Akár másfél évre is biztosítható bizonyos ágazatokban a munkabérek kifizetéséhez szükséges forrás az új Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel segítségével – hívta fel a figyelmet közleményében az OTP Bank, amelynél hétfőtől lesznek elérhetők a Széchenyi Kártya Program új hitelei.
A koronavírussal kapcsolatos hatalmas médiazajban időnként elsikkadnak a lakossági hitelezésben március közepe óta bekövetkezett jelentős változások. Szubjektív fontossági sorrendben most 10 pontban összefoglaljuk, mi minden történt a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt két hónapban a lakossági hitelezésben. A változásokról online Hitelezés 2020 konferenciánk keddi alkalmán a bankok vezetői részletesebben is beszélni fognak, érdemes regisztrálni.
Az elemzők 148 millió eurós várakozását meghaladó, ugyanakkor az egy évvel korábbinál 22%-kal kisebb, 177 millió eurós adózás utáni nyereségről számolt be ma reggel az első negyedévre a Raiffeisen Bank International. Az osztrák bankcsoport közölte: a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt mérsékelt hitelnövekedésre és az eddig várt 50-75 bázisponttal szemben a kockázati költségek 75 bázisra történő emelkedésére számít. Magyarországon 10 millió eurós veszteséget könyvelt el az év első három hónapjában a Raiffeisen.
Április végén már beharangoztuk, azóta a társadalmi egyeztetés is lement vele kapcsolatban, most pedig azt jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, hogy május 29-én meg is nyílik az országosan összesen 52,1 milliárd forintos keretösszegű technológia fejlesztést támogató EU-s pályázat. A felhívás érdekessége, hogy feltételesen visszatérítendő, azaz elvileg hitelként nyújtják, de ha az eredményességmérési kritériumokat teljesíti a cég, akkor akár 70%-os támogatássá válhat a hitel. A pályázat a foglalkoztatott és a megtartott alkalmazottak létszámához igazodik, a kisebb cégeket jobban támogatják és elég széles a fejlesztési területek tárháza, amit támogatnak belőle. Mivel a központi régiónak is nyílik egy „tükörpályázat”, így valójában az ország egész területén vonzó feltételekkel lehet indulni a pénzért. Az államtitkár jelzése után röviddel meg is jelent a hivatalos pályázati oldalon a konvergencia régiónak szóló (GINOP) felhívás végleges tartalma.
Az örökbefogadások felgyorsítására és szabályainak egyszerűsítésére készül a kormány, hogy minél több gyermek szerető családban nőhessen fel, a leendő szülők és a gyermekek pedig minél előbb egymásra találhassanak. A jószándékú és sok elemében szimpatikus törvényjavaslatot tegnap benyújtották, az örökbefogadók anyagi diszkriminációjának megszüntetéséről azonban egyelőre egy szó sem esik benne. Meglepő lehet, de tény: a többmilliós családtámogatások jó része csak a csecsemőt örökbe fogadóknak jár jelenleg és várhatóan ezután is. Pedig most elsősorban az idősebb gyermekeket örökbe fogadó szülőket hozná előnybe többi intézkedésével a kormány.
Az 5,9 százalékos THM plafonnal a személyi kölcsönök továbbra is népszerűek a hazai lakosság körében, és az elmúlt napokban újabb fogyasztói hiteltermékek jelentek meg a hazai bankok kínálatában a vonzó THM-mel. Azonban a folyószámlahitelek és hitelkártyák esetében is érdemes kétszer átnézni a teljes futamidőre vonatkozó kamatokat!
Alig látszódik a koronavírus hatása a bankok ma megjelent márciusi statisztikáin: a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredek emelkedést mutatott a járvány első (igaz, csonka) hónapjában, a bankbetétek pedig az elmúlt egy év negyedik legerősebb (!) hónapját produkálták. A vállalati hitelek is szépen emelkedtek, egyedül az 5,9%-os THM-plafonban érintett fogyasztási hiteleknél látható visszaesés (érthető módon) a hitelpiacon. A pozitív átmeneti jelenségekre is megvan azonban a magyarázat, a koronavírus-válság hatásai szempontjából igazán érdekes statisztikák a következő hónapokban fognak csak megérkezni. A témával online Hitelezés 2020 konferenciánk jövő keddi lakossági alkalmán részletesen is foglalkozni fogunk, érdemes mielőbb regisztrálni.
