Lakásfelújítási támogatás: újabb kérdésekre válaszolt Novák Katalin
Újabb kérdésekre válaszolt Novák Katalin családügyi miniszter a január 1-jén induló otthonfelújítási támogatással kapcsolatban friss Facebook-videójában.
Újabb kérdésekre válaszolt Novák Katalin családügyi miniszter a január 1-jén induló otthonfelújítási támogatással kapcsolatban friss Facebook-videójában.
A koronavírus pályája miatt a harmadik negyedév lehetett a legerősebb negyedéve idén a magyar bankszektornak, erről tette közzé ma statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. 305 milliárd forintos nyereséget és 7 százalékos tőkearányos megtérülést értek el a bankok szeptember végéig, ami (a válság miatt várható hitelezési veszteségekre képzett) céltartalékok nélkül csaknem a duplája lehetett volna, és meghaladná a nyereség a tavalyi szintet is. A profit csaknem kétharmadát az OTP gyűjtötte be. Mivel januártól a veszélyeztetett ügyfelek egy része, majd júliustól az egésze kikerül a moratóriumból, szép lassan kiderül, mennyire céltartalékoltak túl vagy alul a bankok.
Az első három negyedévben 305 milliárd forintos konszolidált adózás utáni nyereséget ért el a magyar bankszektor, ami az egy évvel korábbinak az 54%-a. Bár a nem teljesítő hitelek aránya a törlesztési moratóriumnak köszönhetően még mindig csökkent, a bankok már nettó 294 milliárd forintnyi értékvesztést megképeztek idén, enélkül nagyjából a tavalyi szinten lenne a nyereségük.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
Rengeteg olvasói megkeresést kaptunk a január 1-jétől elérhető, akár 3 millió forintos otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, javarészt ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg az alábbiakban.
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
A bankok egyik első reakciója az volt most a válságra, hogy szerették volna megerősíteni ügyfélkapcsolataikat, támogatni meglévő ügyfeleiket, és ennek érdekében látványosan megmutatni hosszú távú elköteleződésüket – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese, akit a vállalatok nehézségei és az aktuális hitelpiaci jelenségek mellett a makrogazdasági kilátásokról és a gyenge forint céges ügyfelekre gyakorolt hatásairól is kérdeztünk.
A bolgár bankszövetség egy olyan terven dolgozik, amely meghosszabbítaná a bolgár vállalkozások és magánszemélyek számára a hitelmoratóriumot, ezzel is segítve őket a koronavírus második hullámában – számol be a hírről a Reuters.
Bár „elmebeteg év” az idei, felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek – hangzott el a mai online Agrárszektor 2020 konferencia agrárfinanszírozási szekciójában. A forgóeszközhitelek népszerűbbek idén, a jövő év viszont már az agrárberuházásokról szólhat.
Idén szeptember 30-áról jövő év március 31-éig meghosszabbította az Európai Bankhatóság (EBA) a nem fizetett hitelekre képzett céltartalékokra vonatkozó iránymutatását, ezek azonban csak a maximum 9 hónapig moratórium alatt álló hitelekre alkalmazhatók.
A személyi kölcsönöket leszámítva erős volt az október hónap a magyar hitelpiacon. A lakáshitelezés továbbra is tavalyi formáját hozza, a vállalati hitelek pedig idei legjobb hónapjukon vannak túl. Úgy tűnik, a koronavírus egyelőre csak átmeneti megingást hozott a hitelezésben, a hiteltörlesztések szempontjából pedig 2021 lesz az igazán érdekes esztendő. Bár a bankbetéteket a törlesztési moratórium mellett most az agrártámogatások is hizlalták, rendkívül erős tartalékolásra utal a háztartási bankbetétek 16%-os és a vállalatiak 24%-os éves bővülése.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a vállalkozások visszajelzései alapján új hiteltermék-változatot indít az MFB Csoport gazdaságélénkítő csomagjának keretében. Az MFB Krízis Hitel Plusz néven, december 7-től elérhető program maximum 2,5%-os éves fix ügyfélkamat mellett igényelhető, maximum 300 millió forint hitelösszegig és egyaránt használható általános beruházási célokra, hitel/pénzügyi lízing kiváltására, likviditás és forgóeszköz finanszírozásra is. A hitelprogram közvetítését az MFB-vel szerződött pénzügyi vállalkozások végzik - közölte a bank.
