Orbán Gábor, adó-és pénzügyekért felelős államtitkár szerint a hétfőn benyújtott forintosítási törvényjavaslat az utolsó lépcsőfok ahhoz, hogy tisztességes forinthitelekké alakuljanak az eddigi devizahitelek. Az államtitkár az M1 Az Este című műsorában emellett a forintosított hitelek első kamatszintjéről és a végtörlesztők lehetőségeiről is beszélt.
A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.
A törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:
Úgy tudjuk, a korábban jelzett pénteki nap helyett hétfőn nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet kamat- és kamatfelár-plafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre.
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.
Egyebek között eszközbeszerzésre és az exportpiacra lépés segítésére igényelhetnek támogatást a vállalkozások a közelmúltban megnyílt új európai uniós pályázatokon. A legjobban a technológiakorszerűsítést tervező vállalkozások járhatnak, amelyek az eredetileg tervezett 5 milliárd helyett 8,5 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek finanszírozási segítséget. Nem maradnak segítség nélkül azok a vállalkozások sem, amelyeknek gondot okoz az utófinanszírozási rendszer, vagy az önrész előteremtése. A likviditási problémák kezelésére, a pályázati önrész biztosítására ma már számos pénzintézet kínál megoldást - hangsúlyozzák az OTP Business szakértői.
Még mindig nem tudni, mi lesz a devizahitelek forintosítását követően az árfolyamgát sorsa, és miként előzik meg, hogy nőjön az ügyfelek törlesztőrészlete az elvileg 5 éven keresztül rögzített szintről. A friss adatokból azonban kiderül: egy átlagos árfolyamgátas ügyfél eddig 274 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, 161 ezer forinttól pedig átmenetileg (ekkora egy átlagos gyűjtőszámla-tartozás). Megtörtént, amire már rég volt példa: csökkent az árfolyamgátas ügyfelek száma. Jelenleg 173 116-an vannak.
A devizahitelesek 40%-ának több mint 25%-kal csökkenhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében - becsli ma közzétett stabilitási jelentésében az MNB. A teljes pénzügyi szektor elszámolások miatti 942 milliárd forintos bruttó veszteségéből 732 milliárd juthat a bankokra, nettó veszteségük pedig 608 milliárd forint lehet. Ez nem minden: az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz. A napokban feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője (az MNB kerüli a "rossz bank" kifejezést), amely 300 milliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. Erről ma délután várható részletes bejelentés.
Új kamatszabályozással akadályozná meg a kormány, hogy a forintosítás következtében visszaemelkedjen a devizahitelesek törlesztőrészlete arról a szintről, amelyre a februári elszámolások során (átlagosan mintegy 25%-kal) csökken majd. Sajtóértesülések szerint nem a devizahitelek eredeti kamatát, hanem eredeti kamatfelárát állítanák vissza. A bankszektor számára e kettő nagyjából ugyanazt jelentené: évi több tízmilliárdos bevételkiesést okozna számára mindkettő. A tűzzel játszanak a döntéshozók, hiszen a bankok már így is több mint (bruttó) 900 milliárd forintot buknak a tisztességtelennek minősített feltételek elszámolása miatt. Az alábbiakban azt is megnézzük, hogy alakulhat a tervek alapján a hitelek kamatszintje.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, amely minden meglévő és új lakossági hitelre vonatkozni fog, így a hamarosan forintosítandó devizahitelekre is. A törvény értelmében a rövidebb (3 éven belüli) futamidejű hiteleken túl csak referenciaalapú és legalább 3 évig fix kamatozású hitelek lehetnek érvényben Magyarországon, az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig az MNB-vel egyeztetett új (kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási) mutatók szabályozzák. Részletesen szabályozza a javaslat a bankok tájékoztatási kötelezettségét és a szerződésmódosítások, -felmondások feltételeit is. A devizahitelek forintosítás utáni kamatszintjéről a közeljövőben dönthetnek, a forintosításról szóló törvényjavaslat pedig várhatóan pénteken érkezik.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a devizahiteles törvény támadott rendelkezései. Az ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződésekben sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága.
A kormány biztosítja, hogy ne emelkedjen a forintosítás következtében a devizahitelek törlesztőrészlete - jelentette be kedden az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is közölte: január 1-jétől "fair bankrendszere" lesz Magyarországnak. Például csak referenciakamatozásúak vagy legalább 3 évig fix kamatozásúak lehetnek nemcsak az új, hanem a meglévő hitelek is. Ehhez új, kamatfelár- és kamatváltoztatási mutatókat is kötelezővé tesznek a bankok számára
Az Alkotmánybíróság (AB) elfogadta a legújabb devizahiteles mentőtörvényt. A döntést ma be is jelentik - értesült az Index.
A bankszövetség főtitkára szerint a forintosítás piaci árfolyama az elmúlt időszak változásait nézve kedvező, és várhatóan az lesz a jövő év első fél évében is, a forint ugyanis ma nincs a "nagyon erősen gyenge oldalon" az elmúlt hónapokhoz képest.
Üdvözölték a piacok a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítását, azonban ezzel nincs vége az ügynek: a ma benyújtandó "fair banki" törvény további terheket rakhat a bankok vállára - írja a Financial Times, amely azt írja, a várakozások szerint a hitelek kamafelára a BUBOR-hoz képest nem lehet majd magasabb, mint a (deviza)hitelek eredeti kamatfelára volt. Ha ez így lesz, a forintosítás révén nem feltétlenül fog nőni a devizahitelesek törlesztőrészlete a tisztességtelenségek elszámolásával jövő márciusban elérendő, csökkentett szinthez képest.
A banki elszámolással és a forintosítással kapcsolatban az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, ha az összes vonatkozó jogszabály és MNB rendelet elkészül a bankok minden ügyfelet pontosan tájékoztatni fognak. Az átszerződésekkel 2015 harmadik negyedévének végére végezhetnek a bankok - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A devizahitelek forintosítása gyakorlatilag kötelező lesz minden ügyfélnek, az új forinthitelek kamatáról még zajlanak a tárgyalások. A forintosítás legfontosabb célja, hogy megőrizzék a 25 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést - tájékoztatott Kovács Zoltán kormányszóvivő egy ma kora délután tartott sajtótájékoztatón.
A kormány arra fogja ösztönözni a devizahitelesek döntő többségét, hogy forintosítsák devizahitelüket 2015 első felében. Ezt azzal teszi meg a kormány, hogy szigorú feltételeket szab a devizahitelben maradók számára, és a devizahitelnél maradás igényének jelzésére csak 30 nap áll majd rendelkezésre - mondta Varga Mihály hétfőn újságíróknak a Reuters tudósítása szerint.
Gyakorlatilag a teljes lakossági devizahitel-állomány forintosításához szükséges eurómennyiséget lehívták a bankok a Magyar Nemzeti Banktól a hétfőn délelőtt 10 órakor megtartott tenderen. 7,834 milliárd euróról van szó - derült ki a 13 órakor közzétett adatokból. Mindezt úgy sikerült megtenni, hogy a forint árfolyama nem reagált a hírre.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
