projekt című pályamunka nyerte a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület XI. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei témája a Revitalizáció – értékteremtés témakörben a Műegyetem egyes területeinek, illetve a volt Vasvári Pál Laktanya új szemléletű hasznosítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés Napján a díj átadásán, november 20-án este arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására szeretnék felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét.
Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom és gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac is, de a magyar piac az átlagnál kevésbé zuhant. A hazai 43 %-os visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Itt az ideje az őszinte szembenézésnek az ingatlan- és városfejlesztés szimbiózisában annak érdekében, hogy a valós problémákat feltárjuk. Sokan és sokat foglalkoztak már ezzel, de úgy tűnik, még mindig van miről beszélni. Hogy mennyire van meg az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a fejlesztők között, akár a közösségi szolgáltatások területén, mi történt az elmúlt 30 évben, és miért tekinthetők a barnamezős területek a város aranytartalékainak, arról a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia plenáris kerekasztal-beszélgetésén Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója kérdezte a szakértőket.
Ahogy korábbi cikkünkben már írtuk, súlyos problémák jelentek meg a német gazdaságban és ezzel együtt az ingatlanpiacon is. Miközben a többség a bérbeadók és a tulajdonosok problémáira figyel, egyre több ingatlanfejlesztő jelent csődöt - írja a Bloomberg.
Budapest lakossága csökken, az agglomeráció robbanásszerűen növekedik: ez volt az elmúlt 10 év mérlege. A tavalyi évben azonban már komolyan megmutatkoztak az elővárosi életforma hátrányai, a vízhiány, a megfelelő szociális- és oktatási intézmények hiánya. Több település vezetése ezért kitette a „megtelt” táblát, szigorúan korlátozzák az új építkezéseket. A kialakult, olykor ellentmondásos helyzetnek azonban lehetnek nyertesei is: azok a fővárosi peremkerületek, például Pestszentlőrinc – Pestszentimre, amelyek megőrizték kisvárosi, családi házas jellegüket, ugyanakkor a közlekedésre és más infrastruktúrára sem lehet panasz. Az ingatlanfejlesztők eddig nem koncentráltak a területre, gyakorlatilag nem történt az elmúlt időszakban nagyobb volumenű lakóingatlanberuházás, azonban ennek lehet, hogy vége. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak szerint, a városközpontban 10 hektárnyi területet jelölt ki fejlesztésre, rehabilitációra, illetve több mint 30 kisebb külsőbb lokációt, hogy azon 2-3 emeletes lakóingatlanok, kisebb irodaházak, illetve szolgáltatóközpontok jöhessenek létre.
Country Director pozícióban folytatja karrierjét a belga székhelyű Atenornál Schőmer Norbert. A szakember széleskörű tapasztalattal rendelkezik az ingatlanpiacon, és évtizedek óta jelentős pozíciókat tölt be piacvezető szervezetekben.