Az áprilisban elindított NHP Hajrában már több mint 17 ezer kkv jutott kedvező forráshoz. Az 1159 milliárd forintnyi megkötött szerződés több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmada új beruházások megvalósulását támogatta – közölte az MNB.
Már csak egy hónap van hátra a jelenlegi törlesztési moratóriumból, de még mindig nem jelent meg az a rendelet, amely szabályozná, pontosan mely vállalatok vehetik igénybe január 1-jétől. Több ezer vállalatnál - különösen hazai kkv-nál - várhatják, hogy kiderüljön, élhetnek-e 2021 első felében is a moratóriummal.
Az MNB fenntarja korábbi döntését, amely a koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffereket 2020. július 1-jétől átmenetileg feloldotta. A tőkepuffereket 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük a bankoknak - közölte honlapján a jegybank.
2024-ig 15%-os létszámleépítést tervez az ABN Amro, Hollandia egyik legnagyobb, többségében állami tulajdonú bankja.
A pénzügyi stabilitás veszélyeztetését elkerülendő a bankközi referenciakamatlábak rendezett kivezetése mellett foglalt állást ma az Európai Parlament illetékes bizottsága és az Európai Tanács delegációja, 2023 végéig meghosszabbítva az EU-n kívül adminisztrált kamatlábak, például a Libor lehetséges használatát.
Az MNB várakozásai szerint idén a vállalati hitelállomány 6-9 százalékkal, a lakossági pedig 8-12 százalékkal emelkedhet úgy, hogy a törlesztési moratórium mindkettőt felfelé torzítja. A bankok jövőbeni jövedelmezőségét a moratóriumból kikerülő hitelekre képzett értékvesztés határozhatja meg: az MNB szerint a vállalati hitelek 15-20 és a háztartási hitelek 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek, de ez nem jelenti azt, hogy ekkora nem teljesítő hitelarányra számíthatnak a bankok. A tőkehelyzet és a likviditás szempontjából még egy durva gazdasági stresszel szemben is ellenálló a magyar bankrendszer - mutatja a jegybank imént bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentése.
Az első félév 2 milliárdos vesztesége után a harmadik negyedévet 15,3 milliárd forintos nyereséggel zárta az MKB Bank – derült ki a társaság ma délelőtt közzétett gyorsjelentéséből. A magasnak mondható adózott eredmény jórészt az átértékelési eredménynek köszönhető, miközben a fő bevételi és költségtételek mind rosszabbul alakultak az egy évvel korábbinál. Bár az MKB 2019 júniusa óta a tőzsdén van, nem kereskedtek eddig a bank papírjaival a BÉT-en.
Az új állami otthonteremtő intézkedések és a hitelből vásárolt lakások alacsony aránya azt sejtetik, hogy 2021 még jobb év lesz a lakáshitelezésben, mint 2020 – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Harmati László. Az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint a gazdaság lefékeződése azonban nem úszható meg következmények nélkül sehol sem, a bevételi visszaesés a bankoknál a számla- és kártyaforgalmon, illetve -díjakon eddig a leglátványosabb. Harmati László a törlesztési moratóriummal kapcsolatos „operációs rémálomról”, a megtakarítások átrendeződéséről, sőt még George-ról is beszélt nekünk.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Trumpnak sikerült a héten alaposan megmozgatnia a piacokat.
Korábban senki sem akart harcolni velük.
Jelentős kifizetések várhatók.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
