Az ING Group elemzése szerint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek várhatóan jelentősen kihathatnak az energia- és nyersanyagpiacokra 2025-ben, miközben az arany kilátásai továbbra is kedvezőek maradnak - számolt be a Bloomberg.
Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah első alkalommal szólalt meg nyilvánosan Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése óta. Beszédében élesen bírálta az Egyesült Államokat és Izraelt, akiket Teherán egyik legfontosabb szövetségesének megbuktatásával vádolt - jelentette a The Washington Post.
Az orosz külügyminisztérium szerdán arra figyelmeztette állampolgárait, hogy az elkövetkező hetekben ne utazzanak az Egyesült Államokba, Kanadába és egyes uniós országokba. A tárca szerint fennáll a veszélye, hogy az amerikai hatóságok "levadásszák" őket. A figyelmeztetés hátterében az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszült viszony áll, amely diplomaták szerint rosszabb, mint bármikor az 1962-es kubai rakétaválság óta - írja a Reuters.
Leállt a hivatalosan Grúziához tartozó, de orosz megszállás alatt lévő Abháziában az Enguri vízierőmű, emiatt a teljes régióban megszűnt az áramellátás – írja a The Kyiv Independent.
A Goldman Sachs szerint az arany ára 2025 végére elérheti a 3000 dolláros árat, még akkor is, ha az amerikai dollár tovább erősödik, írja a MarketWatch.
Peking hadihajók és vadászgépek tucatjait indította meg a héten Tajvan irányába, amellyel a keleti nagyhatalom egyértelműen jelezte, hogy a nem hátrál meg a regionális nagyhatalmi ambícióitól. A célzás nemcsak a szigetnek szólt, hanem az Egyesült Államok más távol-keleti szövetségeseinek is – közölte a Wall Street Journal.
A múlt hétvégén viharos sebességgel megbukott az Aszad-rezsim Szíriában, az események pedig globális változásokat hoztak. A diktatúra vége egyben több globális nagyhatalom tettrekészségére is rávilágított, Kína pedig nem tűnik fel túl jó fényben – írja a Reuters.
Joe Biden amerikai elnök kormánya jelenleg azt mérlegeli, hogy leveszik a terrorszervezetek listájáról a Hajat Tahrir al-Shamot (HTS), azt a dzsihadista mozgalmat, melynek vezetésével megdöntötték a felkelők Szíria kormányát – írta meg az NBC News.
Jelentős mennyiségű kínai hadihajó és katonai repülőgép jelent meg Tajvan mellett, a sziget védelmi minisztériuma vörös riasztást adott ki és védelmi zónákat hozott létre.
A Hajat Tahrír al-Sam lázadói egy nap alatt elfoglalták Szíria fővárosát, Damaszkuszt. Orosz közlés szerint a szíriai elnök, Bassár el-Aszad Moszkvába menekült. A harcok azonban továbbra is folytatódnak a különböző lázadó csoportok között a polgárháború sújtotta országban.
Az Egyesült Államok és Törökország megállapodást kötött a kurd erők kivonásáról a szíriai Manbidzs városából. A megegyezés értelmében az amerikai támogatást élvező kurd milíciák elhagyják a stratégiai fontosságú települést és annak környékét. A lépés jelentős előrelépést jelenthet a térség stabilizálása felé.
A megbukott szír elnök, Bassár el-Aszad Oroszországba menekült családjával, ahol személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfő döntésére politikai menedékjogot kapott. A lépés nem tekinthető különösebben meglepőnek annak fényében, hogy Moszkva 2015-ben lényegében megmentette Aszad uralmát, és rengeteg pénzt beleölt, hogy hatalomban is tartsa a szír diktátort. A rezsim bukása így a Kreml számára súlyos nemzetközi presztízsveszteséget jelent, ráadásul két orosz katonai bázis is működik a közel-keleti országban, amelyek jövője kérdésessé vált.
2017 óta nem fogadtak ennyire kevesen a dollár gyengülésére az intézményi befektetők közül. A geopolitikai feszültségek és Trump megválasztása mind az erősebb dollár irányába mutatnak, miközben a francia és a német bonyodalmak is a zöldhasúnak kedveznek.
Israel Katz izraeli védelmi miniszter „biztonsági zóna” létesítését rendelte el a zsidó állam által megszállt Golán-fennsíkon túl – írja a CNN.
Az Aszad-rezsim bukása alapjaiban rengette meg Szíriát és annak geopolitikai viszonyait. Az Európai Unió a történteket „régóta várt pozitív fejleményként” értékeli, miközben mérlegeli, hogy új alapokra helyezze kapcsolatát a háború sújtotta közel-keleti országgal.
A volt amerikai elnök, Donald Trump pénteken Párizsba utazott, ahol részt vett a Notre-Dame-székesegyház újranyitási ünnepségén, valamint találkozott Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Trump emellett interjút adott az NBC "Meet the Press" című műsorának, amelyben többek között az Ukrajna-konfliktusról és a NATO-ról fejtette ki véleményét - jelentette a NBC.
Dél-Korea elnökét, Jun Szokjolt hazaárulással és hatalommal való visszaéléssel vádolják egy sikertelen hadiállapot-bevezetési kísérlet miatt. A politikai válság, amely Jun távozásához vezethet, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát és a térség geopolitikai viszonyait is megrázhatja.
Közel tizenöt évvel ezelőtt az arab tavasz elején néhány darai diák egy bátor graffitivel indította el azt a lavinát, amely végül a szíriai polgárháborúhoz vezetett. A tiltakozások gyorsan terjedtek az országban, miközben a rezsim brutalitása csak fokozta a feszültséget. Az Aszad-dinasztia közel öt évtizedes uralmának bukása 2024-ben ugyan fordulópontot jelentett, de az instabilitás és a hatalmi vákuum újabb veszélyekkel fenyegeti a régiót. Vajon lesz esély a békére és az újjáépítésre, vagy Szíriában továbbra is marad a káosz?
A szíriai lázadók vasárnap bejelentették Bassár el-Aszad elnök leváltását, miután elfoglalták Damaszkuszt. Ez a lépés véget vetett a több mint 13 éve tartó polgárháborúnak és az Aszad-család több évtizedes uralmának. A Közel-Kelet számára sorsfordító pillanatot jelentő eseményre a világ vezetői és nemzetközi szervezetek gyorsan reagáltak. Irán nem megy szembe a szír nép akaratával, Izrael óvatos, az Egyesült Államok figyel, Európa örül.
Szaúd-Arábia jelentősen csökkenti az olaj árát ázsiai vevői számára, miközben az OPEC+ továbbra is halogatja a kitermelés fokozásáról szóló döntését. Az árkorrekció a gyenge keresleti kilátásokat tükrözi, különösen Kínában – írja a Bloomberg.
Ütésálló, jól szervezett ágazatban is fontos a megfelelő finanszírozási háttér – a Gallus Csoport története.
Estig nem is várható javulás.
Nem volt unalmas az év a hazai távközési szektorban.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
