Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén még további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.
A nemzetközi sajtó 2020 elején szenzációs adásvételről tudósított: a Louis Vuitton luxusdivatház megvásárolta minden idők második legnagyobb nyersgyémántját, a Botswanában talált Sewelo ékkövet. De mennyire ismerjük a gyémánt lelőhelyének számító kis dél-afrikai országot és a nyersanyagban gazdag fejlődő országok gazdasági kihívásait?
Szinte hihetetlen mértékben rontotta az ideig gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzését az MNB friss inflációs jelentése. Eddig a jegybank volt az egyetlen intézmény, amely növekedést várt az idei évre, mostanra azonban a többi elemzőházzal összhangban mély recessziót jósol. A jegybank számol azzal, hogy a járvány második hullámában a vállalatok elbocsátásokról és beruházások elhalasztásáról dönthetnek, miközben a háztartások óvatosabbá válhatnak. A következő évek azonban már a kilábalásról szólhatnak. Ami az inflációt illeti, az csak 2022-re stabilizálódik a 3%-os jegybanki célon, addig felette alakul.
Az eddig vártnál kisebb idei német gazdasági visszaeséssel számol az ifo német gazdaságkutató intézet, ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évi GDP-növekedés szerényebb lesz az általa eddig becsültnél.
Olaszország arra számít, hogy a koronavírus által sújtott gazdaság jövőre több mint 5% -kal növekszik, miután 2020-ban 9%-os visszaesést könyvel el - mondta két kormányzati forrás vasárnap a Reuters hírügynökségnek. A korményzati prognózis nem sokat változott április óta: akkor 8%-os visszaesés után 4,7%-os jövő évi korrekciót vártak.
Az idei 6,25 százalékos csökkenés után a német bruttó hazai termék 2022 elejére már elérheti a koronavírus-válság előtti szintet, amennyiben nem lesznek korlátozások az újabb fertőzési hullám miatt - írja a kölni IW gazdaságkutató intézet hétfőn publikált prognózisában.
Négy százaléknál kisebb, vagy hét százaléknál is nagyobb, mi az? Az idei gazdasági visszaesés várható mértéke Magyarországon. A kérdésből kiderül, hogy továbbra is óriási a szóródás az elemzői előrejelzések között, pedig az év fele már lement. A bizonytalanságot kisebb részben az okozza, hogy még mindig nem látszik világosan, hogy a gazdaság milyen mértékben korrigálja a tavaszi zuhanását. Nagyobb részben pedig természetesen az magyarázza, hogy a második hullám lehetséges gazdasági hatásairól csak feltételezéseink lehetnek.
Javította gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány, a kedden bemutatott prognózis szerint Németország hazai összterméke (GDP) a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett 5,8 százalékkal csökkenhet az idén.
A spanyol gazdasági miniszter bejelentése szerint az ország GDP-je a harmadik negyedévben eddig már több mint 10%-os növekedést mutat, ami jó hír, tekintve, hogy Spanyolország egyik volt a koronavírus-válsággal leginkább sújtott európai gazdaságoknak.
A német kormány azzal számol, hogy az eddig vártnál kevésbé csökken a gazdaság teljesítménye, az ezzel kapcsolatos új előrejelzését a jövő héten ismerteti Peter Altmaier gazdasági miniszter - mondta el a kormányhoz közel álló egyik forrás a Reuters hírügynökségnek.
Még csodaszámba menő második féléves teljesítménnyel sem tudjuk megúszni, hogy a 2020-as év összességében ne hozzon gazdasági visszaesést – ezt mutatják a második negyedéves eredmény megismerése után elvégzett számításaink.
A feltételezhető választási csalás csak az utolsó csepp volt a pohárban, a rossz gazdasági helyzet már évek óta fűtötte a rezsimmel szembeni társadalmi elégedetlenséget Fehéroroszországban. Akár megy Lukasenka, akár marad, a fehérorosz vezetésnek szembe kell néznie a gazdaság szerkezetének problémáival, hiszen megoldás hiányában az életszínvonal relatíve tovább romlik, megágyazva ezzel a további lakossági elégedetlenségnek. Jó hír az ország számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai lépések pontosan látszanak, mindezeket azonban az orosz érdekkel összhangban kell meglépnie a (régi vagy új) vezetésnek, hiszen a fehéroroszok kitettsége miatt Vlagyimir Putyin túlzás nélkül egy mozdulattal padlóra tudja küldeni az ország gazdaságát. Márpedig számíthatunk rá, hogy az orosz elnök ki fogja használni a jelenlegi helyzetet - bár nem valószínű, hogy közvetlen katonai akciókkal beavatkozik majd, vagy esetleg annektálja az országot, de a polgárháborús helyzet nyomán szinte biztosan megkísérli majd növelni az orosz befolyást Fehéroroszországban.
A koronavírus válság 2020 első felében recesszióba lökte a magyar gazdaságot. Nem olyan ritka esemény ez: az elmúlt 25 évben 5 esetben teljesítettük a recesszió kiritériumát, és további három ehhez közeli esetet is azonosíthatunk.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 13,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat -13,6%, az erre vonatkozó előzetes várakozások konszenzusa -10,7% volt, vagyis a várakozásoknál nagyobb volt a gazdasági teljesítmény zuhanása.
A koronavírus-járvány olyan hatalmas gazdaságok újraindulását hátráltatja, mint az Egyesült Államok, Brazília vagy India, ez pedig növeli egy „W” alakú kilábalás esélyét – vélik az IHS Markit közgazdászai.
Példátlan ütemben, 19,1 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) a májussal zárult három hónapban a koronavírus-járvány átszűrődő reálgazdasági hatásai miatt - közölte kedden a brit statisztikai hivatal (ONS).
Az idén 0,3-2,0%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 3,8-5,1%-os lehet a GDP-bővülés - áll az MNB friss inflációs jelentésében. Bár a jegybanki optimizmus még mindig nagyon kilóg a nemzetközi szervezetek és a piaci intézmények előrejelzései közül, a részletes számokból így is kiviláglik, hogy március óta nagyon sokat romlott az MNB világképe.
Újfajta gazdasági mutatót alkotott a Pénzügyminisztérium, amely arra képes, hogy hetente mutassa meg a magyar gazdaság aktuális teljesítményét. A tárca Heti gazdasági indexének alakulása alapján elmondható, hogy a koronavírus-járvány miatt március utolsó és április első három hetében érte el a hazai gazdaság teljesítménye a mélypontot, április végétől azonban már határozottan beindult a kilábalás. Dózsa László és Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium munkatársainak írását közöljük.
Az euróövezet GDP-je 14 százalékkal csökken a folyó második negyedévben, 2020-ban pedig 8,7 százalék lehet a visszaesés - közölte az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.