Németország legjelentősebb konjunktúramutatója, az Ifo-index a harmadik negyedév elején erőteljes zuhanásba kezdett: a júniusi 92,3-ról meredeken 88,6-ra esett vissza. Mind a jelenlegi helyzetértékelés, mind a várakozások összetevője csökkent, a várakozások összetevője március óta a legnagyobb mértékben, a világválság kezdete óta pedig a harmadik legnagyobb mértékben. A mai Ifo-index azt mutatja, hogy a német gazdaságot fenyegető lefelé mutató kockázatok listája egyre hosszabb és hosszabb - értékeli a friss adatot az ING.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Az első félév változatosra sikerült a magyar gazdaságban, de összességében alakulhatott volna rosszabbul is - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Az elemző a rövid távú kilátásokkal kapcsoltban már kevésbé optimista: ahogy ő fogalmaz, a következő hónapokat borús kilátások jellemzik. Ősztől viszont pozitív fordulat állhat be, amennyiben az infláció tetőzik, és az EU-val sikerül megállapodni a jogállamisági kérdésekről. Addig viszont az MNB-nek folytatnia kell a határozott szigorítást, hogy stabilizálni tudja a forint árfolyamát.
Nem kecsegteti derűs kilátásokkal a német gazdaságot a második negyedévre vonatkozóan a DIW Berlin gazdasági kutatóintézet júniusi konjunktúra-jelentése.
Az európai EKB, a magyar MNB és a svájci SNB szinte egyszerre tettek meglepő bejelentést múlt héten, miközben az amerikai Fed 28 éve nem látott szigorításról döntött. Az előző hét egyértelművé tette, hogy a jegybanki szigorítás komolyabb lépésekkel járhat, mint amire eddig számíthattunk, és a szigorítás várható hatásai is fájdalmasabbak lehetnek a korábban vártnál. Különösen az EKB hirtelensége tűnhet aggasztónak, a déli tagállamok újbóli megsegítése ugyanis akarva-akaratlanul mindenkiben felidézte az adósságválság éveit. A baj most még messze nem akkora, és ha nem a rossz forgatókönyvek válnak valóra, nem is lesz. Csakhogy az elmúlt néhány hónapban rendre a rosszabb forgatókönyvek igazolódtak be.
Az amerikai gazdaság a következő hónapokban folytatni fogja a növekedést - mondta a Marketwatch szerint James Bullard, az atlantai Fed elnöke, aki nem ért egyet azzal, hogy a jegybanki szigorítás idén recesszióba taszítja a gazdaságot.
Az idei első negyedévben éves szinten 7,2 százalékkal 37 929 koronára (606 864 forint) emelkedtek az átlagos havi bérek Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) kedden Prágában.
A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog - így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.
Kirobbanó formában volt a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában. A KSH az előzetes GDP-adatokhoz képest nem módosította a növekedési számokat, a részletekből azokban kiderült, hogy a mezőgazdaságon kívül a gazdaság minden ágazata hozzájárult a bővüléshez. Érdemben nőtt az ipar, az építőipar, és a szolgáltató szektor is. Az év második felében már borúsabb lesz a helyzet, nemcsak a háború és a magas infláció, hanem a költségvetési kiigazítások miatt is.
Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene (szezonálisan kiigazítva) az előző negyedévihez képest 3,2%-kal emelkedett. Az egy évvel korábbi (igaz, meglehetősen alacsony) szinthez képest 8,7%-os volt a növekedés.
Az elmúlt évek nagy gazdasági növekedése ellenére a termelékenység terén nem történt előrelépés Magyarországon az EU átlaghoz képest, a fejlődést intézményi és piaci sajátosságok is akadályozzák - írja országelemzésében az Európai Bizottság. A testület szerint a fenntartható felzárkózáshoz előrelépésre lenne szükség a termelékenységben, amelyhez képzettebb munkaerőre és egészségesebb piaci környezetre lenne szükség.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. Elemzők szerint számos tényező segítette a GDP-növekedést, amelyek közül a következő negyedévekben sok kifuthat.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
A holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok a magyar gazdaság dinamikus bővülését jelzik majd - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az év hátralévő részében azonban már erőteljes lassulás következhet be a kedvezőtlen globális környezet hatására. Akár még recesszió is lehet az idén.
Márciusban az ipari termelés volumene (szezonálisan igazítva) 5,7%-kal maradt el az előző havitól. A nagy mértékű visszaesés ellenére az ágazat első negyedéves teljesítménye kifejezetten szép - és főleg sokkal szebb annál, mint amit a jövő ígér.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A kínai koronavírusos fertőzések nagy része Sanghajban és Pekingben történik, a legfrissebb adatok alapján viszont az már kezd látszódni, hogy a korlátozások gazdasági hatásai szélesebb körben érvényesülnek.
A kínai lezárások már eddig is károkat okoztak az ázsiai ország gazdaságának, de egy több hónapig elhúzódó, nagyvárosokra kiterjedő korlátozás nagyobb hatással járni, mint a 2020-as lezárások - árulták el a Portfolio-nak Kínával foglalkozó közgazdászok. A zéró Covid politika szerintük 2022 egészében érvényben marad, és minél tovább maradnak a lezárások, annál nagyobb az esélye, hogy a vállalatok kiszervezik tevékenységüket Kínából. A szakértők beszéltek a lezárások Európára gyakorolt hatásáról is.
