• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Így lopják az egészségügyre fordítható uniós milliárdokat

A tavaly júniusban 9 milliárd forintos keretösszeggel megjelent "Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása" felhívás több sebből is vérzik - olvashatjuk a korrupcióinfó oldalán. A 25 kórházi tenderre csak egyetlen pályázó jelentkezett. Minden pályázatnál az ajánlati ár meghaladja az ismert piaci árakat. Volt olyan eset, ahol a 100 %-ot is meghaladta. A kapkodás miatt minden engedély nélkül cseréltek készüléket. A közbeszerzésen kívül probléma az egyik kórházban, hogy már 4 hónapja beüzemeletlenül áll az utolsó pillanatban beszerzett gép.

Feladja extrém pénzköltési tervét a kormány

"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.

Gyorsítás helyett lassítás jöhet az EU-pályázati rendszerben

Miközben gyorsabb döntéshozatalra és pénzkifizetésre lenne szükség, aközben az állami pályázatértékelői rendszer felállítása miatt a legnépszerűbb (K+F) pályázatoknál több hónapos leállás várható, ami legalább 3500 beadott vállalkozói pályázatot érinteni fog - hívta fel a vállalatvezetők figyelmét a Portfolio-KAVOSZ Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott előadásában Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója azt ígérte a cégvezetőknek, hogy a bank a továbbiakban is élenjáró lesz a Széchenyi Kártyaprogram forgalmazásában. Az itthoni pályázati dömping mellett érdemes a közvetlen brüsszeli pályázatokra és a fejlesztési adókedvezmények vonzó tárházára is gondolni, illetve a partnerkockázatokból eredő pénzügyi problémákat saját követeléskezelési szabályzattal is lehet csökkenteni - hallhatták a vállalkozók a gyakorlati tanácsok záporában. A konferencián Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is előadást tartott, amelynek keretében fontos információkat osztott meg:

Karsai: nyár elejéig újranyitjuk a legnépszerűbb céges pályázatokat

A jelenleg felülvizsgálat alatt álló GINOP- 1.2.1-es, illetve 1.2.2-es termelési kapacitásbővítő pályázatokat még a nyár elejéig újranyitjuk, hiszen a megemelt keretösszegekből még több tízmilliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre - jelezte a Portfolio-KAVOSZ Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott előadásában Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára vázolta: májustól országszerte 26 MFB Ponton elérhetővé válnak az uniós pénzügyi eszközökön belül a hiteltípusú konstrukciók, majd július-augusztus körül várhatók a kombinált hitelek például az élelmiszeripari és energetikai körnek. Fontos információként jelezte: a vonatkozó kormányrendelet megjelenésétől kezdve el fognak tekinteni a piaci eszközök beszerzésénél az eddigi három árajánlat rendszerétől.

Jelentős deficitet lát az ÁSZ-elnök az EU-pénzek miatt

A 2017-es magyar költségvetés "az uniós támogatások nagymértékű felhasználásával számol", "erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket" - fogalmazta meg kissé furcsán a jövő évi államháztartási hiány felhajtó tényezőjét a Magyar Időkben megjelent interjúban Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke, aki a Költségvetési Tanács tagjaként már megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, azt mondta: "a korábbinál nagyobb arányban költene az állam különféle fejlesztésekre és olyan lépésekre, amelyek a nemzetgazdaság gyorsabb növekedését segítenék elő" és mintha kormányzati gazdaságpolitikus lenne, külön kiemelte a lakástámogatásokra szánt 100 milliárdos összeget.

Közel 300 milliárd jut gazdaságfejlesztésre idén

Közel 300 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretein belül a 2016-os évben - a Portfolio pontosította számításait a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) egyeztetve. A tegnapi elemzésünkhöz képest 50 milliárddal több uniós keretösszeget használhatnak fel a támogatást kérelmezők. A GINOP 1. és 2. prioritásában történt pontosítás.

Máris letett az extrém kifizetési tervéről a kormány?

A 2017-es költségvetésben az ideivel nagyjából egyező, 2100-2200 milliárd forint körüli uniós támogatás-kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca - derült ki Varga Mihály Figyelőnek adott mai interjújából. Ez sokkal visszafogottabb kifizetési pálya felé mutat, mint ami Lázár János januári jelzéséből kalkulálható és abba az irányba mutat, hogy az államháztartás túlzott megterhelésének elkerülése érdekében letett extrém pénzkifizetési tervéről a kormány. Sőt, Varga azt is megpendítette a brüsszeli vitákra hivatkozva, hogy akár a korábbi kifizetési rendet is visszaállíthatják.

