Főként a fast fashion cégekre helyezhet nyomást, hogy az Európai Unió üldözni kezdi az olcsó, műanyagalapanyagokból készült terméket a klímavédelmi célok elérése miatt. Miután a ruhák 85 százaléka a szeméttelepeken végzik, hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal, hogy így helyezzenek rájuk nyomást és fordítsák őket a fenntarthatóbb anyagok felé.
Megalakult az első három díjtanács kedden a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, a további díjtanácsok megalakítására ma és holnap kerül sor – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményéből.
A kormány a borászok kérését figyelembe véve, a rendkívül kiélezett borpiaci versenyben való eredményes helytállásuk elősegítése érdekében csökkenti a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjtétel mértékét, ami nem fog nagyobb anyagi terhet jelenteni az ágazat szereplői számára az eddig fizetett termékdíjnál - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nem találta alaptörvényellenesnek a hulladékkoncesszió rendszerét az Alkotmánybíróság. Az új, a Mol Nyrt. leányvállalata végzett feladatellátás jövő hónaptól indulhat.
Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a MOHU MOL Zrt. – mondta el Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az egyes termékáramokra vonatkozó kormányrendelet tervezetét.
A szemétszállítási díjak nem fognak változni a lakosság számára a július elsején az egész országban induló új hulladékgazdálkodási rendszerben - hangsúlyozta Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 csatornán.
Július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.
Ahogy korábban írtuk, júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, melynek kapcsán a Magyar Közlönyben megjelent a környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet. Ennek értelmében a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért - mondta el Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
Azzal együtt, hogy megjelent kedd este a Magyar Közlönyben a 80/2023. (III. 14.) számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, kiadott egy összefoglaló közleményt az Energiaügyi Minisztérium. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy az egyébként is júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti.
A világ összes óceánjában és minden tengerében veszélyes mértékű a mikroműanyag-szennyezés, ám a Földközi-tengert sajátos adottságai miatt különösen súlyosan érinti a probléma - írja a ZME Science.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Az Európai Bizottság a mai napon javaslatcsomagot terjesztett elő az európai zöld megállapodás keretében. A javaslatok arra irányulnak, hogy az Európai Unióban a fenntartható termékek jelentsék a normát, teret nyerjenek a körforgásos üzleti modellek, a fogyasztók pedig tudatosan és tevékenyen segíteni tudják a zöld átállást. Ahogy azt a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben előirányozta, a Bizottság új jogszabályjavaslatokat terjeszt elő annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott fizikai árucikkek szinte kivétel nélkül környezetkímélőbbek, körforgásosabbak és energiahatékonyabbak legyenek egész életciklusuk folyamán - áll a közleményben.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék mennyisége 3,245 millió tonna volt tavaly, ebből 1,088 millió tonnát adtak át a hasznosításra, ami 29,3 százalékkal több az előző évhez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden a november 21-28. között megrendezett Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) eseményeihez kapcsolódóan. A hasznosításra átadott 1,088 millió tonnán felül ártalmatlanításra 1 979 662 tonnát, előkezelésre pedig 1 505 756 tonnát adtak át. Az EWWR-hez kapcsolódó programok az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar oldalán olvashatók.
Az Európai Bizottság szerdán három új kezdeményezést fogadott el, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Unió valóra váltsa az európai zöld megállapodásban foglaltakat. A Bizottság új szabályokat javasolt az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás visszaszorítására, illetve az unión belüli hulladékszállításra, továbbá egy új talajvédelmi stratégiát is előterjesztett.
Az elektromos autók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és a következő évtizedben a kereslet exponenciális mértékben növekedhet. Ez azonban komoly kihívásokkal is jár majd, hiszen a járművek vezetés közbeni károsanyagkibocsátása ugyan nulla, de ugyanez már egyáltalán nem mondható el az akkumulátorgyártásról és az ehhez szükséges nyersanyagok bányászatáról, illetve a hulladékkezelés is problémákat okozhat. Arról nem is beszélve, hogy egyes fontos alapanyagok kereslete már 2-3 éven belül meghaladhatja a kínálatot. Mindezeken azonban legalább részben segíthet az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság kialakítása.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
