• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Csepreghy: tovább egyszerűsítjük a pályázati rendszert

A kormány egy- másfél éven belül olyan pályázati rendszert hoz létre, mely kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz a korábbinál - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy mai tatabányai rendezvényen. Csepreghy Nándor elmondása szerint tovább csökken a pályázati rendszer által kért adatok mennyisége idén év végére és jelezte azt is, hogy a technológiafejlesztéssel kapcsolatos pályázatok kapcsán "csak" létszámtartást várnak el a kiírók.

Májusban dönt a kormány a leállított M4-es autópálya sorsáról

Ebben a hónapban dönt a kormány arról, hogy miképp folytatódik az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - tolmácsolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait Boldog István fideszes országgyűlési képviselő az építkezés helyszínén, Törökszentmiklós határában tartott keddi sajtótájékoztatón.

Mentőövet dobott Brüsszel az EU-pénzek lehívásához

Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.

Tízmilliárdok múlnak a kormány friss döntésén

Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.

400 milliárdnyi EU-pénzt költhetünk 2020-ig útfejlesztésre

A kisgazda parlamenti csoport levélben kérte a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést, mivel szükség van egy négysávos útra a környező települések fejlődéséhez - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén Budapesten. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak,mivel az új 7 éves uniós ciklusban a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintnyi keretből csak 400 milliárd forint fordítható a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.

Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

EU-pénzből csináljuk a nagyberuházást a kettes metrón

Nagyösszegű támogatási döntésről határozott a napokban a kormány, hiszen az 1278/2015. (IV. 30.) kormányhatározat szerint közel 26 milliárd forintot fordít "A budapesti M2 metróvonal fejlesztése" című projektre, amelynek keretében 22 darab Alstom Metropolis AM5-M2 típusú szerelvényt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát szerzi be a most megkötendő támogatási szerződés nyomán. A kormányhatározat pontjai azt tükrözhetik, hogy a korábban a Budapest Főváros Önkormányzata által EIB-hitelből finanszírozott 22 kocsis Alstom-beszerzést most a kormány "átveszi és beteszi" az uniós finanszírozási hátterű projektek közé a KÖZOP-ba, és a beszerzést utólag el szeretné fogadtatni EU-s nagyprojektként is.

Hiába várták a cégek a százmilliárdot - Eltért saját menetrendjétől a kormány

Két hónapos csúszással március 24-én hozta nyilvánosságra a kormány azt a menetrendet, ami a kis- és középvállalkozók által leginkább várt gazdaságfejlesztési pályázatok idei egész éves menetrendjét rögzítette. Ebben áprilisra 90 milliárd forintnyi olyan pályázat megjelenése is szerepelt, amire a folyamatos ígéretek miatt sok hónapja várnak a vállalkozások. Most, hogy az április is eltelt, úgy tűnik, továbbra is várniuk kell egyrészt a kiírásokra, másrészt a jövőbeli fejlesztéseikkel kapcsolatos sokféle kérdésük válaszára is. Vannak azonban biztató jelek is, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy már tényleg nem kell sokáig várniuk.

NGM: nyáron jönnek az első területfejlesztési pályázatok

Ülésezett a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) Monitoring Bizottsága, amelynek tagjai az alakuló ülésen elfogadták a bizottság ügyrendjét, megtárgyalták az operatív program tartalmát illető fontos kérdéseket, így közelebb kerültek a megyei, megyei jogú városi és települési önkormányzatokat támogató felhívások megjelenéséhez - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Fónagy: erre költünk közel 1200 milliárd forintot

A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra - számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy mai siófoki szakmai konferencián. Az államtitkár jelzése szerint az energiahatékonyság növelését segítő projektek, a vízkezelés, valamint a klímaváltozással összefüggő feladatok kapják majd összegszerűen a legtöbb uniós támogatást a 2014-2020-as ciklus során. Arról egyelőre nem esett szó, hogy a környezetvédelmi és energetikai projektek pályázatait mikor hirdethetik meg, illetve milyen menetrend szerint.

Így akarunk felzárkózni? - Mindig ugyanazok viszik el a pénzeket

Készítünk intelligens terveket, elemezzük évekig a teendőket. Például minden fejlesztési koncepció központi eleme a hazai kis- és középvállalkozás-fejlesztés. Aztán amikor a végrehajtásra kerül a sor, valahogyan mindig hátraszorulnak, és a megszokott szereplők a megfelelő pillanatban és módon belépve elviszik a fejlesztési pénzeket. Vajon 2014-2020-ban másképpen lesz? Vagy már írhatjuk előre az új stratégiát is, a régit átmásolva? Mit is akarunk a kis- és középvállalkozásainkkal?

A kkv-beruházások többsége elmaradna EU-pénz nélkül

A pályázásra készülő kis- és középvállalkozások beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60 százaléka elmaradna - többek között ez derült ki a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária által 500 cég mintáján végzett felmérésből. A kutatás rámutatott arra is, hogy tíz kkv-ból még csak hat hallott az új EU-s pályázati ciklusról, és minden negyedik vállalkozás tervezi is pályázat beadását. A pályázók 58 százaléka 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.

Az útfejlesztések kevesebb, mint fele jön EU-pénzből

A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.

Pénzhiány miatt gáncsolják el a magyarországi EU-s projekteket?

"Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket" - fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.

Túlárazott EU-s pályázatok: büntetőjogi lépést kérnek Lázártól

"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.

3 százalékos munkanélküliségi rátát tervez 2020-ra a kormány!

Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.

Most már tényleg mindjárt jönnek a gazdaságfejlesztési pályázatok!

Szerdán elfogadta az illetékes testület a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai kapcsán a kiválasztási szempontrendszert és eljárásrendet és ezzel az utolsó feltétel is teljesült a GINOP-os pályázatok meghirdetéséhez - közölte ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a tárca tartani tudja a GINOP éves pályázati menetrendjében meghirdetett ütemet, amely szerint még áprilisban megjelenik egy 80 milliárdos kkv kapacitásbővítést, illetve egy 5 milliárdos külpiaci megjelenést támogató pályázat. Az év során pedig 68 pályázati felhívást tesz közzé 830 milliárd forint összértékben az NGM. Az éves pályázati menetrendről bővebben ebben a cikkünkben már részletesen írtunk.

Horvát reptér is felkerült a fontos EU-s fejlesztési listára

Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.

Ezért függesztette fel Brüsszel a magyar pénzek kifizetését (2.)

Az Európai Bizottság szakemberei 53 pályázatot vizsgáltak meg a 2007-2013-as ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) ellenőrzése során és ebből 19 projekttel kapcsolatban találtak jellemzően túlárazási problémákat - írja a Világgazdaság a birtokába került dokumentum alapján. A lap szerint ezeket azonban nem szúrták ki a 2010 utáni pályázatok bírálói, így a magas, egyharmados problémás arány miatt gondolja úgy Brüsszel, hogy a projektek kiválasztási gyakorlatával kapcsolatban "jelentős rendszerszintű hiányosságok" vannak, és emiatt függesztette fel a pénzek kifizetését. A közbeszerzési gyakorlatban látható problémák miatt még zajlik a vizsgálat, tehát nem amiatt lépett most Brüsszel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Olyan történt a dollárral, ami a forint sorsára is hatással van
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility