Több fontos gazdasági terület is átkerülhet Nagy Márton tárcájához
A január 1-től Nemzetgazdasági Minisztériummá átnevezett, Nagy Márton irányítása alatt álló, tárcához kerülhet más minisztériumok több fontos gazdasági területe – értesült a 444.
A január 1-től Nemzetgazdasági Minisztériummá átnevezett, Nagy Márton irányítása alatt álló, tárcához kerülhet más minisztériumok több fontos gazdasági területe – értesült a 444.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott. Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.
A készülő hazai mesterséges intelligencia szabályozásában az európai rendelet lesz a mérvadó - mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára az MBH csütörtöki konferenciáján. A területtel érdemes foglalkozni, hiszen Magyarország jelenleg az európai átlagtól is jelentősen le van maradva az AI területén, pedig hatalmas gazdasági potenciál rejlik benne. Az államtitkár beszélt még Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos céljairól és terveiről is - például elárulta azt is, hogy Magyarország 2030-ra az autonóm járművek fejlesztési és tesztelési központja lesz.
Összesen 182,4 millió euróval csökkentette a kormány az elővárosi HÉV-vonalak korszerűsítésére szánt uniós helyreállítási források keretét, és ezzel párhuzamosan új intézkedésként 253,6 millió eurót biztosít Budapestnek villamos- és trolibusz projektekre – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap elfogadott magyar helyreállítási tervben. Az átcsoportosítási döntés tudomásunk szerint jórészt azért született meg, hogy biztosan befejeződjenek a fejlesztések 2026 nyaráig, különben nem lehet azok költségét elszámolni Brüsszel felé. Mindezzel egy hosszú, bizonytalan időszak végére került pont, mert egyrészt a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-vonalak korszerűsítése meg kell, hogy történjen 2,5 év alatt, másrészt a budapesti közösségi közlekedésben is komoly fejlesztésekre van meg a fedezet.
A kormány módosította a bölcsődei férőhelyek számának növelésével kapcsolatos brüsszeli vállalását, és most már azt vállalja, hogy 519 férőhellyel több, összesen 3984 új férőhelyet hoz létre országszerte 2025 végéig – szúrta ki a Portfolio az Európai Bizottság által minap jóváhagyott módosított helyreállítási programban. Összesen 146 millió euró forrást ad a brüsszeli testület arra, hogy döntő részben új ingatlanok megépítésével és férőhelyek kialakításával a kisgyermekes anyukák minél nagyobb aránya vissza tudjon menni a munka világába.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
A hazai villamosenergia elosztóhálózat nem elmaradottabb, mint európai társai, a kontinensen mindenhol hasonló kihívásokkal küzdenek az elektrifikáció és a megújuló energia integrálása kapcsán. Az elosztóhálózat jelentős része, valamint az alállomások és kompakt transzformátorházak bár bizonyos szinten már digitalizáltak, de sok esetben még kevésbé használják ki a szolgáltatók az új technológiákban rejlő potenciált. Az eszközök, a kapcsolóberendezések, az energiaátvitel és a terhelés folyamatos monitorozásával tervezhetőbbé válhatnak a karbantartások és könnyebben meghatározhatóak a kritikus fejlesztési pontok. A hálózat digitalizálása, a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek szabályozott betáplálásának hosszútávú megoldása, illetve a várható fogyasztásnövekedés elképesztő méretű és költségvetésű beruházásokat igényel, amely csak komoly szemléletváltással és a legmodernebb megoldásokkal valósítható meg. A Portfolio Vass Józsefet, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure terület villamosenergia hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakemberét kérdezte a hálózat előtt álló kihívásokról, megoldandó problémákról, az elektromobilitás igényeit kiszolgáló infrastruktúráról, valamint az idő- és erőforrásmegtakarítást jelentő megoldásokról.
Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány 2024. június végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
A Vitesco Technologies a Continental powertrain divíziójának képviselőjeként jelent meg 2018-ban Debrecenben, a helyi autóipari boom úttörőjeként. Az azóta függetlenné vált cég az újonnan betelepülő gazdasági szereplőknek köszönhetően, bár nem számít a régió legnagyobb foglalkoztatójának, hiszen „csupán” 750 munkavállalóval rendelkezik, ám a helyi oktatási intézményekkel közösen olyan struktúrát épített ki, amely hosszú távon is biztosítja a munkaerő-utánpótlást. Az elektromos és hibrid meghajtású autókhoz készülő alkatrészeik – szem előtt tartva a rövid ellátási láncok iránti igényt – főként európai gyártókhoz kerülnek, és hisznek abban, hogy a megfelelő szabályozás és ösztönzők mellett Európa is versenyképes lesz az elektrifikáció területén. Nem csak a tiszta mobilitás mellett tették le a voksukat, hanem saját működésüket is szén-dioxid semlegessé teszik 2027-re, amelyhez viszont számos magyar beszállítónak is alkalmazkodnia kell a közeljövőben. A Portfolio Lukas Juraneket, a Vitesco Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a Debrecenben tapasztalható autóipari felfutás előnyeiről és hátrányairól, a helyi munkaerőpiaci kihívásokról, és az elektromobilitás európai jövőképéről.
Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?
Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium együttműködési megállapodást kötött ma a fuvarozói ágazat két jelentős képviselőjével, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével, valamint a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével.
Az idén nulla és mínusz 1 százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye - jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián.
6 milliárd forintos támogatási kerettel mintegy ezer egyéni, vagy mikrovállalkozásnak minősülő társas vállalkozás jöhet létre idehaza egy új pályázat segítségével, amely 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a kezdeti költségek fedezésére és a versenyképesség növelésére – jelentette be Czomba Sándor.
Közös sajtótájékoztatót tart csütörtökön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Jászai Gellért, a 4iG elnöke – derül ki a GFM által kiküldött meghívóból.
Anno Rómában, annak is köztársaságkorában a magasabb állami közhivatalok ellátásáért nem járt fizetés. A magisztrátusi...
New York városában jár éppen a Vakmajom, és ha már ott van, posztolt is a Facebookra, innen gyűjtöttünk egy csokrot...
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj...
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági...
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
A mai adásban megreformáljuk a mezőgazdaságot, de előtte röviden véleményt formálunk egyéb fontos dolgokban is....
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.