• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Itt a bejelentés: 900 milliárdos EU-pénz jön, nulla százalékos lesz a hitelkamat

Itt a bejelentés: 900 milliárdos EU-pénz jön, nulla százalékos lesz a hitelkamat

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.

700 milliárdos EU-pénzt adna Brüsszel a pedagógusbérek emelésére, de kell hozzá még egy alku

700 milliárdos EU-pénzt adna Brüsszel a pedagógusbérek emelésére, de kell hozzá még egy alku

A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.

450 milliárdos vállalkozásfejlesztési EU-pénz érkezik a gazdaságba, nagyrészt hitel

450 milliárdos vállalkozásfejlesztési EU-pénz érkezik a gazdaságba, nagyrészt hitel

A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.

Nagy Márton: duplázódhat 2030-ig a magyarországi FDI-állomány a keleti nyitás segítségével

Nagy Márton: duplázódhat 2030-ig a magyarországi FDI-állomány a keleti nyitás segítségével

A keleti nyitás politikája miatt a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány – jelezte a Davosi Világgazdasági Fórumon tartott pénteki beszédében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter további előnyöket is kiemelt a közönségnek a keleti nyitás kapcsán, és újfent bírálta azt az uniós megközelítést, hogy visszatér a szigorú költségvetési szabályrendszerhez ahelyett, hogy költekezéssel élénkítene, és felvenné a versenyt az amerikai és kínai lazább fiskális, illetve támogatási politikával.

Így lehet egy Veszprém vármegyei kisváros egész Európa éltanulója

Így lehet egy Veszprém vármegyei kisváros egész Európa éltanulója

A barcelonai Tomorrow Mobility World Congress rendezvényen megjelent a világ innovációs ökoszisztémájának színe-java, viszont fájóan kevés kelet-közép-európai regionális szereplő mutatta be a fejlesztéseit, Budapest standja viszont üdítő kivételt jelentett. Az EIT Urban Mobility szervezésében (is) létrejött eseményen a Portfolio, a hazai hírportálok közül egyedüliként vett részt, és helyszíni riportot készített Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet hazai partnere, a Green Brother vezetőivel, illetve Traian Urbannal az EIT Urban Mobility kelet-közép-európai régióvezetőjével. Az interjúkból kiderült, hogy a magyar startupok miként tudnak belépni a hazai városok mobilitási kihívásainak megoldásába, hogyan lett európai szinten is elismert város Ajka, és hogy miért nem tudnak sokszor kilépni a régió startupjai a világpiacokra.

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

Kihirdették: ilyen lesz Nagy Márton kibővített Nemzetgazdasági Minisztériuma

Kihirdették: ilyen lesz Nagy Márton kibővített Nemzetgazdasági Minisztériuma

A péntek reggel kiszivárgott híreknek megfelelően január elsejétől változik Nagy Márton miniszter feladat-, és hatásköre a Magyar Közlöny esti számában megjelent kormánydöntés értelmében. Tárcája jövőre már a Nemzetgazdasági Minisztérium nevet viseli az eddigi Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyett. Érdekessége a változásoknak, hogy a gazdaságfejlesztési feladatköre kibővül a makrogazdasági elemzések és előrejelzések területtel, és ez a terület megtalálható a Pénzügyminisztériumban is Varga Mihály alatt. Cikkünk megjelenése után a Honvédelmi Minisztérium kiegészítést küldött.

Megindulhat 3800 milliárd forintnyi uniós pénz, de maradt még pár csavar

Megindulhat 3800 milliárd forintnyi uniós pénz, de maradt még pár csavar

Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.

Legalább január 10-ig blokkolnák a Magyarországnak járó EU-pénzeket az EP nagy frakcióinak elnökei

Legalább január 10-ig blokkolnák a Magyarországnak járó EU-pénzeket az EP nagy frakcióinak elnökei

Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott. Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.

Kemény üzenet jött Brüsszelből az EU-pénzekről: nem elég, amit a magyar kormány eddig tett

Kemény üzenet jött Brüsszelből az EU-pénzekről: nem elég, amit a magyar kormány eddig tett

Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.

GFM: Magyarország 2030-ra az önvezető autók európai bázisa lesz

GFM: Magyarország 2030-ra az önvezető autók európai bázisa lesz

A készülő hazai mesterséges intelligencia szabályozásában az európai rendelet lesz a mérvadó - mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára az MBH csütörtöki konferenciáján. A területtel érdemes foglalkozni, hiszen Magyarország jelenleg az európai átlagtól is jelentősen le van maradva az AI területén, pedig hatalmas gazdasági potenciál rejlik benne. Az államtitkár beszélt még Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos céljairól és terveiről is - például elárulta azt is, hogy Magyarország 2030-ra az autonóm járművek fejlesztési és tesztelési központja lesz.

Eldőlt: levágta a HÉV-felújítások uniós keretét a kormány, helyette Budapest költhet villamosokra és trolikra

Eldőlt: levágta a HÉV-felújítások uniós keretét a kormány, helyette Budapest költhet villamosokra és trolikra

Összesen 182,4 millió euróval csökkentette a kormány az elővárosi HÉV-vonalak korszerűsítésére szánt uniós helyreállítási források keretét, és ezzel párhuzamosan új intézkedésként 253,6 millió eurót biztosít Budapestnek villamos- és trolibusz projektekre – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap elfogadott magyar helyreállítási tervben. Az átcsoportosítási döntés tudomásunk szerint jórészt azért született meg, hogy biztosan befejeződjenek a fejlesztések 2026 nyaráig, különben nem lehet azok költségét elszámolni Brüsszel felé. Mindezzel egy hosszú, bizonytalan időszak végére került pont, mert egyrészt a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-vonalak korszerűsítése meg kell, hogy történjen 2,5 év alatt, másrészt a budapesti közösségi közlekedésben is komoly fejlesztésekre van meg a fedezet.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility