Felgyorsult a magas földgázárakhoz való keresleti alkalmazkodás Magyarországon, hiszen szeptemberben a hazai földgázfelhasználás (4,4 TWh) az előző évihez képest 9%-kal csökkent, miután a fogyasztás napi átlaga a megelőző négyéves sávhoz viszonyítva jelentősen csökkent, és a csúcsnapi felhasználás (197 GWh) 2016 óta a legkisebb érték – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi földgázpiaci jelentéséből.
A november 1-re kötelezően előírt gázbetárolási minimumszintet közel 50%-kal sikerült túlszárnyalni Magyarországon és a fogyasztásarányos betárolás terén is a harmadik legmagasabb a magyar érték az uniós tagállamok között – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteki közleményéből és a Portfolio friss vizsgálatából. A kedvező gázbetárolási helyzet ismertetése mellett bemutatunk két olyan ábrát is, ami azt üzeni, hogy az elmúlt években álltunk már jobban is ezidő tájt. Ezzel együtt is összességében nyugodtan várhatjuk a telet, legalábbis ha a betárolt gázmennyiségre tekintünk, mert azzal tavasz végéig akkor is ki tudnánk húzni, ha holnaptól esetleg se a gázimportra, se a magyar kitermelésre nem számíthatnánk.
Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre.
Lassan eltelik a harmadik olyan hónap is, amikor a lakosság a megváltozott rezsicsökkentési rendszerben kapja kézhez a számláit. Sokan alkalmazkodtak már az új rendszerhez, de nagyon sokan vannak még, akik igyekeznek értelmezni az energiaszámlájukat, főleg a gázszámlájukat. Nekik továbbra is csak azt tudjuk mondani: jelleggörbe, jelleggörbe, jelleggörbe és jelleggörbe. És most az MVM is aktívan közbelépett.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
Veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátást biztosít a kormány azoknak a nem lakossági felhasználóknak, akik számára október elsejétől nem biztosított a szerződéses földgáz.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.
Magyarok tömegei várták a rezsicsökkentés módosítása óta eltelt időszakuk második gázszámláját viszonylagos nyugalommal, hiszen azt feltételezték: mivel a gázfogyasztásuk jócskán elmarad havi 144 (éves 1729) köbméteres átlagfogyasztási limittől, ezért nem kell szembesülniük a rezsicsökkentettnél sokkal magasabb piaci árral. A napokban kézhez kapott számlák alapján sokan közülük csalódottak lehetnek - derül ki a hozzánk beérkező olvasói levelekből. Volt ugyanis olyan felhasználó, aki 8 köbméteres fogyasztásának egy részére már piaci árat fizetett. Cikkünkben bemutatjuk, mi ennek az oka és hogy az érintettek hogyan tudják ezt a problémát orvosolni.
A BMW arra számít, hogy az autóipari üzletágban a 7-9 százalékos árrés cél felső határát fogja elérni, és 2023-ban enyhe növekedést vár az eladások terén - mondta Nicolas Peter pénzügyi igazgató egy nemrég lezajlott kerekasztal-beszélgetésen.
Már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők - közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 19-ei adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége átlépte az összkapacitás 70%-át. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.
Sok állami intézményben és cégnél energetikai korszerűsítésre lenne szükség vagy az otthoni munkavégzés elrendelésére - mondta az ATV-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki lehetetlennek tartja, hogy minden állami intézményben és cégnél egynegyedével csökkentsék a gázfogyasztást.
Rendkívüli feszültségek vannak az energiapiacon, a helyzet nem fenntartható, koordinált uniós szintű beavatkozásra van szükség - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A péntek esti Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány a héten meghozott döntéseit, amelyekkel a kibontakozó energiakrízisre reagál. Ebben többek között regisztrációt rendel el a szén exportjára, kedvezményt kapnak a legfeljebb 4 lakásos lakóközösségek, egyszerűsítik a társasházi napelemtelepítéseket, intézkedést hozott a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében, és megfogalmazta a 25%-os állami gázfogyasztáscsökkentést.
Szerdán ülésezett a kormány és ezt követően csütörtök délelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón ismertette a döntéseket. Itt elhangzott, hogy a gázfogyasztás-korlátozást az állam magán kezdi: 25%-os fogyasztást csökkentést rendeltek el az állami intézményeknél és társaságoknál, kivéve a kórházakat és szociális intézményeket. Ez konkrétan azt fogja jelenteni, hogy az állami intézményekben nem lehet több 18 foknál. Döntött a kormány arról is, hogy hatósági áras lesz a tűzifa, barnaszén programot is meghirdetett a kormány, valamint az energiaintenzív kkv-knak mentőövet készülnek dobni. Gulyás Gergely egyúttal elnézést kért, mert egy rezsicsökkentést módosító ügyben nem kommunikáltak megfelelően. Arról is döntött a kormány, hogy új lakossági állampapírokat bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ.
Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő fűtés, különösen akkor, ha a fogyasztás átlépi az átlagként meghatározott szintet. Annak, aki az előttünk álló télen így szeretné otthonát melegen tartani, érdemes mielőbb elindítania a H tarifa igénylését az áramszolgáltatónál.
Az ország legtöbb településén a gáz fűtőértéke miatt jellemzően 40-110 köbméterrel több gázt használhatnak fel rezsicsökkentett áron a háztartások, mint az eddig hangoztatott 1729 köbméter – derül ki a kormány keddi bejelentése alapján a Portfolio számításaiból. De vannak olyan települések is Dél-Magyarországon, például Pécs és Baja térségében, ahol a gáz fűtőértéke rosszabb, ezért arrafelé akár 143-406 köbméterrel is többet fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron az emberek, mégsem fognak kilógni felfelé az éves fogyasztási korlátból. Sőt, a legrosszabb fűtőértékkel jellemezhető térségben, Orosháza-Kardoskút környékén, akár 420 köbméternyi plusszal is tervezhetnek a háztartások.
