Több száz tagja van a Central NOK által szervezett első közösségnek, hamarosan egy új csoportot indítanak. "A taglétszám gyorsan bővülni fog, mert nemsokára egy új típusú közösséghez is lehet majd csatlakozni" - árulta el a Central NOK Zrt. vezérigazgatója, Török Béla az Mfornak.
Féléveket csúszó építkezések, a saját pénzükért pereskedő vásárlók és elérhetetlen kivitelezők. Elsőre azt gondolnánk, hogy a tíz éve kezdődött válság rémtörténeteit halljuk, ezek azonban mind az elmúlt hónapokban a Portfolio Ingatlan szerkesztőségébe érkezett olvasói levelek történeteiben szerepelnek. Szerencsére nem ez az általános tendencia, ám tény, hogy a munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a lakásáfa miatti kapkodásban egyre nagyobb a hibázás lehetősége. Mindezt a pórul járt újlakás-vásárlók által megírt személyes kálváriák is bizonyítják, figyelmeztetve ezzel a többieket, hogy a mostani piacon a korábbiaknál is legyenek körültekintőbbek a tekintetben, hogy kitől, hol és milyen feltételekkel vásárolnak új építésű lakást.
Egyre nagyobb hitelösszeg, egyre hosszabb futamidő, egyre magasabb eladósodás, egyre biztonságosabb kamatperiódus - címszavakban így vesznek fel lakáshitelt manapság a magyarok. A kamatszint, az új lakások térnyerése szempontjából viszont nem látunk további előrelépést az utóbbi hónapokban. A KSH, az MNB és a Duna House adatai alapján 13 ábrán mutatjuk be a hazai lakáshitelpiac aktuális helyzetét.
Budapesten 25 irodaház épül az elkövetkező években, mégis bajban lehetnek a kis területigényű bérlők. A már megkötött előbérleti szerződések csupán 2,5 százaléka érint 1000 négyzetméter alatti területet, a legtöbb irodaházban ugyanis a nagy bérlők igényeire koncentrálnak. Kiutat jelenthetnek a már meglévő irodaházak, ahol több, mint 40 ezer négyzetméter várja az 1000 négyzetméter alatti bérlőket - szerepel a Ca Immo közleményében.
A korábbi negyedévnél is erősebb kereslettel szembesült az irodapiac, mintegy 64 ezer négyzetméterrel növekedett a bruttó kereslet 2018 elejéhez képest. Az üresedési ráta hosszú évek óta most először emelkedett, ami mutatja, hogy az épülő irodaházak közül egyre több kerül átadásra. Az idei év hátralévő részében tovább folytatódik az átadási boom, így várhatóan az üresedési ráta is tovább emelkedik. Az év második negyedévében a teljes állomány 57 ezer négyzetméterrel bővült - derül ki a BRF legfrissebb jelentéséből.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Az egyik legnagyobb hazai irodatulajdonos, a CPI Hungary osztotta meg a cég LinkedIn profilján az új irodájukról készült képeket. Lássuk, hogy azok, akik abból élnek, hogy másoknak irodaterületeket alakítanak ki és adnak bérbe milyen irodába költöznek.
Idén nyáron láthatóvá válik a Párisi Udvar Hotel Budapest épületének külső megújulása, befejeződtek ugyanis a homlokzat és a kristálykupola restaurálási munkálatai. A Ferenciek tere felőli részről, egy rövidebb szakasz kivételével hamarosan az állványok is elbontásra kerülnek, novembertől pedig teljesen zavartalan lehet az épület körüli közlekedés - szerepel a Market Építő Zrt. és a Mellow Mood Hotels közleményében.
Folyamatban van a Városliget átalakítása, a park megújításának első üteme a végéhez közeledik, míg a Néprajzi Múzeum és az Állatkert bővítéseként megvalósuló Pannon Park jó ütemben épül. A Szépművészeti Múzeum most októberben, a felújított Olof Palme Ház helyén létrejövő Millennium Háza pedig a jövő év közepén nyitja meg kapuit a látogatók előtt - szerepel a Liget Budapest közleményében.
Paulinyi-Reith & Partners Zrt. néven és megújult arculattal folytatja munkáját a Mérték Group Zrt. Az immár 10 éve a cég fő tulajdonosaiként és vezetőiként működő építészpáros, Paulinyi Gergely és Reith András nevét vette fel a cégcsoport.
