Érdekes fotót közölt a Militaryland.net, az egyik legnépszerűbb ukrajnai háborús OSINT-oldal egy ukrán HIMARS-rendszerről. Az oldal szerint a rakéta-sorozatvetőt az RDK, egy oroszországi orosz önkéntesekből álló, Kijevhez lojális milícia védi.
Eredetileg Jurij Butusov ukrán újságíró osztotta meg Twitteren azt a videót, melyen a nemrég felszabadult Herszon városa mellett található Csornobaivka repülőteréről. A felvételeken jól látszódik milyen pusztításokat képesek okozni az Ukrajna által használt tüzérségi eszközök.
Egyre szűkösebb az Egyesült Államok abbéli képessége, hogy a továbbiakban fegyverekkel és lőszerrel tudja támogatni Ukrajnát – állítja három bennfentes a CNN-nek.
Az orosz RIA Novosztyi megerősítette azon híreszteléseket, melyek szerint az ukrán tüzérség folyamatosan lövi Herszon megye még orosz kézen lévő területeit. Az ukrán fegyveres erők parancsnoksága szerint az orosz csapatok 15-20 kilométerre húzódnak a folyó partjától annak érdekében, hogy enyhüljön a rájuk nehezedő nyomás.
Az orosz erők Herszonból való kivonulása után a legtöbb katonai szakértő egyetértett abban, hogy az olyan, nagyobb hatótávolságú ukrán tüzérségi eszközök, mint a HIMARS rakéta sorozatvetők, vagy az Excalibur irányított lőszert tüzelő M777-es tarackok képesek lesznek mélyen az orosz vonalak mögötti célpontokat lőni. Úgy tűnik, a Dnyeper elérését követően azonnal munkához is látott az ukrán tüzérség és már a Krím-félszigettől északra fekvő orosz állásokat lövik.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy befejezte a csapatok kivonását a Dnyeper folyó nyugati partjáról a herszoni régióban. A nyilatkozat azután keletkezett, hogy kiderült, a két partot összekötő kulcsfontosságú híd reggelre virradóra a heves ukrán légicsapásoktól összeomlott. Amerikai és ukrán források szerint lehetetlen volt ennyi idő alatt kivonni az orosz csapatokat és biztosan ragadtak egységek a folyó túlpartján - írta meg a Reuters.
Az éjszaka folyamán több felvétel is megjelent a Twitteren, melyeken az látható, amint az ukrán tüzérség a herszoni Antonovszkij hidat lövi. A Reuters ma délelőtt helyi források alapján megerősítette, hogy reggelre virradóan össze is omlott a stratégiai fontosságú híd.
Azzal, hogy Oroszország kivonul Herszonból, majd az ukránok várhatóan visszafoglalják a várost, a Krím egy részét és az Azovi-tenger menti logisztikai útvonalakat támadni tudják az ukránok a GMLRS-rakétarendszereikkel – írja Twitter-oldalán Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute elemzője.
Jelentősen, több mint 50%-kal növeli az évente legyártott HIMARS-rakétarendszerek mennyiségét a Lockheed Martin – jelentette be Jim Taiclet, a vállalat vezérigazgatója a Kyiv Independent beszámolója szerint.
A Twitterre frissen felkerült műholdfelvételek alapján az orosz csapatok befejezték a Herszonnál található pontonhíd építését. A híd minden bizonnyal kettős célt szolgál: egyfelől gyorsítja a város civil lakosságának evakuációját, másfelől viszont jelentősen lerövidíti a herszoni orosz csapatok utánpótlási vonalait.
Litvánia HIMARS típusú rakéta-sorozatvetőket vásárol 60 millió euró (25,6 milliárd forint) értékben az Egyesült Államoktól - jelentette be hétfőn Arvydas Anusauskas, a balti ország védelmi minisztere.
Hiába az oroszok múlt heti népszavazása, az ukrán csapatok Luhanszk és Herszon megyékben is folytatják az előretörést, miközben újabb fegyverszállítmányok, köztük HIMARS rakéták és egy Törökországban gyártott hadihajó érkezését is várják Kijevben. Cikkünk folyamatosan frissül.
A Reuters értesülései szerint az Egyesült Államok úgy döntött, hogy egy 625 millió dollár összértékű csomag keretében újabb fegyverszállítmányt indít Ukrajnába. A szállítmány több egyéb felszerelés mellett legendássá vált HIMARS rakéta-sorozatvető rendszereket is tartalmaz.
1,1 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot jelentett be Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök, benne 18 HIMARS-rakétarendszerrel és 150 páncélozott járművel. A leszállítás viszont nem azonnal kezdődik meg, hanem újonnan gyártják majd le az eszközöket, ami azt jelenti, hogy legjobb esetben is hosszú hónapok múlva érkezhetnek meg a fegyverek a konfliktuszónába.
A múlt héten megindult, a jelenlegi információk szerint kifejezetten sikeres ukrán ellentámadás több szempontból is javíthatta Kijev esélyeit: a harcokban elfáradt ukrán csapatok végre jó híreket kaphattak, a szintén fáradt orosz egységek morálja pedig komoly mértékben csökkenhetett. Mindezekkel együtt elképzelhető, hogy a nem várt sikerek hatására az európai vezetők is átértékelik a helyzetet, és növelik a Kijevnek juttatott katonai támogatások mennyiségét éppen akkor, amikor félő volt, hogy Európa jelentősen lecsökkenti a szállítmányok számát.
Az Egyesült Államok titokban 300 kilométeres lőtávolságú, ATACMS-rakétaindítókkal felszerelt HIMARS-rendszereket küldött Ukrajnának – állítja Denisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője az orosz TASzSz hírügynökség szerint.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
Számos, elsősorban HIMARS-okhoz hasonló, fából készül maketteket telepített Ukrajna a frontvonalak térségébe, hogy becsapja az orosz erőket, és rávegye őket, hogy a drága, nagy hatótávolságú rakétákat pocsékoljanak el ezekre az értelmetlen célpontokra.