A vártnál nagyobb mértékben romlott, történelmi mélypontra zuhant a GfK német fogyasztói hangulatindexe májusra, elsősorban az infláció alakulása és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.
November elején publikálta GfK Vásárlóerő 2021 tanulmányát a GFK Hungária Piackutató Kft. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idei magyar vásárlóerő enyhén a 2019-es szint felett van: a mutatószám hazánkban egy főre átlagosan 7.643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az országos összehasonlításban. De milyen tanulságai vannak egy ilyen nemzetközi elemzésnek, mik azok a számok, amik igazán beszédesek a kutatók számára?
A vártnál nagyobb mértékben romlott a GfK német fogyasztói hangulatindexe szeptemberre. A gazdaságkutató intézet csütörtöki jelentése szerint szeptemberre vonatkozóan mínusz 1,2 pontra csökkent a fogyasztói hangulatindex az előző havi mínusz 0,4 pontról. Az elemzők kisebb esést, 0,7 pontot vártak.
Várakozásokon felül alakult a nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet augusztusi németországi fogyasztói hangulatindexe, részben annak hatására, hogy a kormány gazdaságnövelő intézkedéseinek részeként csökkentette az áfát.
A koronavírus-járvány okozta sokk után enyhén javult a fogyasztók hangulata májusban Németországban, a GfK nürnbergi gazdaságkutató intézet felmérésében felfelé mozdultak el a fogyasztók gazdasági és jövedelmi várakozásai, valamint vásárlási hajlandósága is, jelezve, hogy Európa legnagyobb gazdasága lassan kezd feléledni. Ez nekünk is jó hír, hiszen Magyarország jelentős kitettséggel rendelkezik a német gazdaság, illetve a német autóipar felé.
Meredeken, 2009 óta nem látott szintjére zuhant a német fogyasztói hangulatindex a GfK felmérése szerint. Az adatból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus-járvány a vártnál sokkal nagyobb mértékben veti vissza a lakossági fogyasztást, ami ha tartósan így marad, a válság elmélyüléséhez vezethet. A fogyasztói hangulatindex mellett a németek saját jövedelmüket és a gazdaság helyzetét illetően is pesszimisták.
A magyar vásárlóerő az elmúlt években szinte folyamatosan növekedett, azonban európai összevetésben az alacsony vásárlóerőt felmutató országok közé tartozunk - derült ki a GfK kutatásából. Az országon belül is komoly eltéréseket láthatunk.
Elemi ösztöneinkre épít a plázák és a bennük lévő üzletek marketingje. Érzelmi és értelmi szempontokat érvényesítenek, legálisan, de nagyon trükkösen. Most induló sorozatunkban azt nézzük meg, hogy miként változnak a vásárlási szokásaink, mik a fő pszichológiai motivációk, és hogyan igazodnak ehhez a magyar bevásárlóközpontok bérlői és üzemeltetői.
Magyarországon 7,25 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő tavalyhoz képest, így egy átlag magyar 6654 eurót (közel 2,2 millió forintot) költhet el - derül ki a GfK kedden ismertetett felméréséből. Az országon belül ugyanakkor továbbra is nagyok a szakadékok, Kelet-Magyarországon az európai életszínvonal alig harmadát érik el.
Több mint 10 százalékkal, a tavalyi 5549 euróról 6204 euróra nőtt az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon, amellyel az ország változatlanul a 42-es lista 30. helyén áll - derült ki GfK csütörtökön közzétett vásárlóerő elemzéséből. Az 5000 főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Paks, Üröm, Nagykovácsi, Budaörs és Solymár áll.
Másfélszeresére nőtt a banki applikációkat használók aránya Magyarországon tavalyhoz képest, valamennyi alkalmazástípus közül a pénzügyi programok érték el a legnagyobb növekedést a Gfk legfrissebb kutatása szerint.
A tartós műszaki cikkek értékesítése 1,2 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, az összforgalom 121,4 milliárd forint volt - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet csütörtökön.
A leggazdagabb 40 ezer betétes rendelkezik a magyarországi lakossági bankbetétek 30%-a felett - ismertette előadásában Bacher János a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján. A GfK Hungária egyik kutatása szerint a lakosság 16%-a, a másik szerint a 25%-a rendelkezik ma megtakarítással.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