Újabb személyi változás történt a hazai ingatlanpiacon, Nagy Gyula az OTP Ingatlan korábbi gazdasági igazgatója, július közepétől a CTP pénzügyi vezetői pozícióját töltheti be.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Az idei év első felében 4000 új társasházi lakás kelt el Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelzi, 2017 mindkét félévében ugyanis ennél néhány száz darabbal több volt a forgalom. A kínálati oldalt, a kedvezményes áfára vonatkozó 2019 év végi határidő, illetve az építőipari kapacitások befolyásolják a leginkább, az ezekből fakadó bizonytalanságok erős csökkenést eredményezhetnek az eladott új lakások számában 2021-től. Az sem jó előjel, hogy már több tucat bedőlt projektről is lehet tudni - derül ki OTP Budapesti Újlakás Értéktérképből.
A tavaly tavaszi Portfolio Ingatlanmagazint lapozgatva jött szembe egy hirdetés, amelyben az egyik lakásfejlesztő a XIII. kerületi projektjében hatalmas betűkkel hirdette, hogy kulcsrakész lakások már 16 millió forinttól elérhetők. Az ár akkor meglehetősen magasnak tűnt egy új építésű garzonlakásért, másfél év elteltével azonban azt látjuk, hogy Budapesten csak elvétve találni 20 millió forint alatt új lakást, a 16 milliós árcédula pedig már az olcsóbb kerületekben is csak álom. A számok láttán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy hol lehet az áremelkedés vége, ki az, akinek a mostani árszinteken is megéri új lakást venni, és egyáltalán meddig tarthat a mostani lakáspiaci szárnyalás. A kérdésről a hazai szakma elismert szereplőit kérdeztük meg, akik egy kérdőíves felmérés során most is elmondták véleményüket arról, hogy mi várható az év hátralévő részében a hazai lakáspiacon.
A Duna House hétfőn közzétette a második negyedévre vonatkozó fontosabb teljesítménymutatóit, amelyet követően a Concorde elemzője 4750 forintos célár mellett megerősítette a Duna House részvényeinek vételi ajánlását. A Concorde célára 20,5 százalékos felértékelődési potenciált jelent a cég piaci árfolyamához képest.
A jövő generáció megjelenése a munkaerőpiacon az irodaházakkal kapcsolatos igényeket is átalakítja. A fiatalok számára ugyanis nagyon fontos, hogy a munkahelyükön is jól érezzék magukat, vagyis az új irodáknak ezt az igényt is ki kell elégíteniük. Az érzékelhető változással párhuzamosan jelent meg egy új minősítési rendszer a piacon: a WELL, amely kimondottan a dolgozók jólétére koncentrál az értékelés során. Bár egyesek szerint a minősítés jó marketing fogás, az biztos, hogy a benne megfogalmazott irányelvek fontos szerepet kapnak a jövőben a cégek HR-stratégiáját támogató irodai környezet megteremtésében, így minősítés és marketing ide vagy oda, aki nem akar lemaradni, az komoly figyelmet fordít a munkakörnyezet legoptimálisabb kialakítására.
Több millió forinttal is drágíthatja az új lakásokat, és emellett megakaszthatja az elöregedett lakóingatlan-állomány megújításának folyamatát, hogy 2020-tól megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa - írta szombati lapszámában a Népszava ingatlanpiaci szakértők véleménye alapján.
Magyarok milliói tapasztalhatták meg az elmúlt hetekben a forint hirtelen jött gyengülését, ami a külföldön nyaralók mellett a gazdaság számos más területén is érezteti hatását. Ilyen többek között az irodapiac, ahol már hosszú ideje euróban történik a bérleti díjak fizetése. Mivel a fejlesztők is devizában, euróban veszik fel a hiteleiket, ezért abban is kell törleszteniük, a forint/euró árfolyam megváltozása tehát a piaci szereplők életére is hatással van. Ezúttal a hazai szakma képviselőit kérdeztük meg arról, hogy mit okoz a jelenlegi és mit okozna esetlegesen egy a mostaninál nagyobb mértékű árfolyamkilengés.
A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember élt egy lakásban Magyarországon, a statisztikák alapján, míg Budapesten ugyanez a szám mindössze 192 volt. Érdekessége a dolognak, hogy ha a tulajdonosi struktúra is teljesen egyenlően alakulna a társadalomban, akkor a számok alapján egy 4 fős családra két lakóingatlannak kellene jutnia. Nyilvánvalóan látjuk, hogy nem ez a helyzet, így a népesség és a lakásállomány aránya inkább egyfajta érzékeltetésre lehet jó, hogy tudjuk, fele akkora a lakásállományunk, mint amekkora a hazai népesség.