Életbe lépett csütörtökön az első dízelautó-használati korlátozás Németországban, a légszennyezettség miatt bevezetett intézkedést Hamburgot, az ország második legnagyobb városát és a régebbi dízelmotorral működő kocsikat érinti.
Új budapesti metróvolnal vagy uszoda az eredetileg tervezett költségek többszöröséért? Már meg sem lepődünk rajta, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez is csak nálunk történhet meg, bezzeg nyugaton más a helyzet. Hát nem egészen, a nagyberuházások költségei szinte mindenütt elszaladnak (persze nagy különbség van például az építőanyagok áremelkedése vagy a szimpla lopás miatti költségrobbanás között, és abban is, hogy magánberuházásról van szó, vagy állami esetleg egyházi pénzből finanszírozzák az építkezéseket), most mutatunk néhány német beruházást, ami jóval többe került, mint ahogy eredetileg tervezték.
Ma kezdődik Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója, amely a soros elnök Németország kancellárja szerint nehéz lesz, és bizonytalan a kimenetele. Különösen fontos eseménynek ígérkezik az is, hogy Donald Trump amerikai elnök ma találkozik és tárgyal először négyszemközt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A héten megnyitotta kapuit a németországi Hamburg monumentális új koncertpalotája, az Elbphilharmonie, amely az eredeti tervekhez képest hétéves késéssel készült el és mintegy tízszer annyiba került. Ennek köszönhetően pedig legalább annyira a határidőkön el- és a költségvetésen túlcszúszó beruházások szinonimájává vált Németországban, mint Magyarországon a 4-es metró.
Szűk többséggel leszavazta ma a Fővárosi Közgyűlés a 2024-es budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, miután vasárnap Hamburgban volt egy népszavazás és ott az emberek többsége elutasította a világesemény megrendezését. Tarlós István főpolgármester szerint két évvel az olimpiai pályázat beadása előtt nincs kellő ismerete a magyaroknak az olimpiai rendezésről. Eközben a Nézőpont Intézet éppen ma közzétett felmérése szerint már többségbe kerültek azok az emberek (53%), akik támogatják a budapesti olimpia megrendezését.
Nehéz elképzelni, milyen lenne, ha a budapesti belváros hasznos területe 40%-ával bővülne, azaz például a Csepel-sziget északi csücske beépítésre kerülne luxuslakásokkal és irodaházakkal. Az utópisztikusnak hangzó terv, ami időről időre előkerül, azonban van, ahol meg is valósult. Németország második legnagyobb városában, Hamburgban jelenleg is zajlik a kontinens legnagyobb városfejlesztési projektje, mely során kihasználatlan raktárépületek helyén egy több tízezer ember befogadására alkalmas új városrész születik. Természetesen északon sem megy minden zavartalanul, ott is meggyűlt a városvezetés baja egy presztízsberuházással, valamint a 4-es metróval. Képriportunk a hamburgi HafenCity-ből jelentkezik.
Hamburg karakán példáját követve, de egy másik, mondvacsináltnak tűnő indokkal betiltják az Uber taxiszolgáltatást Berlinben is - számolt be a Financial Times. Az amerikai cég értékét több mint 18 milliárd dollárra (4000 milliárd forint) taksálják, így ez a világ legnagyobb startupja, a taxisok lobbija azonban már másodszor tett keresztbe nekik a németeknél.