Pesszimisták a dolgozók
Elkeserítő arányban fordultak pesszimizmusba a munkavállalók a következő 2–5 év makrogazdasági változásainak, munkaerőpiaci lehetőségeinek tekintetében. 59%-uk pesszimista, illetve teljesen pesszimista, míg egy évvel ezelőtt ez a borús jövőkép csak a munkavállalók 30%-át jellemezte – derült ki a Hays Hungary friss felméréséből.
A Salary Guide 2025 kiadvány alapján a pesszimizmus mértékében is meglepő kiugrást látni:
- a teljesen pesszimista munkavállalók aránya a tavalyi 3 százalékról 15%-ra ugrott.
- Az optimizmus vagy teljes optimizmus épp csak 11%-ról mondható el a tavalyi 34% után.
Nem sokkal jobb a helyzet a munkáltatóknál sem. Őket egy évvel ezelőtt arról kérdezték, 1-2 év távlatában miként látják a vállalatuk és a munkaerőpiac lehetőségeit a gazdasági változások tükrében. Akkor ugyan minden harmadik válaszadó optimistán vagy teljesen optimistán tekintett előre, de a pesszimisták és teljesen pesszimisták összességében így is többen voltak (41%).
A munkavállalóknál nagyobb arányban látják optimistán a jövőt a munkáltatók (20%), de 2-5 év távlatában a többség, 55%-a pesszimista vagy teljesen pesszimista.
A három leggyakoribb kitűzött stratégiai cél a felmérésben részt vevő igazgatók, vezetőségi tagok válaszai alapján, hogy növeljék árbevételüket, versenyképességüket, illetve piaci részesedésüket. A szervezet stratégiai céljainak elérését elsősorban a vállalati működési költségek emelkedése és a büdzsé akadályozza (45%), a munkaerővel kapcsolatos nehézségek (kevés szakember van a piacon, illetve a megtartás kihívásai) szintén jellemző problémáknak tekinthetők
Megtartás, irreális bérigények közepette
Az idei évre is a megtartás a legfontosabb HR-fókuszú terve a vállalatoknak. Emellett tovább finomítják majd szervezeti struktúrájukat, és a munkavállalók felvétele, illetve képzése mellett szeretnének tovább javítani a folyamatok hatékonyságán is. (Utóbbit főként az automatizmusok és a mesterséges intelligencia integrálása révén.)
Az elmúlt évben a felmérésben részt vevő munkáltatók ötödénél nem történt változás az állomány létszámában, de – ugyan szerényebb arányban, mint tavaly – a többség azért kisebb-nagyobb növekedést tudott elérni ezen a téren. Az állomány csökkenéséről 29% számolt be (a tavalyi 23% után), azoknak az aránya pedig, akik 10% feletti növekedést tudtak elérni, a tavalyi 20%-ról 15%-ra apadt.
A munkáltatók szerint a jelöltek irreális fizetési igényei, a kevés elérhető képzett jelölt, valamint a szakemberekért folytatott kiélezett verseny jellemzi leginkább napjainkban is a munkaerőpiacot.
Ez szinte teljesen változatlan jó ideje, és bár az általános szakemberhiány problémája idén helyet cserélt a szakemberekért vívott versennyel (így kiszorult a top 3-ból), összességében jelentős elmozdulást a munkáltatók megítélésében nem látni.
Ahogy abban sem, hogy ebből következően változatlanul a szakember/specialista, szenior, valamint menedzseri pozíciókat a legnehezebb betölteni. A jó jelöltek megtalálását megnehezítő legfontosabb okok is egybevágnak a fentiekkel: a fizetési szintek, a kiélezett verseny a többi munkáltatóval, valamint a kevesebb elérhető jelölt okozza a legnagyobb fejtörést a vállalatoknak a toborzásban.
Érdemes azonban egy pillantást vetni a negyedik leggyakoribb problémára is, a képesítések/képzések minőségének témájára. Az elmúlt év során a válaszadó munkáltatóknak mindössze 9%-a nem tapasztalt olyat, hogy a jelöltek készségei/képességei nem feleltek meg az elvárásoknak. 49% mérsékelten, 26% kisebb mértékben, 16% extrém mértékben tapasztalta a jelöltek készségeinek/képességeinek hiányát.
Ez az eredmény azt a hosszú ideje fennálló trendet támasztja alá, hogy megfelelően képzett munkaerő csak szűkösen érhető el a piacon.
2025-ben is elsősorban teljes munkaidős pozíciókba terveznek toborozni a munkáltatók. Akik a kölcsönzés vagy szabadúszók, vállalkozók mellett döntenek, elsősorban személyzeti költségekkel és egyedi projektekkel, speciális készségek igényével magyarázzák választásukat.
Alacsonyabb béremelési tervek
Az, hogy a makrogazdaság tekintetében a munkavállalók általános jövőképe a pesszimista irányba tolódott, tetten érhető a fizetésükkel kapcsolatos 2025-ös várakozásaikban is. Míg egy évvel ezelőtt 37% számított arra, hogy 10%-nál nagyobb mértékben fog nőni a fizetése, 2025-re ezt már csak alig több mint 20% gondolja. Sokan a szerényebb, 5% alatti fizetésemelkedési sávokba vándoroltak, vagy nem számítanak emelésre 2025-ben. A legnagyobb arányban (31%) ismét a 6–10%-os sávra tippelnek a munkavállalók, és a munkáltatók válaszai alapján is valószínűleg ez a realitás.
A 2025-re kalkulált vállalati tervekben is a felső sávokban látni a legjelentősebb visszaesést.
- 10% feletti emelést már mindössze 12% tervez (a 2024-re prognosztizált emelésekkel kapcsolatban még 34% volt ez az arány).
- A legtöbben azonban a korábbi évhez hasonlóan megint a 6–10%-os tervekben gondolkodnak (42%).
- Jelentősen felduzzadt a jóval szerényebb 2,5–5%-os sáv: a korábbi 13%-kal szemben 2025-re már 33% tervez ezzel a sávval.
Fontos a rugalmas munkavégzés
A megkérdezett munkavállalók kétharmada kap valamilyen nem pénzbeli juttatást munkáltatójától. A 10 leggyakoribb standard juttatás győztese ugyan már a munkáltatók válaszai alapján sem a rugalmas munkavégzés, mint egy éve, de stabilan előkelő helyen áll mindkét félnél – a cafeteria viszont tarolt. Ezek közül a juttatások közül a munkavállalók számára – csakúgy mint a tavalyi felmérésben – a rugalmas munkavégzés a legfontosabb, de a cafeteria felzárkózásával megosztott aranyérem született ebben a kérdésben.
A munkaerőpiacon a juttatások természetesen a toborzás kérdésében is döntő szerepet kapnak. Kisebb átrendeződés történt a munkáltatók szerint a jelöltek számára vonzó béren kívüli juttatásaik és a munkavállalók preferenciáinak listájában az egy évvel ezelőtti sorrendhez képest, de a súlypontok érdemben nem változtak. A munkáltatók szerint vállalatuk legvonzóbb faktora a fizetés mellett a juttatási csomag, a jó munkahelyi légkör és a home office lehetősége.
A kutatásunkhoz a Hays Hungary több száz toborzási projektjéből származó adatokat használt fel, amelyeket a 2024-ben meglévő multinacionális, illetve kis- és középvállalkozó partnereik szolgáltattak. Több mint 3 000 munkáltatót és munkavállalót kérdeztek meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
