Az európai nyugdíjalapok szerint a következő három évben a globális részvénypiacok és az infrastrukturális projektek hozhatják a legmagasabb hozamokat, de az aranyban, devizákban és hedge fundokban nem bíznak a nyugdíjpénzeket kezelő befektetési szakemberek - írja a Bloomberg.
Az eurózónán kívüli országok, mint például Magyarország 2019-ben is tovább sodródhatnak a protekcionizmus és a szélsőjobboldali nacionalizmus felé. Ez pedig aggasztó trend Európa szempontjából - véli jövő évi kilátásaiban Michael Hasenstab, a Templeton Global Macro befektetési igazgatója. A befektető néhány éve még komoly magyar állampapír-portfóliót kezelt, azonban a jelek szerint azóta kiábrándult belőlünk. Az egykor legnagyobb hitelezőnk Magyarországon csak a Portfólióval osztotta meg 2019-es elképzeléseit.
Új történelmi mélypontra esett kedden a három hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós hozama, vagyis még sosem fizettek annyit Magyarországnak a hitelezők, mint most. Mindez annak ellenére történt, hogy nem sikerült eladni a tervezett összegű állampapírt.
Az utóbbi hetekben tovább emelkedett a külföldi befektetők forint állampapír-állománya, ami nominálisan már hároméves csúcson van. Azt nem tudjuk, hogy a vásárlások egy konkrét befektetőhöz kötődnek-e, de az biztos, hogy ennyire rövid idő alatt évek óta nem láttunk ilyen intenzív bevásárlásokat. Ez megmutatkozik a külföldi szereplők másodpiaci pozíciójában is, a harmadik negyedévben folyamatosan vásárlók voltak a külföldi szereplők.
A hedge fundok vezető beosztású szakemberei idén több mint 10%-os fizetéscsökkenésre számíthatnak, miután hozamszerzési oldalról ez az egyik legrosszabb periódusa a szektornak a válság óta - írja a Financial Times.
Hat hónapnyi szenvedés után végre magukhoz tértek az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak: a harmadik negyedévet már befektetési nyereséggel zárták, az önkéntes kasszák 0,45%-os, a magánkasszák pedig 1,44%-os hozamot értek el a tagoknak. Ettől még a teljes évre nézve negatívok a hozamok, mindkét pénztártípusnak több mint egy százalékos mínuszt kellene ledolgoznia ahhoz, hogy legalább a tagi vagyon ne csökkenjen.
A tervezett 48 helyett 69 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, csak a leghosszabb, 15 éves futamidő esetében nem sikerült a maximális ráemelést teljesíteni.
A túl laza monetáris politika miatt piaci nyomás alá kerülhet Magyarország 2019-ben - olvasható a JP Morgan szerdán kiadott friss elemzésében. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint ennek hatására rekord gyenge, 330 feletti euróárfolyam jöhet, és a magyar kötvényeket is alulsúlyozásra javasolják.
A tervezett 50 helyett 56 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK, pedig a kereslet nem volt kiemelkedően magas. A hozam továbbra is negatív, vagyis a befektetők fizetnek azért, hogy megvehessék a magyar állampapírokat.
A tervezett 30 helyett 37 milliárd forint értékben adott el csütörtökön 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, és a változó kamatozású kötvényekből is a tervezettnél több talált gazdára.
A tervezett 50 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK kedden. Az átlaghozam továbbra is negatív volt, de előfordultak pozitív hozamú elfogadott ajánlatok is az aukción.
A tervezett 55 helyett 72,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, és a hozamok is érezhetően csökkentek a két héttel korábbihoz képest.
A tervezett 40 helyett 44 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyet kedden az ÁKK. A papírokra kirobbanó volt a kereslet, pedig a hozam továbbra is negatív.
Az eddigi 25 helyett kedden 35 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegyet kínált fel eladásra az ÁKK, sőt, a végén ennél többet tudott elfogadni.
Az abszolút hozamú alapok mintegy harmada tudott idén eddig pozitív hozamot felmutatni, ami azért meglepő, mert még a legkeményebb válságévekben is jobb teljesítményeket láthattunk a profiktól. Három portfóliómenedzsert, Zsiday Viktort, Szalma Csabát és Büki Andrást kérdeztük arról, mi az oka az alapok gyengélkedésének, mi lehet jó befektetési stratégia, milyen piacmozgató események jöhetnek még idén és van-e még értelme abszolút hozamú alapokba tenni a pénzt.
Egyre jobban aggódik az ezermilliárd dollárt kezelő norvég állami alap a globális részvénypiacok jövője miatt, az alap vezetője, Yngve Slyngstad szerint intő jel, hogy egyre kevesebb a jól teljesítő tőzsdék száma a világon, miközben a tőzsdék teljesítményét hajtó, jól teljesítő vállalatok száma is egyre csökken - számol be a hírről a Bloomberg.
A tervezett 55 helyett 72 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK még úgy is, hogy nem volt kirobbanó a kereslet. A hozam a legutóbbi ugrás után most korrigált, minden futamidő esetében érezhetően esett.
Hatalmas mozgások történtek az utóbbi időszakban a magyar állampapírpiacon, így könnyen lehet, hogy jelenleg a magyar hozamgörbe a világon a legmeredekebb. Itthon pedig talán sosem volt példa ekkora különbségre a rövid és a hosszú lejáratú hozamok között. A következő időszakban a kulcsszereplő az MNB lehet, a Bloombergnek nyilatkozó szakember szerint a forint irányát lesz érdemes figyelni, az mutathatja ugyanis az utat a hozamoknak is.
Szerdán ismét negatív hozam mellett adott el rövid kincstárjegyeket az adósságkezelő, ráadásul a tervezett 25 helyett 30 milliárdot sikerült elfogadni.
A tervezett 30 helyett csak 21 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK csütörtökön. A változó kamatozású kötvényekből viszont a tervezettnél több fogyott el.
Jobban belegondolva van logika a nyilatkozat mögött.
Kijött a gyorsjelentés, tündökölt a befektetési bank.
A nemzetközi porondon az amerikai inflációra figyelnek.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
