A Politico pénteki értesülései igaznak bizonyultak: valóban levelet kapott az Európai Bizottságtól Lengyelország és Magyarország, amelyben jogállamisági kérdéseket feszegetnek – számol be a hírről legújabban a Financial Times.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Visszatáncol Lengyelország az Európai Unióval folytatott jogállamisági vitában – írja a Bloomberg. A kormánypárt vezetője szerint megszüntethetik az EU által bírált fegyelmi kamarát.
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.
A közelmúltban kirobbant bolgár vízválság is ráirányítja a figyelmet a korrupció elleni hiányos kormányzati fellépésre és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország euró- és Schengeni zónához csatlakozása akár éveket tolódhat – mutat rá elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőcég szakértői szerint 2024-re, vagy akár az utánra tolódhat a bolgár pénzcsere, noha annak 2023-as bekövetkeztét csaknem biztosra mondta a minap maga az IMF bolgár származású vezérigazgatója is.
Míg az EP-választások után azt jelezte a kormány, hogy határozatlan időre félreteszi a közigazgatási különbíróságok felállításának tervét, addig ma azt jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy végleg letett erről a tervéről a kormány. Ezzel együtt azt is jelezte a tárcavezető, hogy egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást.
Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.
Kaotikus jelenetekkel tarkított ülésen, és megkérdőjelezhető szabályosság mellett csak a kormánypárti támogató szavazatokkal fogadta el mai ülésén a parlament a közigazgatási jogviták rendezésére szolgáló bírósági rendszerről szóló törvényt. Ezzel tehát kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.
Egyre fontosabb szerepet tölt be Magyarországon a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenysége, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen tehermentesítette a bíróságokat. Napjainkban nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda, az éves ügyszám pedig 330 ezerről 1,7 millióra nőtt. Egyre több jogi kérdés kerül közjegyzői hatáskörbe, köztük családjogi kérdések is, januártól pedig újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre. Többek között ezekről volt szó a közjegyzőség fennállásának 25. évfordulója alkalmából pénteken megrendezett 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Mivel nem találta kielégítőnek a lengyel bírósági reformról küldött magyarázatot az európai Bizottság, ezért ma úgy döntött, hogy a nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást a második fázisba lépteti - közölte ma a Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van korrigálni a bírósági reform keretében kifogásolt lépéseket, ellenkező esetben viszont az Európai Bíróság elé kerül majd az ügy. A lengyel zloty azonnali reakcióként fél százalékot esett az euróval szemben.
Fenyegetését beváltva az Európai Bizottság szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, miután a hivatalos közlönyben megjelent az általános bíróságok szervezéséről szóló törvény. Brüsszel szerint a törvény nemi alapon diszkriminál és aláássa a bíróságok függetlenségét - írta a BruxInfo.
Andrzej Duda lengyel államfő hétfőn váratlanul bejelentette, hogy megvétózza a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt. Ezek annak az igazságügyi reformnak a részei, amely a múlt héten kiverte a biztosítékot az Európai Bizottságnál, és ami miatt az elmúlt napokban több tízezren tüntettek az utcákon Lengyelországban.
Új szintre lépett az Európai Unió és Lengyelország között kialakult feszültség a héten, és ez már a befektetőket is nyugtalanítja. A lengyel zloty nyomás alá került és elemzők szerint tovább folytatódhat a szenvedése, még a forint ellenében is.
Kiverte a biztosítékot a lengyel kormány igazságügyi reformja az Európai Bizottságnál. Az uniós végrehajtó szerv felszólította Beata Szydlo kormányát, hogy függessze fel a szóban forgó új törvényeket, súlyos aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. Az EU történetében először vetette fel a Bizottság, hogy potenciális szankcióként akár a 7. cikk szerinti eljárást is elindítja, ami végső esetben Lengyelország szavazati jogát is felfüggesztené, de a Bruxinfo tudomása szerint kizárt, hogy ezt jövő szerdán elindítaná a Bizottság, mert csak akkor tenne ilyet, ha 100%-ban biztos lenne abban, hogy végig tud menni ezen az úton. Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az előszobában van, de fontos különbség, hogy ott az Európai Parlament felől kezdeményezték ezt az ügymenetet.
Számos ismérv, főleg a hatékonyság alapján európai összehasonlításban megállja helyét a magyar igazságügyi rendszer az Európai Bizottság által hétfőn közzétett igazságügyi eredménytábla tanúsága szerint. A pénzmosásra vonatkozó bírósági eljárások átlagos időtartama viszont messze nálunk a leghosszabb az EU-ban - írja a Bruxinfo. Az igazságügyi biztos szerint az igazságszolgáltatás függetlensége miatt is van ok az aggodalomra.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
