Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, a műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány megemelte az idei hiánycélt. Ezt azelőtt jelentették be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadta volna a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegének alakulásáról szóló adatsort és a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést. A számokból az is kiderül, hogy a folyóáron, forintban számolt GDP is kisebb lesz, mint azt korábban várták. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második blokk témája az volt, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat több milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Hogy ez mennyire meglepő fejlemény és mégis mennyi pénzre várunk még, arról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele - közölte pénteken a román miniszterelnök.
Az első héthavi deficit a GDP 2,4%-át tette ki, de előretekintve „csaknem lehetetlen elérni” az idei évre kitűzött 4,4%-os GDP-arányos hiánycélt, ezért annak 5,5%-ra megemelését tervezi a román kormány, és erről egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, hogy közben ne sodorja veszélybe az EU-pénzek lehívhatóságát – jelentette be ma a román pénzügyminiszter.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
„Mindenképpen csekély” annak az esélye, hogy az idei évi átlagos GDP-növekedés elérje az 1,5%-os kormányzati célt – erősítette meg a mai Kormányinfón a Portfolio minapi számításait Gulyás Gergely, és azt is jelezte, hogy emiatt októberben jöhet a kormányzati felülvizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elismerte, hogy ilyen gazdasági pálya mellett, illetve a költségvetés eddigi komoly elcsúszása mellett „nyilvánvalóan a legnehezebb a hiány tartása lesz”, és itt is október körüli felülvizsgálatot vázolt.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Az idei megugrás után 2024-ben még tovább emelkedik majd a költségvetés kamatkiadása a GDP arányában – derül ki a kormány által közzétett konvergencia programból. A 2022-es adósságterhet még évekig meghaladja majd a magas kamatok miatti fizetési kötelezettség, vagyis sokáig nyomja majd a költségvetést az extra kiadás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a friss kormányzati célok mellett nem lesz mozgástér a büdzsében, az utóbbi negyedszázadban nem látott mértékű elsődleges többletet kellene elérni 2027-re. A számokból kitűnik, hogy olyan költségvetési fegyelmet ígér a kormány, ami az elmúlt évek tapasztalataiból egyáltalán nem következik.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.
A Beruházási Alap tartósan fennmaradhat a költségvetésben, ami komoly méretű szabad mozgásteret adhat a mindenkori kormánynak - derül ki a 2022-es költségvetés napokban beterjesztett fejezeti köteteiből. Az államháztartás 2021-2025-ös évekre vonatkozó mérlegéből további érdekességeket lehet kiolvasni.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
"Én nem támogatom az adóemelést."
Nagyon komoly hullámokat vet a vámháborús adok-kapok.
Elengednék a deficitcélokat, ha folytatódik Trump konfliktusa.
Marine Le Pen ügyéről értekezett.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
