Érdekes közleményt adott ki szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely azt sugallja, hogy a dél-koreai SungEel Hitech és a hulladékgazdálkodási koncesszió jogosultja, a Mol, összefoghat a magyarországi akkumulátorok feldolgozása és újrahasznosítása terén, amely gazdasági együttműködés „kölcsönösen előnyös lehet a magyar gazdaság számára”. A fenntarthatósággal, körforgásos gazdasággal kapcsolatos témák központi helyen szerepelnek a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma Magyarországon. Az új, Magyarországon gyártott, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
A kormányzat és az EM (Emberi Erőforrások Minisztériuma) támogatásával újra elindul a Tisztítsuk meg az országot! névre keresztelt hulladékfelszámolási pályázat. A program jogi személyeknek nyújt lehetőséget, hogy köbméterenként akár 45 ezer forint támogatásra is szert tehetnek, ha egy illegális szeméthegyet akarnak felszámolni – ismertette Raisz Anikó, az M1 reggeli műsorának vendégeként.
Főként a fast fashion cégekre helyezhet nyomást, hogy az Európai Unió üldözni kezdi az olcsó, műanyagalapanyagokból készült terméket a klímavédelmi célok elérése miatt. Miután a ruhák 85 százaléka a szeméttelepeken végzik, hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal, hogy így helyezzenek rájuk nyomást és fordítsák őket a fenntarthatóbb anyagok felé.
Megalakult az első három díjtanács kedden a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, a további díjtanácsok megalakítására ma és holnap kerül sor – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményéből.
A kormány a borászok kérését figyelembe véve, a rendkívül kiélezett borpiaci versenyben való eredményes helytállásuk elősegítése érdekében csökkenti a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjtétel mértékét, ami nem fog nagyobb anyagi terhet jelenteni az ágazat szereplői számára az eddig fizetett termékdíjnál - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nem találta alaptörvényellenesnek a hulladékkoncesszió rendszerét az Alkotmánybíróság. Az új, a Mol Nyrt. leányvállalata végzett feladatellátás jövő hónaptól indulhat.
Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a MOHU MOL Zrt. – mondta el Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az egyes termékáramokra vonatkozó kormányrendelet tervezetét.
A szemétszállítási díjak nem fognak változni a lakosság számára a július elsején az egész országban induló új hulladékgazdálkodási rendszerben - hangsúlyozta Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 csatornán.
Július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.
Ahogy korábban írtuk, júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, melynek kapcsán a Magyar Közlönyben megjelent a környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet. Ennek értelmében a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért - mondta el Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
Azzal együtt, hogy megjelent kedd este a Magyar Közlönyben a 80/2023. (III. 14.) számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, kiadott egy összefoglaló közleményt az Energiaügyi Minisztérium. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy az egyébként is júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti.
A világ összes óceánjában és minden tengerében veszélyes mértékű a mikroműanyag-szennyezés, ám a Földközi-tengert sajátos adottságai miatt különösen súlyosan érinti a probléma - írja a ZME Science.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
