gazdaságfejlesztés

Leállított M4-es autópálya: itt vannak az újabb morzsák

Nem a magyar kormány által hangoztatott kartellvád, hanem az útfejlesztés megalapozatlansága lehetett a legfőbb gondja Brüsszelnek az M4-es autópályával, és ezért nem hagyta jóvá annak EU-s pénzből való támogatását - írja a Figyelő saját értesülései alapján. A lap szerint ezen kívül még további három nagy magyar útfejlesztés (nagyprojekt) brüsszeli jóváhagyása hiányzik, noha a pénzügyi ciklus idén év végi zárása miatt sürget az idő. Az elmúlt 25 évben példátlan módon leállított M4-es autópálya ügyében további lényeges információ morzsák is érkeztek, igaz az még nem ismert, hogy milyen döntés született a tegnapi kormányülésen. A ma délután 2 órai Lázár János és Giró-Szász András által tartandó sajtótájékoztató feltehetően sok kérdést tisztáz.

Világbajnok az EU a segélyezésben

A 2014-es adatok alapján továbbra is az Európai Unió és tagállamai a világ első számú segélyezői: a támogatások és segélyek több mint a felét ők adták a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA) keretében - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett összesítéséből.

Nyár elején jönnek az első turizmus-fejlesztési pályázatok

Mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra - mondta el egy szerdai budapesti konferencián Ruszinkó Ádám. A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára arról is tájékoztatott, hogy az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók, és év végéig a 2007-2013-as uniós keret terhére még 75 milliárd forintnyi támogatást ki kell fizetni.

Ráhajt az OTP a kis- és középvállalkozásokra

Egyszerűsített és gyorsított adminisztrációval növeli hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében - közölték a bank sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: nagy növekedési lehetőség rejlik idén az uniós programok finanszírozásában. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, teljes kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.

Már ma felmondhatják az M4-es autópálya építési szerződéseit

Az Index tegnap esti, illetve a Népszabadság ma reggeli értesülései szerint a kormány mai ülésén már dönthet is arról, hogy felbontják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésére vonatkozó kivitelezési szerződéseket. A Népszabadság információi szerint az erre vonatkozó előterjesztés már el is készült és a lap adatai szerint a 110 milliárd forintosnak mondott beruházásból 48 milliárdot már ki is fizettek a hatóságok, illetve a beruházásból összesen 34,5 milliárd jutna a Közgép vezette konzorciumnak. A kormány egyébként ma a Quaestor-botrány kapcsán az állami pénzek brókercégeknél való elhelyezésének, illetve a kincstári számlavezetésnek a kérdésében is sok fontos dolgot eldönthet.

Leállított autópálya-építés - Most akkor mi az igazság?

Az Európai Bizottság regionális támogatási főigazgatóságának magasrangú tisztségviselője jelezte a tárgyalásokon a kartellgyanút és ez teszi lehetetlenné az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építési projektjének uniós finanszírozását - egészítette ki az MTI-nek adott nyilatkozatát a Portfolio megkeresésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs államtitkára ezzel azokra a kételyekre is reagált, amelyek szerint a Bizottság nem fogalmazhatott meg kartellgyanút, mivel a projekt jóváhagyása hiányában nem is vizsgálhatta azt részletesen. A Portfolio megkereste az Európai Bizottságot is a furcsa ügyben és megnézte a vonatkozó kormányhatározatokat is. A szövevényes ügyben az egészen biztos, hogy rendkívül drága beruházásról van (lett volna) szó, hiszen az építési költség átlagosan 5,6 milliárd forintosra jön ki, miközben a múlt csütörtöki tájékoztatón azt említette Lázár János, hogy inkább az 1 milliárd forinthoz közeli számot látna szívesen.

EU-s pályázati dömping: most év végét mondanak

Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati "dömping" céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén év végi "dömpinget" említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 Operatív programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére is fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.

Kit szeressen az állami támogatás?

A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak nem tudta elhozni az egységesülő gazdaságú kontinenst. A felzárkóztatási fejlesztések nem az integráció és közeledés irányába hatottak. A támogatási források sokszor inkább a visszaélések melegágyává váltak, és versenyt, hatékonyságot torzítottak. A közelmúltban több fórumon felvetett elképzelés, hogy hozzáadott érték alapján érdemes meghatározni a támogatásra méltó, vagy bármilyen módon preferált vállalkozások körét, ismét több veszéllyel jár, mint lehetséges előnnyel - hívja fel a figyelmet saját számításai alapján is Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.

Összekaptuk magunkat, özönlik az EU-pénz

Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.

Valami más ok miatt állították le az M4-es autópálya beruházását

A tenderezést nem kérdőjelezte meg az Európai Bizottság, mivel nem is támogatja pénzzel az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát, így kartellgyanút sem állapíthatott meg - hangsúlyozta bizottsági és egyéb forrásokból kapott információi alapján a 444.hu. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a friss hivatalos kormányzati kommunikációval szemben valamilyen más ok állhat a háttérben. Ezt erősíti az is, hogy egy tavaly decemberi kormányhatározatban már jóváhagyta a kilométerenként mintegy 4 milliárd forintos építkezés költségeit a kabinet, de akkor nem gyanakodott kartellre.

Kemény lépés jöhet Lázáréktól az EU-s közbeszerzéseknél

A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.

Össztűz a Közgépre? - Itt a bejelentés!

Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.

Fontosabb részletek

• A nol.hu szerint a Miniszterelnökség egy legalább hat tételből álló, 162 milliárd forintnyi projektértékű listát állított össze
• Ezen azok az EU-s közbeszerzési beruházások vannak, amelyekben a Közgép Zrt. konzorciumban nyert és az OLAF egyébként is vizsgálódik
• A lap szerint a kormányzat fenti cég elleni össztüzének egyik lépése a lista, amely rövidesen nyilvános lesz további lépések is várhatók
• Csepreghy bejelentése szerint azonnal le kell állítani az M4-es autópálya építését, bár vitatják Brüsszel egyik érvét
• Nincsenek kivételezettek és törvények felett állók - hangsúlyozta
• Az EU kartellgyanújának (azaz felosztották a nyertesek a 3 külön projektnél a piacot és az árakat is feltornászták) beigazolódása esetén "bevasalják" a cégeken a pénzt
• Az OLAF jelenleg mintegy 50 EU-pénzből létrejött projektet vizsgál, amelyek együttes projektértéke közel 500 milliárd forint - jelezte.
• A Közgép Zrt. még múlt héten arra emlékeztetett, hogy az adott autópálya-szakasz uniós támogatását sosem fogadta el Brüsszel, így az végig a magyar büdzsé kockázatára épült
• Most a jelek szerint ezt terhelné át az érintett cégekre a kormány

Lázár: felfüggesztjük az M4-es autópálya projektjét

A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.

Kizártak egy magyar növekedési motort az EU-támogatásokból

A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.

EU-pályázatok: percek múlva jön a jó hír, de a kemény retorzió is

Számos jelentős változás, könnyítés lép életbe a 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus pályázatai kapcsán, így például az is, hogy a teljeskörűen elektronikus pályázásnál a döntés után perceken belül megjelenik a rendszerben az eredmény - hívta fel a figyelmet az új EU-támogatási rendszer főbb kereteiről tartott előadásában a Világgazdaság konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy ha egy nagyon célzott pályázatnál a nyertes eltér a megvalósítás során a keretektől, akkor kamatostul visszakövetelik tőle a már kifizetett támogatást, de mérlegelheti az intézményrendszer azt is, hogy a kapcsolt vállalkozásaival együtt kitiltják a pályázati rendszerből.

Autópályás kartellgyanú: bevasalja a kormány a brutális összeget

Amennyiben beigazolódik a következő időszakban az Európai Bizottság által minap megfogalmazott kartellgyanú a 4-es autópálya 30 km-es szakasza kapcsán, akkor az érintett cégeknek "az utolsó fillérig be kell fizetni azt a büntetést, amelyet az ország ezen ügyből kifolyólag szankcióként kap" - hangsúlyozta a Világgazdaság ma délelőtti konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az nem kérdés, hogy a most vitatott útszakasz megépül-e, azt viszont csak a következő időszak vizsgálatai döntik majd el, hogy felmerül-e a büntetőjogi felelősség a kartellgyanú kapcsán.

Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje!

Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.

Bejelentette a kormány a százmilliárdos pályázati menetrendet!

Kedden délelőtt a parlament illetékes bizottsága előtt Vitályos Eszter már jelezte, hogy rövidesen megjelenthet a GINOP idei éves fejlesztési kerete, azaz a legnagyobb Operatív Programunk különböző fejlesztési prioritásaihoz tartozó pályázatok idei évi ütemezése, kedd este pedig mindez valóban meg is jelent a Magyar Közlönyben. Amint az alábbi összegzésből látszik, a különböző gazdaságfejlesztési prioritásokra a kkv-k jóval 300 milliárd forint feletti forrásokkal számolhatnak és ezen felül bizonyos szűkített, célzott kör számára további több tízmilliárdos források érhetők el.

Vita az EU-pénzek elosztásáról, aggódik az OTP

Sokkal nagyobb a nem EU-pénzből megvalósuló állami beruházások aránya, mint azt sokan hiszik, a Magyarországon maradó EU-források aránya pedig sokkal alacsonyabb, mint sok más uniós tagállamban, mégis utóbbi miatt támadnak minket például a közbeszerzés terén - többek között ezeket a témákat feszegette a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésén Dányi Gábor, a Miniszterelnökség EU-s források koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A beszélgetés során szóba került az is, hogy az új EU-s ciklusban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapja a visszatérítendő források elosztásának fontos szerepét és bár ennek a továbbosztási módjáról még zajlanak az egyeztetések, de Wolf László az OTP Bank részéről komoly aggodalmainak adott hangot az elosztás versenysemlegességével és átláthatóságával kapcsolatban. Bertalan Sándor az MFB részéről azt mondta: nincs ok az aggodalomra, mivel még zajlanak a tárgyalások.

Magyar pénzosztás: rendszerszintű problémákat látott Brüsszel

"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.