A válságenyhítő kormányintézkedések hatásaként a K&H Bank és Biztosító 55 milliárd forint plusz költséget számolt el az év első kilenc hónapjában, emiatt a nyeresége 48%-kal, 31 milliárd forintra csökkent az előző év hasonló időszakához képest - közölte a K&H Csoport.
100 milliárd forintos keretösszeggel indítja el a Gyármentő Beruházási Hitelprogramot 2023. január 1-én az EXIM. Az új támogatott hitelprogramban az energiaválság hatásainak kitett magyar termelő közép- és nagyvállalatok számára energiahatékonysági és megújuló energia-termelő beruházásaihoz rendkívül kedvezményes, forinthitel esetén legfeljebb 5%-os, eurókölcsönnél 3,5%-os fix kamatozású hitel lesz elérhető.
Egy ritkán megismétlődő, de viszonylag könnyen elmagyarázható sztori szereplői most a Magyarországon működő régiós bankok. A jegybankok sorozatos kamatemeléseinek és a még utolsó lendületét élvező hitelezésnek köszönhetően valósággal felrobbantak a kamatbevételeik, a vihar viszont még nem érkezett meg: a nem teljesítő hitelek történelmi mélyponton vannak, az értékvesztések csak óvatosságból kezdtek el ismét emelkedni. Ebben a „kegyelmi időszakban” erős puffereket építhetnek a bankok az esetleges válságkezeléshez, legalábbis azok, amelyeket nem adóztattak túl működésük valamely fontos piacán. Még a menedzsmentkilátások sem nevezhetők borúsnak, inkább csak bizonytalannak.
Jelen állás szerint idén december 31-éig kérelmezhetik a 25 év alatti gyermekkel rendelkezők a 3 millió forintig igénybe vehető otthonfelújítási támogatást. Bár sokan látnák szívesen a piacon a lakossági energiahatékonysági beruházások további ösztönzését a támogatás célzottabbá tétele mellett, a kormány egyelőre nem nyilatkozott meg az esetleges hosszabbításról. Aki nem akar kockáztatni, annak érdemes mielőbb begyűjtenie a felújítás összes számláját és a támogatás igényléséhez szükséges összes igazolást. Hiánypótlásra januárban is lesz még lehetőség, újbóli igénylésre viszont már nem biztos, a hibák elkerülése tehát rendkívül fontos, ebben próbál segíteni mostani cikkünk.
A kínai bankok októberben 2017 decembere óta a legkevesebb, 615,2 milliárd jüan (84,95 milliárd dollár) új hitelt bocsátottak ki, ami jóval elmaradt a szeptemberi 2470 milliárd jüantól.
Megjelent a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete arról, miként kell tájékoztatniuk a bankoknak azokat a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek a számukra november 15-én életbe lépő kamatstopban érintettek. Akiknek június 28-a óta már megvolt a kamatfordulónapjuk, azok számára november 15-éig, vagyis jövő keddig kell megadniuk a számszerű tájékoztatást a bankoknak, vagyis 5 napjuk van a bankoknak erre.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel felülírta a kormány a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A késedelmi kamat maximuma 25% már a mai naptól.
A kormány szem előtt tartva a gazdasági recesszió elkerülését, valamint a teljes foglalkoztatottság megőrzését, a már bejelentett Gyármentő Programon túl, újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő Garancia- és Hitelprogram megindításáról döntött - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében. A két részből álló program 2023. január 1- jén indul.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Románia az amerikai US Exim Bank hárommilliárd dolláros hiteléből készül finanszírozni a cernavodai atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának a megépítését - közölte az Agerpres hírügynökség.
Az egy évvel korábbi 45,1 milliárd forint után az idei év első kilenc hónapjában mindössze 18,4 milliárd forintos nyereséget ért el a magyar Erste Bank, miután a szabályozói hatások miatt a költségei sokkal jobban nőttek a bevételeinél. A lakossági hitelkihelyezések már visszaestek, a vállalati üzletág viszont még dinamikusan nőni tudott.
A 116 millió eurós elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó, 195 millió eurós nyereséget ért el a Commerzbank a harmadik negyedévben, ugyanakkor ez 52%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami mögött lengyelországi jogszabályok miatt elszenvedett veszteségek állnak.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
Magyarország kész folytatni Ukrajna bilaterális alapú támogatását, de nem járul hozzá a közös EU-s hitelfelvételhez – hangsúlyozta Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfői közleménye szerint azt követően, hogy tegnap kiderült: havi 1,5 milliárd eurós hosszú lejáratú közös hitelfelvételt tervez az Európai Bizottság jövőre Ukrajnának.
Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvényt, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák. Megnéztük, van-e értelme ennek, ha igen, mégis micsoda.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Az elemzők által várt 495 millió eurónál valamivel magasabb, 510 millió eurós nyereséget ért el a harmadik negyedévben az Erste Group. A Raiffeisenhez hasonlóan ennél az osztrák bankcsoportnál is emelkedtek a bevételek, de messze nem olyan mértékben, mint a versenytársnál: az egy évvel korábbihoz képest 9%-kal. Az Erste nyeresége csökkent is, ez a kockázati költségek rovására írható a történelmi mélyponton lévő nem teljesítési arány ellenére. Válsággal láthatóan nem számolnak: jövőre is 13-15% között lehet a tőekarányos megtérülés a menedzsment szerint. A magyar Erste szerény 40 millió eurós nyereségnél jár idén.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.