Bár már korábban is rámutattunk, hogy a 9000 milliárd forintosra, a GDP 18-20%-ára hirdetett gazdaságvédelmi akcióterv költségvetést érintő része valójában sokkal kisebb, a GDP talán 2%-át éri el, de most, hogy kiszivárogtak a kormány intézkedéseinek pontosabb részletei, ez még inkább helytálló. Látszólag nagy intézkedéshalmazról van szó, de belőle a tényleges támogatások összege kevés, inkább a hitelek dominálnak és sok helyen korábban már meglévő terveket, bejelentett intézkedéseket csomagoltak bele, vagy valószínűleg a lazábban felhasználható EU-s pénzekkel finanszírozzák majd.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már 22 pénzügyi vállalkozással megállapodott az MFB Krízis Hitel közvetítésére. A program a mikro- és kisvállalkozásoknak egyszerre jelent mentőövet és lehetőséget, hiszen egyaránt felhasználható általános beruházási célokra és forgóeszköz finanszírozásra - ideértve a likviditásfinanszírozást is. Az MFB Krízis Hitel 2,5%-os éves ügyfélkamat mellett érhető el, maximum 150 millió forint hitelösszegig.
Az elemzők által várt 240 millió eurónál is jóval nagyobb, 295 millió eurós első negyedéves veszteségről számolt be a német Commerzbank. A koronavírus-válság miatt jócskán megemelkedtek a társaság kockázati költségei.
Mekkora lesz a magyar gazdaság visszaesése idén, és hogy fog hatni ez a hitelezésre és a kkv-k csődrátájára? Nagyobb lesz ez a válság az előzőnél, netán jóval kisebb? Mikor fogy el a Növekedési Hitelprogram 1500 milliárdos kerete és a hitelek hány százaléka lesz a moratórium hatálya alatt idén karácsonykor? Többek között ezekről a kérdésekről nyilvánított véleményt a Portfolio online Hitelezés 2020 konferenciájának eddigi két alkalmán a jórészt bankokból érkező közönség.
A magyar lakosság továbbra is megosztott a tekintetben, ahogyan a bankokat látja, hogy mennyire ismeri ki magát a pénzügyek terén, a személyes, fióki ügyintézés sokak számára továbbra is kihagyhatatlan, de mindeközben egyre nő az online ügyintézést választók aránya.
Tízből négy kkv igénybe venné a Növekedési Hitelprogramot – mutatja a második legnagyobb hazai bank felmérése.
Május 15-től újabb gazdaságvédelmi program indul kifejezetten kis- és középvállalkozások számára: a Széchenyi Kártya Programban új, kedvezményes konstrukciók érhetők el, amelyek a legváltozatosabb hitelcélokra, így beruházások, bérköltségek és forgóeszközök finanszírozására is igényelhetők – hívta fel a figyelmünket a Budapest Bank.
Az utóbbi években felpörgetett „Egy út, egy övezet” (Belt and road) program keretében tervezett beruházásokat sok ország kínai hitelből valósítaná meg, azonban most a koronavírus-járvány miatt bajba kerülhetnek, és a hitelterhek enyhítését vagy elengedését kérhetik Kínától – írja a CNBC. A lapnak nyilatkozó elemző szerint vannak olyan országok, melyek máris megkezdték a tárgyalásokat a hitelek átütemezéséről, és ha elhúzódik a válság, akkor ez a folyamat csak erősödhet.
Az érintett ügyfelek átlagosan több mint hatvan százaléka él a törlesztési moratórium lehetőségével - írja hétfői számában a Magyar Hírlap a lapnak nyilatkozó pénzintézetek válaszai alapján.
Továbbra is jóval nagyobb ütemet diktál a magyar lízingpiac, mint az európai. A múlt évben az európai piacon az új szerződések összege 3,1 százalékkal nőtt, szemben a magyarországi 7 százalékos többlettel - közölte a Magyar Lízingszövetség.
Hatalmas feladat hárul a magyar bankrendszerre és a hitelpiacra a magyar gazdaság koronavírus-járvány közbeni és utáni újraindításában. A Növekedési Hitelprogram új szakasza és a kormány által bejelentett új, kedvezményes hitelprogramok és garanciák alapjaiban írhatják újra a magyar kkv-hitelezés logikáját. Mit vállalnak a bankok a kkv-k likviditásának és beruházási aktivitásának helyreállításában és mit nem? Mit hoznak az új hitelprogramok és hogyan segítheti a hitelezés minél több magyar vállalat fennmaradását? Ezekről a témákról volt szó a Hitelezés 2020 konferenciánk második online rendezvényén.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A Harvard professzorának cikke.
Ha eső nem is lesz, a szél legalább megélénkül.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A Bradley hírneve töretlen marad.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
