Az amerikai különleges műveleti erők "ötvennél kevesebb" tagját vezényli Észak-Szíriába Barack Obama elnök - jelentette be pénteken Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. Obama elnök, aki el kívánja kerülni, hogy az Egyesült Államok egy újabb közel-keleti háborúba keveredjen bele, mindeddig ellenállt annak, hogy szárazföldi erőket vezényeljen Szíriába.
Öt kínai haditengerészeti hajót észlelt a Pentagon a Bering-tengeren, Alaszka partjaitól nem messze - számolt be a Wall Street Journal. Ez az első alkalom, hogy az amerikai hatóságok ilyen kínai tevékenységet észleltek ezen a helyen.
Az Európai Uniónak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon, az eurózóna országainak pedig közös költségvetés-tervezésre és egy euró-pénzügyminiszteri poszt létrehozására lenne szükségük - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Die Welt című német lap vasárnapi kiadásának, a Welt am Sonntagnak adott interjúban. Vasárnap Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelezte, hogy támogatja az uniós haderő kialakítását.
A honvédelmi tárca jelentős illetményemelést tervez, amely már a jövő évtől "ugrásszerű" javulást eredményezhet a katonák életében - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az M1 Ma reggel című műsorában.
Elképesztő mennyiségű pénzt tervez költeni Oroszország a hadseregének fejlesztésére, ami az ország pénzügyminisztere szerint nem reális. Noha nem ő dönt erről végső soron, arra kéri a vezetést, hogy vegyék figyelembe a megváltozott gazdasági körülményeket.
Nagy esélyt lát a NATO főtitkára arra, hogy Oroszország hadserege behatoljon Ukrajna keleti területeire - mondta el a Reutersnek hétfőn délután adott interjúban Anders Fogh Rasmussen. Ezt arra alapozza, hogy a NATO nem lát semmiféle visszavonulást az orosz-ukrán határ közeléből, ahol több tízezer orosz katona állomásozik.
"Megfelelő választ" helyezett kilátásba szombaton az ukrán katonai szállító repülőgépet lelövő szeparatisták számára Petro Porosenko ukrán államfő, aki a negyvenkilenc halálos áldozattal járó akció miatt nemzeti gyásznappá nyilvánította a vasárnapot.
Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.
Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Nemcsak az ijesztõ nyilatkozatok és beismerések, hanem az orosz csapatmozgások alapján is egyre nagyobb az esély arra, hogy Oroszország bevetheti hadseregét Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg „terrorellenes” mûveleteit megelégelik az oroszok. Friss hírek szerint jelentõs orosz haderõ állomásozik az ukrán határ közelében, illetve 200 harckocsit is odarendeltek még. Az ukrán kormányfõ szerint az oroszok ki akarják robbantani a harmadik világháborút, igaz közben a donyecki térség egyik nagyvárosát, a 130 ezres Szlovjanszkot körbezárta az ukrán hadsereg. A pattanásig feszült helyzetben folyamatosan egyeztetnek a világ vezetõi hatalmai. Az amerikaiak további, immár konkrét gazdasági ágazatok érõ szankciókkal fenyegetik Oroszországot, amelynek jegybankja a mai, S&P felõli, leminõsítés után váratlanul kamatot emelt a rubel megtámogatása érdekében.
Az erõszak azonnali beszüntetésére szólítottak fel csütörtökön Genfben az orosz, az ukrán, az amerikai, illetve az Európai Unió külügyi csúcsvezetõi az orosz-ukrán feszültség enyhítése érdekében, de igazi áttörésrõl egyelõre nem beszélhetünk, mert a "puding próbája az evés". Éppen emiatt az amerikai és európai felek továbbra is készenlétben tartják, hogy további szankciókat vessenek ki Oroszországra. Az mindenesetre üdvözítõ, hogy Oroszország is elítéli a kelet-ukrajnai cselekményeket és a szeparatisták épületfoglalásait, továbbá a lefegyverzésüket támogatja a közös nyilatkozat szerint. Az eseményt beárnyékolta, hogy csütörtök hajnalban három szeparatista is életét vesztette egy fegyveres konfliktus során, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök élõ televíziós mûsorban reményének adott hangot, hogy nem kell bevetnie a konfliktus során az orosz hadsereget. Egyúttal elõször ismerte be, hogy a Krím-félsziget annektálása elõtt valóban megjelentek orosz katonák, hogy a "szabad választást" biztosítsák. Azt azonban cáfolta, hogy most bármilyen orosz erõk Kelet-Ukrajnában tartózkodnának, noha friss titkosszolgálati eredmények erre utalnak.
Fontosabb részletek
A hétfõi ultimátum lejárta után kedd hajnalban elindultak az ukrán tankok, hogy „terrorellenes mûveletük” keretében rendet tegyenek a kelet-ukrajnai városokban, amelyek fontos épületeit a napokban valószínûleg oroszbarát erõk vettek irányításuk alá. Az ukrán államfõ ígérete szerint a mûveletet "fokozatosan, felelõsen és megfontoltan" fogják végrehajtani és ez a jelek szerint kedd délután el is indult. Az országban dúló polgárháborús helyzet csak tovább súlyosbítja a gazdasági-pénzügyi problémákat, amelyeket jól érzékeltet, hogy az ukrán jegybank hétfõn két alkalommal is rendkívül nagy kamatemelést hajtott végre különbözõ kamatlábain, amelyek végül elkezdték erõsíteni a hrivnyát.
Fontosabb részletek
Sokat vár a lépéstől Donald Trump.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elsőre talán nem is olyan nyilvánvaló.
Sokak szerint még novemberben eléri a mérföldkövet az árfolyam.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
