• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Csepreghy: nem baj, hogy Lázár csak januárban mehet Brüsszelbe

Az Operatív Programok idén év végéig történő elfogadását nem késlelteti az, hogy Lázár János idén már nem tud találkozni az EU regionális fejlesztési biztosával - reagált Csepreghy Nándor a Portfolio délelőtti cikkére, miszerint Corina Cretu várhatóan csak januári időpontot tud majd felajánlani személyes találkozóra. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztályának helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet egy mai sajtótájékoztató keretében, hogy továbbra is nyitva van a november közepén megnyitott két, a kkv-knak szóló pályázati lehetőség, aminek több technikai oka is van.

Ezért nem jött még össze Lázár brüsszeli útja

"Csupán az volt a probléma, hogy eddig nem sikerült mindkét félnek megfelelő időpontot találni, de a találkozásra minden bizonnyal az új év elején fog sor kerülni." - ezt a választ továbbította az Európai Bizottság magyarországi képviselete Brüsszelből azon megkeresésünkre, hogy miért nem tudott még Lázár János, az uniós források Magyar koordináló tárcájának vezetője találkozni Corina Cretuval, az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért felelős biztosával.

Nem jön össze Lázárnak a brüsszeli találkozó

A Portfolio információi szerint hetek óta nem sikerül összehozni egy személyes találkozót Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter között Lázár többszöri kezdeményezése és új időpont javaslatai ellenére sem. Közben állítólag Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének sikerült időpontot kapnia az uniós biztostól.

Rekordot döntünk idén az EU-források lehívásában

A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.

Félmilliárd forintot ad az EU a magyar légiirányítás fejlesztésére

Az EU a TEN-T program keretében csaknem 1,4 millió euróval támogatja a magyar légiforgalom-irányítási rendszer technológiai fejlesztését, azaz a légiforgalmi irányító és a pilóta közötti adatkapcsolat alapú kommunikáció bevezetését - áll az Európai Bizottság mai közleményében. A program célja a pilóta és a légiforgalmi irányító közötti kommunikáció biztonságosságának és megbízhatóságának növelése, valamint a légi navigáció kapacitásának bővítése.

Cáfolja Orbán kijelentését Brüsszel

"Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-ás körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban" - közölte a Portfolio megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya a Brüsszelből kapott információk alapján. Az viszont lényeges, hogy a díjfizetés bevezetésével felül kell vizsgálni az ún. uniós nagyprojektek listájára felkerült M0 szakasz uniós támogatási részét, hiszen bevétele keletkezik a magyar államnak.

Most akkor mi a helyzet a 3-as metró felújításával?

Amint két hete megírtuk: nem került fel a nagy közlekedési beruházásokat tartalmazó ún. uniós nagyprojektek listájára a hármas metró felújítása, mert túl nagy forrást kötött volna le a közép-magyarországi térségnek 2014-2020 közöttre járó uniós forrásokból. Az Index mai cikkében ennek kapcsán összefoglalta, hogy a projekt anyagi és időbeli kilátásai hogyan állnak és rámutatott: nagy kérdőjelek mutatkoznak egyelőre arra, hogy a felújítás anyagi kereteit hogyan bírja majd a főváros.

Tízmilliárdokat kap az állam EU-s beruházások önrészéhez

Két hitelszerződést írtak ma alá a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank képviselői, amelyek alapján összesen 67,4 milliárd forintnyi forrást kap Magyarország uniós beruházások önrészének finanszírozására - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá.

Elfogadta Brüsszel az első magyar operatív programot!

Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a benyújtott 8 magyarországi operatív program közül az elsőt, amelynek révén hazánk is részesül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A mai döntés nyomán Magyarország 93,8 millió euróhoz (jelen árfolyam mellett kb. 29 milliárd forinthoz) jut a 2014-2020-as időszakban, mellyel a leginkább rászorulóknak biztosítanak természetbeni segítséget. Az uniós pénzösszeget 16,6 millió eurós hazai forrás egészíti ki.

Felkerült az M0-s fejlesztése is a fontos brüsszeli listára

Több, a magyar kormány által is javasolt jelentős közlekedési, energetikai és egyéb fejlesztési projekt is megtalálható azon a listán, amelyet ma hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság munkacsoportja és amely alapul szolgálhat majd a Juncker-féle nagy beruházási program megvalósításához. A ma nyilvánosságra hozott listáról az EU pénzügyminiszterei után december közepén az EU állam és kormányfői tanácskoznak és azt követően látjuk majd a pontos menetrendet.

Csepreghy: erre készüljenek a pályázók!

Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.

90 milliárdot kockáztat a magyar kormány

A magyar kormány a jövő év elejéig megteheti, hogy elfogadja az Európai Bizottság által a vitatott magyar útépítésekre vonatkozó 300 millió eurós uniós bírságot és így nem veszítenénk el ezt a fejlesztési keretet, ellenkező esetben viszont ez meg fog történni, ráadásul ezt a bírságot be is kell fizetnünk a büdzséből - mutat rá a sok éve húzódó, a Portfolio által is többször bemutatott ún. aszfaltügy aktuális helyzetére az Index Eurológus blogja.

Ma van a korrupcióellenes Világnap

Ma immár 12. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnapot, amely csak az EU területén becslések szerint évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent. Az Európai Bizottság idén februárban tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható.

Megvan a megállapodás, ez jó hír nekünk is!

Sikerült kompromisszumra jutnia hétfőn a nyitott költségvetési kérdésekről az Európai Unió tagállamaiból álló Tanácsnak és az Európai Parlament küldöttségének, így elhárult annak a veszélye, hogy korlátozott forrásokkal fusson neki a jövő évnek az EU. Az alku az Európai Bizottság által átdolgozott 2015-ös költségvetési tervezetet és az utóbbi években felhalmozott kifizetetlen számlák fokozatos csökkentését foglalja magába - írja a Bruxinfo.hu. Utóbbi a magyar EU-támogatások lehívása szempontjából is kiemelten fontos, ahogy arra közelmúltbeli elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet.

Hol merült fel korrupciógyanú? - Most megtudhatja!

Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső, amely egy olyan alkalmazás az átláthatóság érdekében, amelynek segítségével bárki megnézheti, hogy ki, mikor, mennyiért nyert közbeszerzést az elmúlt években - írja az Index.

Tízmilliárdok hullanak az ölükbe a forintesés miatt

Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.

Nem úgy kapjuk az EU-támogatást, mint ahogy hisszük

Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.

Mától élnek a jelentős változások a közbeszerzéseknél!

A kormány jelentősen enyhítette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében - áll a Miniszterelnökség közleményében. A közbeszerzési törvényt uniós elvárásoknak való megfelelés miatt változtatja a kormány azzal összhangban, hogy várja Brüsszel pozitív elbírálását a benyújtott új Operatív Programokkal kapcsolatban. A közbeszerzési törvény közelgő változásáról néhány hete már tájékoztatást adott a tárca, de egyes módosítások már mától, azaz a folyamatban lévő beruházásokra is érvényesek. A főbb változásokat az alábbi cikkben foglaljuk össze.

Kitömte a pályázók zsebét az állam

Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.

Elárulta a kormány, hol készül óriásberuházásokra!

Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility