A tervezett 30 milliárd forintnyi rövid kincstárjegyet adta el kedden az ÁKK, a hozam pedig ismét csökkenésnek indult, így a következő hetekben megint azért aggódhatunk, hogy lesz-e nulla százalékos három hónapos hozamunk.
A Morningstar adatai szerint a BlackRock, az Odey és a Lyxor alapjai voltak a legrosszabbul teljesítő alapok tavaly, míg az aranyba fektető Multipartner Konwave vagy a JP Morgan természetes erőforrásokba fektető alapja a legjobbak között szerepelt. A legjobb három alap 80-90%-ot is hozott a befektetőknek egy év alatt - írja a Financial Times.
Az elmúlt napokban öt és fél éves mélypontra esett a külföldi befektetők forintkötvény állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint. Ez már csak azért is meglepő, mert ősszel még arra lehetett számítani, hogy a hitelminősítői lépések után új befektetők jelennek majd meg a magyar piacon. Azóta annyi történt, hogy Amerikában emelkedésnek indultak a hozamok, így a feltörekvő piacon is magasabb hozamot várnak el a befektetők. Az emelkedő hozamszint pedig rossz hír a kötvénypiaci befektetők számára, ezért is csökkentik kitettségüket a külföldiek. Ráadásul a jegybank ösztönzésének köszönhetően megnövekedett a banki kereslet, ami szintén hozzájárulhatott a külföldiek állományának csökkenéséhez.
Az előzetesen tervezett 30 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet és 10 milliárd forintnyi változó kamatozású kötvényt értékesített csütörtökön az ÁKK. A rövid papírok hozama kismértékben csökkent, így már 0,3 százalékot sem kell fizetnie az államnak egyéves finanszírozásra.
Könnyen hozták a 10% körüli nettó hozamokat a hazai önkéntes és magánnyugdíjpénztárak 2016-ban. A legnagyobb önkéntes pénztáraknál két olyan portfólió is volt, amely 10% felett teljesített, de a magánkasszák tagjainak sincs okuk panaszkodni, közepesebb vagy nagyobb kockázatvállalással itt is megvolt a 10% feletti teljesítmény.
Nagyjából stagnált a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama kedden, amikor az ÁKK 30 milliárd forintnyit értékesített a rövid papírokból. Ezzel egyre kisebb az esélye, hogy látunk negatív aukciós hozamot, bár a hónap végén azért érdemes lesz figyelni.
Eddig nem dicsekedtek vele, de 2016 végén is vásárolt vissza devizakötvényeket az ÁKK a jegybank segítségével - tudta meg a Portfolio az adósságkezelőtől. A decemberi művelet forrása valószínűleg a földárverésekből befolyt összeg volt, amit a kormány dedikáltan az adósság csökkentésére kívánt fordítani.
Az eredetileg tervezett 45 milliárd forintnyi kötvényt értékesített csütörtöki aukcióján az ÁKK, a hozamok a rövidebb papíroknál emelkedtek, a tízéves futamidő esetében viszont csökkentek.
Hetek óta nulla százalék körül ingadozik a rövid magyar hozam, december végén 0,05 százalékos hozam mellett is vettek kincstárjegyeket az aukciókon. A másodpiacon az utóbbi napokban már láttunk negatív jegyzéseket is, ugyanakkor jelentős tér már nincs lefelé, hacsak nem lazít még tovább a jegybank.
Továbbra sincs negatív hozam a magyar állampapírpiacon, a három hónapos diszkont kincstárjegyek keddi aukcióján 0,05 százalék maradt a legalacsonyabb hozamszint. Ráadásul nem is fogyott el a tervezett 30 milliárdos mennyiség.
A tervezett 50 milliárd forintnál összesen 2,5 milliárddal több állampapírt tudott eladni az ÁKK csütörtökön. A 12 hónapos kincstárjegyekből a tervezett mennyiség fogyott el, a változó kamatozású kötvényekre viszont erős volt a kereslet.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Lenyűgöző számokat közölt friss költségvetési prognózisában a kormány. Részletesen vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a fogyasztási típusú bevételek és a lakosság befizetései felrobbannak a következő négy évben és még a kamatkiadások is látványosan csökkennek. Ezek pedig kivételes helyzetet eredményezhetnek 2019-2020-ra a költségvetésben, ha valóra válik az NGM prognózisa.
A tervezett 20 milliárd forintos mennyiséget értékesítette az ÁKK kedden a három hónapos diszkont kincstárjegyekből, miközben a hozam még mindig tudott tovább csökkenni. Így már csak az lesz a kérdés a következő hetekben, hogy tud-e nulla alá menni a jegyzés.
Tovább csökkenő hozam mellett a tervezett 20 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyet értékesítette csütörtökön az ÁKK. Így az egyéves hozam is egyre közelebb kerül a nullához.
Tovább esett a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama a keddi aukción, így hamarosan tényleg nulla százalék alatti rövid hozamokat láthatunk. Az ok, hogy a többszörös kereslet mellett az ÁKK megint csak a tervezett mennyiséget fogadta el.
Lakástulajdonosként azt szeretjük, ha az ingatlanunk ára folyamatosan növekszik, nem könnyű elfogadni, ha az otthonunkat kevesebbért tudjuk eladni, mint amennyiért vásároltuk. Pedig az elmúlt közel 20 évben bőven volt példa arra, hogy az adásvételi szerződésen kisebb összeg szerepelt, mint az 5 évvel korábbi vételkor. Akik 2005 és 2009 között vettek lakást egyaránt a fenti helyzettel szembesültek 5 évvel később. Jobb helyzetben voltak azok, akik 10 évig megtartották az otthonukat és csak utána váltak meg tőle, mindössze a 2003-2004-ben vásárolók szembesültek azzal, hogy eladáskor kevesebb pénzt kaptak a lakásukért, mint amennyiért vették. A legszerencsésebbnek azok érezhették magukat a lakásuk 5 vagy 10 év utáni értékesítésekor, akik 1998-ban vásároltak, mivel az árnövekedés 210-282 százalékos volt.
Az eredetileg tervezett 45 milliárd forintnyi kötvényt értékesített csütörtöki aukcióján az ÁKK, a hozamok pedig jelentősen csökkentek a két héttel ezelőttihez képest.
Lassan megint a 315-öt közelíti a forint az euróval szemben, amire nyár óta nem volt példa. Pedig azóta az S&P és a Moody's is felminősítette Magyarországot, azonban ezeknek a lépéseknek a pozitív hatását ellensúlyozta a nemzetközi hangulat változása. Persze a forint még így is viszonylag olcsón megúszta az utóbbi egy hónapot, de a globális kockázatkerülés alól teljesen nem tudja kivonni magát.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az olasz választópolgárok elutasították Matteo Renzi kormányfő alkotmányos reformjavaslatát. Vagyis bekövetkezett az, amitől a szakemberek tartottak, most ismét lehet aggódni az EU jövőjéért és az euroszkeptikus hangok előretöréséért. A piacon legalább átmenetileg az euró esése jöhet, ez már meg is kezdődött hétfő hajnalban, emellett az olasz kötvényekre és a bankrészvényekre lesz érdemes figyelni hétfőn.