Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
Megemelte a jegybank az irányadó kamatát. A nagyon bizonytalan környezetben a jegybank kitartott a korábban sugallt 30 bázispontos kamatemelési tempó mellett, így az egyhetes betéti (irányadó) kamatát 4,3%-ról 4,6%-ra emelte.
Idén 13%-kal nőhetnek a keresetek a TakarékBank előrejelzése szerint a jelentős minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt. A jelentős béremelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.
Közeledik a ritka sikertörténetek évtizede – fejtette ki véleményét Matolcsy György az MNB Facebook-oldalán. A jegybank elnöke többek között arra figyelmeztet, hogy tartós infláció jöhet a világban.
Inflációnövelő hatása lesz Csehországban az orosz-ukrán konfliktusnak - vélekedett Jirí Rusnok, a cseh jegybank kormányzója szerdán a Rádió Plus közszolgálati hírrádiónak nyilatkozva.
A 7,9%-os januári éves magyar infláció a hatodik legmagasabb Európában, azaz öt országban még a magyarnál is jelentősebb áremelkedést tapasztalnak a fogyasztók. Ez minden bizonnyal a különféle állami árplafon-intézkedéseknek köszönhető, amelyek nem teljesen fájdalommentesek a gazdasági szereplők számára. Az eurózóna inflációja 5,1% volt januárban.
Az Európai Központi Bank már azelőtt elkezdhetné a kamatemelést, mielőtt kivezeti az eszközvásárlási programot - mondta Robert Holzmann, a jegybank Kormányzótanácsának tagja a svájci NZZ-nek nyilatkozva. Holzmann szerint már nyáron kamatot kéne emelni.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
Decemberben 492 800 forint volt a bruttó átlagkereset a KSH friss adatai alapján, a vállalati szektorban 500 ezer felett alakult a fizetés. Ez kifejezetten magasnak mondható, azonban a december egyrészt kiugró hónap a jutalmak miatt, másrészt az átlagember nem keres ennyi pénzt. Ráadásul hiába nőnek gyorsan a keresetek, szinte az egésze bővülést elviszi az évtizedes magasságba emelkedő infláció.
Komoly meglepetést okozott Virág Barnabás azzal, hogy az infláció további emelkedésére figyelmeztetett, elmondása szerint a februári áremelkedés „meghaladhatja a 8%-ot, de akár a 8,5%-ot is megközelítheti”. Korábban senki nem számított erre, így az elemzők pályáját is átírhatja a bejelentés.
Az orosz jegybank kedden bejelentette, hogy kész minden eszközt bevetni a pénzügyi stabilitás fenntartására, miután orosz eszközök a nyugati szankciók célkeresztjébe kerültek az oroszok "békefenntartó" katonai bevonulása után.
A vártnál jóval nagyobb mértékben, öthavi csúcsára emelkedett februárban az ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti hangulatindexe. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete havi rendszerességgel végzett felmérésében a februári üzleti hangulatindex 98,9 pontra, öthavi csúcsra emelkedett a januári 95,7 pontról, jóval meghaladva a 96,5 pontos piaci várakozásokat.
Ugyan a legtöbb tőkepiaci eszköz árfolyama esik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan, néhány klasszikus menekülőtermék úgy látszik, hogy népszerűségre tett szerint az elmúlt napokban.
A JP Morgan közgazdászai már úgy látják, hogy a Fed kilenc egymást követő ülésen is kamatot fog emelni, hogy felvegye a harcot a vártnál magasabb inflációval szemben - írja a Fox Business.
A Covid-19 válságot követő, megnövekedett államadósságterhekkel jellemezhető időszakban különösen megnőtt a monetizálás, azaz az adósságok jegybankok által történő finanszírozásának vonzereje a fejlett országok körében. Az adósság kezelésének alternatív lehetőségeihez képest (pl.: adósságátstrukturálás, magasabb adók kivetése) kétségtelenül kényelmesebb megoldás a jegybankok segítségül hívása, azonban a gazdaságban jellemzően nincs ingyenebéd. A gazdasági fejlemények pedig egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a számlát rövidesen meg kell fizetni. Ennek tételei az infláció, illetve az infláció által indukált jegybanki szigorítás okozta potenciális pénzpiaci turbulenciák lehetnek.
Az ellátási láncok akadozása, illetve az általános infláció miatt áremelés jön a hazai IKEA áruházakban is - ismerte el bő egy hónapja az áruházlánc. Olvasónk árfigyelő összeállításából kiderül, hogy a szűk egy évvel ezelőtti helyzethez képest mintegy negyedével ugrottak az árak.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Ezen a héten tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank. Az ülésen vélhetően tovább emeli az alapkamatot a Monetáris Tanács, és bejelenti az irányadó eszköz, az egyhetes betét kamatának csütörtöki emelését is. Nemcsak ezért lesz izgalmas a hét: Európából friss konjunktúra-adatok érkeznek, az Egyesült Államokból inflációs adat érkezik, és megismerjük a januári inflációs rangsort az EU-ban.
A 2022-es választási évet követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell - a nyugdíjemelés optimális megváltoztatása mellett - a nyugdíjrendszer lényeges gondjait - írta Farkas András nyugdíjszakértő cikkében, és egyúttal fel is sorolja ezeket a problémákat.
A Big Mac-et 1967-ben Jim Delligati, a pennsylvaniai McDonald's franchise tulajdonosa alkotta meg. A következő évben az egész Egyesült Államokban piacra dobták, ma pedig már több mint 70 országban lehet kapni. A fogyasztók által fizetett ár azonban attól függően változik, hogy éppen melyik országban vásárolunk, amint azt az úgynevezett Big Mac-index is mutatja. Az index azt hivatott mérni, hogy az aktuális devizárfolyamokhoz képest mennyire lehet alul- vagy túlértékelt egy ország devizája, ha a Big Mac árát használjuk támpontként. Így megvizsgálva a forintot, az látszik, hogy a hazai fizetőeszköz durván alulértékelt a vezető devizákkal szemben. Jó hír viszont, hogy akármennyire is abszurdnak tűnik, a Big Mac-indexnek hosszú távon általában igaza van, vagyis a forinthoz hasonlóan alulértékelt devizák jellemzően elkezdik ledolgozni a lemaradást.
Ez is az emobilitásra való átállás hatása.
Először álltak a nyilvánosság elé a SWAT-csapat tagjai.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
