Kik jogosultak a 13. havi nyugdíjra?
A nyugdíjtörvény értelmében 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki már a tárgyévet megelőző év (esetünkben 2024) legalább egy napjára, valamint a tárgyév (2025) februárjára is nyugellátásban vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesül.
Az érintettek létszáma megközelíti a 2,5 millió főt, a 13. havi juttatás összege pedig minden jogosult esetében a saját aktuális juttatásának összegével egyezik meg, azaz például 200 ezer forintos nyugdíj mellé 200 ezer forintnyi extra juttatás jár, míg 500 ezer forintos nyugdíj mellé 500 ezer forintos 13. havi nyugdíj érkezik.
Mennyit költ a költségvetés a 13. havi juttatásra?
A kormány bejelentése szerint idén 536 milliárd forintba kerül a 13. havi juttatás, ebből a költségvetési törvény 487,08 milliárd forintot rendel a 13. havi nyugdíjra, a fennmaradó összeg a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők 13. havi juttatására megy el. A Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett idei kiadása 6554,69 milliárd forint, ennek kb. 7,4%-át teszi ki a 13. havi nyugdíj. Ha a nyugdíjakon túl figyelembe veszünk minden további nyugdíjszerű ellátást is, akkor Magyarország idén 7200 milliárd forintot költ az ellátásokra.
A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése óta – az idei összeget is beleszámítva – már több mint 1800 milliárd forintot költött a kormány erre a juttatásra.
Ez egy nyugdíjasra jutóan átlagosan kb. 900 ezer forintnyi pluszpénzt takar, feltéve, hogy valaki mind az 5 alkalommal részesülhetett a juttatásban. (A további nyugdíjszerű ellátásokat is figyelembe véve pedig mintegy 2000 milliárd forintra tehető az utóbbi 5 évben erre a célra fordított összeg.)
485 ezer forint a megduplázott átlagnyugdíj
Noha a KSH még nem tette közzé a 2025. januári átlagnyugdíjadatot, a múlt heti kormányinfón elhangzott, hogy idén év elején 242 300 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. Ez közel 3,4%-kal haladja meg a decemberi átlagnyugdíjat, aminek elsődleges oka a januárban végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelés. Ez alapján egyszerű becsléssel azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjasok idén februárban átlagosan 485 ezer forintos juttatást kapnak az Államkincstártól. (Ez megegyezik azzal az összeggel, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is rögzített a hétfői facebook-videójában.)
A mediánnyugdíj a Portfolio becslése szerint jelenleg 214 ezer forint lehet, így egy mediánnyugdíjas ennek kétszeresét, kb. 428 ezer forintot kap ma kézhez.
A 13. havi nyugdíj története
A tizenharmadik havi juttatásnak kalandos történelme van, fiatalabb olvasóink kedvéért érdemes felidéznünk az utóbbi évtizedek eseményeit.
- 2003-ban kezdődött a 13. havi juttatás fokozatos bevezetése, ebben az évben negyedhavi nyugdíj összegével megegyező pluszpénzt kaptak a jogosultak.
- 2004-ben már félhavi juttatás érkezett.
- 2005-ben háromnegyedhavi juttatást kaptak az idősek.
- 2006-tól 2008-ig teljes összegű 13. havi pluszjuttatás érkezett.
- 2009-re vonatkozóan a tomboló gazdasági válság miatt 80 ezer forintban maximálták a 13. havi juttatás összegét, de végül csak az első részlet kifizetésére került sor (maximum 40 ezer forint), a második részletet már nem fizették ki. Ekkortól kezdődően a 13. havi nyugdíj határozatlan ideig fel volt függesztve.
- 2010-től 2020-ig nem létezett Magyarországon 13. havi nyugdíj.
- 2021-ben negyedhavi összegű 13. havi juttatás érkezett, és az eredeti terv szerint évente plusz egy heti összeggel nőtt volna a juttatás, így 2024-re érte volna el a teljes havi összeget.
- A 2022-es (választási) évben végül már teljes összegű 13. havi nyugdíj érkezett, azaz jóval gyorsabban megtörtént a teljes 13. havi nyugdíj beépítése, mint azt a kormány eredetileg vállalta.
- 2023-tól 2025-ig minden évben változatlanul a teljes havi 13. havi juttatás érkezett, és a nyugdíjtörvény értelmében az eljövendő években is ugyanerre számíthatnak a jogosultak.
Megjegyzendő, hogy a fájdalmas 2009-es döntés ellensúlyozására létrejött a nyugdíjprémium intézménye, amely egy egyszeri juttatást tesz lehetővé a nyugdíjasok számára, feltéve, hogy az adott évi gazdasági növekedés meghaladja a 3,5%-os küszöbértéket. Érdekesség, hogy a 13. havi nyugdíj azóta visszatért, a kormány viszont a nyugdíjprémiumot is megtartotta, így jelenleg mindkét juttatásban részesülhetnek a nyugdíjasok.
Továbbra is keveset költ Magyarország a nyugdíjasokra
A 13. havi nyugdíj visszaépítése kétségtelenül jelentős jövedelemnövekményt hozott a nyugdíjasok számára. Az inflációkövető nyugdíjemelés pedig garantálja a 13. havi juttatás értékállóságát is, kivéve az olyan balszerencsés éveket, amikor a kormány még év vége felé is alulbecsüli az inflációt, így a nyugdíjkorrekciókkal együtt számított nyugdíjemelések sem fedezik az áremelkedést. Például 2022-ben több részletben összesen 14% nyugdíjemelés érkezett, de az éves átlagos nyugdíjas infláció 15,2% volt.