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Éhesek a cégek az EU-pénzekre, nem aggódik az MKB

Rendkívüli forráséhséget tapasztalunk a kkv-k körében a vissza nem térítendő uniós forrásokra, de közben félő, hogy az új állami pályázatértékelői rendszer elindulása nyomán több hónappal később jutnak majd pénzhez a cégek - hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumon tartott előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Nem félünk a gyorsan terjedő pénzügyi-technológiai vállalkozásoktól, mert az MKB Bank internetes felületén a vállalkozók mindent egy helyen megtalálnak és otthonról is el tudják intézni banki ügyeiket - emelte ki előadásában Katona Ildikó, a bank üzleti vezérigazgató-helyettese. Győr térségében rendkívül alacsony a munkanélküliség és a pezsgő üzleti életet inkább a munkaerőhiány akadályozza - derült ki több előadásból is. Cégvezetők tucatjai kaptak hasznos vállalatvezetési, banki finanszírozási, EU-pályázati és energiahatékonysági tanácsokat, míg Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a kkv-knak szóló állami tőkejuttatási programot is megemlítette:

Kiszámoltuk: 246 milliárddal több jut idén gazdaságfejlesztésre

A Portfolio számításai szerint összesen 246 milliárd forinttal emelte meg a minap módosított 2016-os GINOP pályázati menetrend teljes keretösszegét a kormány, amelyből a kutatás-fejlesztési pályázatok keretemelése önmagában 140 milliárdot tesz ki. Ez tehát jó hír az EU-pályázati dömpingre váróknak, ahogy az is, hogy a frissített menetrendet táblázatokba rendeztük a jobb áttekinthetőség érdekében. A GINOP Éves Fejlesztési Keretének felfelé módosítása abba a fő kormányzati célba illik bele, hogy év végéig a 7 évre rendelkezésre álló uniós forrásoknak nem 80, hanem immár 85%-át szeretné meghirdetni. Mivel ma kiderült, hogy a visszatérítendő uniós források elosztási hálózatát májusban kezdik felállítani, így egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani a hitel, illetve kombinált termékek felé, amelyeket a GINOP 8. prioritásában érdemes átnéznie a cégeknek.

Megszületett a döntés: májusban indul az MFB Pontok hálózata

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) által a Széchenyi2020 európai uniós fejlesztési programban elérhető, visszatérítendő támogatások új értékesítési hálózatának kialakítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárult. A Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma nyerte el a pályázaton az MFB Pontok hálózatában való részvétel jogát. Az első huszonhat MFB Pont a fővárosban és a megyei jogú városokban május második felétől várja a vállalkozásokat. A Pontok bővítésére ad lehetőséget május 20-ig kiírandó második közbeszerzés, mely során a 442 MFB Pontot további, akár több száz Pont megnyitása követi majd idén év végéig - derül ki az MFB közleményéből.

Csepreghy: leáll a céges pályázatok értékelése, állami tőkeprogram készül

Az új állami pályázatértékelési rendszer felállítása során másfél-két hónapra leállítjuk a vállalkozói pályázatok értékelését, hogy ne belobbizással, vagy pénzfizetés nyomán nyerjenek a projektek, hanem a valós pontszámaik alapján - jelentette ki a Portfolio-KAVOSZ Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumon tartott előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt is elárulta, hogy készül egy állami garancia melletti kkv-s tőkejuttatási program és a büdzsé kedvezőbb helyzete miatt lesz lehetőség forrásokkal segíteni a közép-magyarországi uniós pályázatokból kiszoruló cégeket, illetve a magyar nagyvállalatokat is. Arra, hogy az új állami pályázatértékelési rendszer miatt leállhat a legnépszerűbb uniós pályázatok értékelése, múlt héten már felhívtuk a figyelmet, tegnap pedig az új rendszer főbb változásait mutattuk be egy nagyobb elemzésben:

Így dől el hihetetlen pénzek sorsa Magyarországon

A Portfolio kalkulációi szerint akár 3000-4000 milliárd forintnyi EU-támogatás sorsa is eldőlhet a következő években annak az új állami pályázatértékelési rendszernek az alapjain, amelyet most állít fel a kormány a sorozatos brüsszeli kritikákra reagálva. Pályázók tízezreinek életét befolyásolja tehát a körvonalazódó új rendszer, amelyet a korábbi értékelési rendszerekkel összevetve azt látjuk, hogy a legnagyobb változás a pályázatértékelők körében jöhet. Törvényileg zárják ki ugyanis a külsős szakértők bevonhatóságát és csak olyan állami alkalmazottak jelentkezhetnek, akik az alapmunkájuk mellett a plusz pénzért cserébe a nemzetbiztonsági megfigyelést is vállalják. Bár ez drasztikus módszernek tűnik, de a jelek szerint a pályázatértékelés egyéb folyamatai nem változnak mélyrehatóan; sőt az új értékelési rendszer az állam berkein belül lebonyolított pályázatokra nem is vonatkozna. Így viszont lényegében egy "féloldalas" rendszerrel reagálunk a brüsszeli kritikákra, és a nemkívánatos befolyásolási kísérletekre.