Ugyanakkor 2023-ban már hajszállal inflációt meghaladó nyugdíjemelés érkezett (18,6%-os nyugdíjemelés a 18,3%-os nyugdíjas inflációval szemben), 2024-ben pedig hivatalosan számottevő reálnövekedés történt a nyugdíjak értékében (6%-os nyugdíjemelés a 3,7%-os nyugdíjas inflációval szemben).
Mindezek ellenére 2012 óta a nyugdíjkiadások GDP-arányos értéke erős csökkenést produkált.
A KSH adatai szerint a 2012-es csúcson az akkori GDP 11,6%-át fordította a kormány nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, míg az eddigi mélyponton, 2022-ben már alig 8,0% volt ugyanez az érték. 2023-ban némi emelkedés ment végbe, tavalyelőtt a GDP 8,4%-ának megfelelő juttatásban részesültek az ellátottak.
Egy másik dimenzió mentén, európai összevetésben is meglehetősen gyengén muzsikálunk: miközben az Európai Unióban évről évre bőven kétszámjegyű GDP-arányos nyugdíjköltés tekinthető jellemzőnek, addig Magyarország általában – jóval kisebb értékekkel – a sor vége felé kullog ebben a versenyben.
Nincs veszélyben a 13. havi nyugdíj
A fentiek fényében a 13. havi nyugdíj jövője betonbiztosnak tűnik. Egyrészt a szokásos közgazdaságtani jelenségnek megfelelően egy ilyen juttatás nagyon erősen beépül az érintettek várakozásaiba, már csak ezért is veszélyes lenne az átalakítása, pláne a 2009-es döntéshez hasonló újbóli felfüggesztése. Másrészt az országban megtermelt jövedelemnek még ezzel együtt is relatíve kis hányada áramlik a nyugdíjasokhoz, tehát ebből a szempontból sem indokolt a nyugdíjkiadások megnyirbálása.
A kormány is kifejezetten elszántnak tűnik a 13. havi nyugdíj fenntartását illetően, és bár ennek a juttatásnak nincs járulékfedezete, a szükséges összeget minden évben kipótolják a költségvetés egyéb bevételeiből.
Márpedig mindaddig, amíg fennáll a kormányzati akarat és képesség ennek az összegnek a nem nyugdíjcélú bevételekből történő finanszírozására, addig a 13. havi nyugdíj intézményét semmi nem fenyegeti.
Mivel a 13. havi nyugdíj a tartalmát tekintve nem nyugellátás, hanem nyugdíjtól független juttatás, így elméletileg az is lehetséges lenne, hogy az egyénileg járó összegeket ne az egyéni nyugdíjösszegtől függően, hanem teljesen más elven, akár egységesen határozzák meg. Rendszeresen felmerül például az a javaslat, hogy a 13. havi juttatást minden jogosult egyenlő összegben (az átlagnyugdíjjal azonos összegben) kapja, ami kétségtelenül enyhítené a nyugdíjasok között meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket. Egy másik gyakori felvetés szerint a 13. havi juttatás összegét alsó és felső korlátok közé kellene szorítani.
Nem hatotta meg a kormányt az OECD nyugdíjjelentése
Az utóbbi évek nyugdíjakról szóló diskurzusának központi témája volt, hogy a 2022-ben publikált magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben a kormány vállalta a hazai nyugdíjrendszer reformját. A közzétett ütemterv szerint
- 2023. december 31-ig el kellett készülnie egy független nemzetközi szakértői jelentésnek,
- arra alapozva 2024. június 30-ig el kellett készülnie a szakpolitikai javaslatcsomagnak, illetve végbe kellett mennie a javasolt reformok nyilvános társadalmi konzultációjának, és
- 2025. március 31-ig kell hatályba léptetni a nyugdíjrendszert átalakító jogszabályokat.
A mérföldkő teljesülése azonban egyelőre nem látszik reálisnak. Ugyan a szakértői jelentés jelentős késéssel megjelent, de kormányzati szakpolitikai javaslatcsomag feltehetően nem készült, annak nyilvános társadalmi konzultációja ezidáig nem indult el, és a vállalt határidő vészes közeledése ellenére nincs jele annak, hogy nyugdíjreform készülődne Magyarországon.
Sőt, a nyugdíjreform kérdésében a kormány már több alkalommal is azt kommunikálta, hogy az valójában nem indokolt, ezért nincs is napirenden.
Az OECD ebből az alkalomból készített jelentése mindenesetre a 13. havi nyugdíjról is értekezik. A dokumentum felvetése szerint segíthetne kordában tartani a nyugdíjkiadásokat, ha a 13. havi juttatásnak lenne egy maximuma, például a mindenkori átlagnyugdíj szintjénél meghúzva. A javaslat szerint ez praktikusan azzal járna, hogy ha valaki az átlagnyugdíj kétszeresét kapja nyugdíjként, akkor a saját juttatásának csak a felét kaphatná kézhez 13. havi nyugdíj gyanánt. (Becslésünk szerint az OECD javaslatának költségcsökkentő hatása feltehetően nem haladná meg az évi 100 milliárd forintot, azaz nagyságrendileg 1% körüli kiadáscsökkenést eredményezhetne a 7200 milliárd forintos kasszában.)
A szövevényes ügy legutóbbi fejleményeként Magyarország 2024 októberi középtávú költségvetési-strukturális terve az OECD nyugdíjjelentésére is reagált. A dokumentum azt írja:
az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a Kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