Itt a titkos terv a szűkebb Európai Unióra

Úgy tűnik, nem hasalt el, csak a nyilvánosság megkerülésével folytatódik a németek és a franciák azon terve, hogy egy szűkebb és szorosabb európai integrációt hozzanak létre a mostani EU keretein belül. A francia gazdasági miniszter ugyanis egy hétfői belgiumi diákfórumon azt vázolta, hogy az EU újraalapító szerződését két éven belül meg kellene alkotni, miután 2017-ben túl leszünk a francia és a német választásokon. Emmanuel Macron javaslata szerint ez az új alapszerződés az életszínvonalban és gazdaságilag egymáshoz közelebb lévő, erősebb uniós országokat foglalná magába és azzal indokolta a javaslatot, hogy ha nem teszünk semmit, akkor Európa, illetve az eurózóna szétesik.

Bővíti az MFB Pontok hálózatát a kormány

Támogatja a kormány, hogy az eddigi, országosan legalább, 400 hely után további hitelintézeti fiókokban is nyíljon MFB Pont azért, hogy a visszatérítendő uniós források minél hamarabb eljuthassanak a végső kedvezményezettekhez - ez derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Az új jogszabály nem említ számot arra, hogy mennyi új MFB Pont nyíljon, de azt rögzíti, hogy május 20-ig ki kell írni az újabb közbeszerzési eljárást a hitelintézetek körében.

Elbukik a kormány gyors EU-s pénzkifizetési terve?

Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte - írja a Világgazdaság arra hivatkozva, hogy ezt a módszert a Bizottság alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. Közben a gyors uniós pénzkifizetési terv másik alapvető pillére, az 50 százalékos előleg intézménye, is megremegett, mert a Bizottság a lap szerint szintén jelezte, hogy nem fog ilyen magas támogatáselőleget fizetni. A Miniszterelnökség viszont azt jelezte a lapnak: ragaszkodik ahhoz, hogy itthon ez a magas előlegkifizetés megtörténjen, ami így a Portfolio minapi elemzésének üzenete felé mutat: jelentős mértékűvé duzzad a pénzforgalmi szemléletű hiány, amit itthon átmenetileg meg kell finanszírozni.

Tízmilliárdokkal több gazdaságfejlesztési EU-pályázat jön idén

Megjelent a mai Magyar Közlönyben a legnagyobb keretösszegű uniós Operatív Programunk (GINOP) átdolgozott idei pályázati menetrendje, amelyből az látszik, hogy a pályázatok együttes keretösszege a januári 1230 milliárd forinthoz képest több tízmilliárd forinttal emelkedett. Ennek oka, hogy számos új pályázati felhívás is várható idén, illetve a már jelzett pályázatok közül néhánynak a keretösszege is bővül. Nehéz azonban átlátni a pontos új menetrendet, mivel a Közlöny kizárólag a változásokat mutatja be. Az viszont jól látszik, hogy számos, év elejére ígért pályázatot a menetközbeni csúszások miatt több hónappal későbbre ígérnek. Ma a GINOP mellett másik három (VEKOP, KÖFOP, MAHOP) program éves pályázati menetrendjének módosítása is megjelent, de alábbiakban csak a GINOP-ot foglaljuk össze röviden.

Mégis 100 milliárd feletti lehet az aszfaltügyi bírság

A korábban megszellőztetett 100 milliárd helyett akár 150 milliárd forint is lehet az aszfaltügy miatt kirótt pénzügyi büntetés Magyarország számára - írja saját, névtelenséget kérő brüsszeli forrásaira hivatkozva a Népszabadság, igaz az információk egyelőre nem állnak össze egy koherens sztorivá.

Merrill: nem lenne tragédia a Brexit a mi térségünknek

Közép- és Kelet-Európa gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból - mutatnak rá ma kiadott elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői. Érvelésük szerint korlátozott a térségünkbeli országok brit exportkitettsége, így csak súlyos külkereskedelmi visszaesés esetén lenne komolyabban negatív hatás. A közös uniós kassza szabályrendszere miatt azt hangsúlyozzák, hogy ha gyorsan ki is lépnének a britek az EU-ból, akkor sem esnénk el 2019-2020-ig a közös kasszában rögzített uniós támogatásoktól.

Lázár: kizárt, hogy világcégek lenyúlnák a magyar államot

Kérdést kapott Lázár János a mai Kormányinfón a Korrupciókutató Központ közelmúltban közzétett, 130 ezer közbeszerzés adatait vizsgáló elemzése kapcsán is, amelyben a kutatók többek között megállapították, hogy azoknál a közbeszerzéseknél, ahol túlárazás fordul elő, ott ez elég durva mértékű, 140-320%-os is lehet. Lázár több szempontból is magyarázta az elemzést, illetve azt is kijelentette: kizárt, hogy nagy világcégek "becsapják" a magyar államot az informatikai közbeszerzéseknél. A Kormányinfón elhangzott összes fontosabb információt az alábbi hírfolyamunkban követjük:

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility