A korábbi ütemtervnek megfelelően szeptember 15-én elérte a mechanikai komplettség állapotát a 8,5 milliárd köbméter/éves kapacitású szerb-magyar határkeresztező-fejlesztés, és megkezdődött a vezeték földgázzal való feltöltése - közölte az FGSZ Földgázszállító Zrt. érdeklődésünkre. A kereskedelmi szállítások a terveknek megfelelően október 1-jén indulnak a vezetéken.
Globális energiaválság alakult ki az elmúlt hetekben, több fontos energiahordozó és a villamosenergia ára is meredeken emelkedik, az árak emelkedése már nem csak Európára korlátozódik, és több terméket érint, többek között a földgáz, az olaj, a szén és a villamosenergia ára is elszállt. Az okok között többek között az európai gáztárolók alacsony töltöttsége, az európai gázellátási problémák, a koronavírus-járvány utáni kereslet növekedése, illetve az áll, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése miatt számos ország igyekszik visszavágni a szén-, olaj- és gáztermeléssel kapcsolatos befektetéseket és finanszírozást. A helyzeten tovább ronthat, ha a tél a szokásosnál hidegebb lesz, mert akkor a földgázkészletek még jobban megcsappanhatnak, ez pedig az alternatívák, például a szén árát is még magasabbra tolhatja. A helyzetre világszerte reagálnak a vállalatok, több iparágban a termelés visszafogásával, leállításával válaszoltak.
Előbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be közösségi oldalán, hogy bekérettük az ukrán nagykövetet, mivel a "szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását". Ezt követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mondta, hogy szerinte Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást aláírva, kizárta az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből, és hozzátette, hogy Ukrajna megfelelő választ fog erre adni. További lépésként az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet. Később pedig megszólalt Moszkva is, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője mondta el, hogy Oroszország nem készül a gázszállításokat arra használni, hogy más országokra, így Ukrajnára nyomást gyakoroljon.
Az ukrán külügyminisztérium a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés kapcsán hétfőn közleményt adott ki, amelyben kezdeményezi az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, ezen kívül jelzi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.
Aláírásra került az orosz Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződés, amely ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát - jelentette be a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Alekszej Miller, a Gazprom vezetője ma Budapesten tartózkodik, és az aláírási ceremónia várhatóan magyar idő szerint 14 órakor kezdődik. Még augusztus végén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy megállapodás született az újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről, miután Szentpéterváron megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével.
Az évszaknál hűvösebb idő beköszöntével megugrott a hazai gázfogyasztás. A hét második felében jön az újabb fordulat az időjárásban, de túl sokáig már nem úszhatjuk meg a valódi fűtési szezon beköszöntét sem. Közben 80 százalék fölé emelkedett a gáztárolók töltöttsége.
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat - írta a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállításában.
A földgáz belföldi felhasználása idén júniusban 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos hónapjában. Az ország villamosenergia-felhasználása ugyanakkor 14,2 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most megjelent júniusi energiastatisztikai riportjában.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A magas ázsiai árak, az LNG-szállítmányok volumene, a nemzetközi karbantartások és az alacsony európai tárolói töltöttségi szintek miatt globális hiány jellemezte a júliusi gázpiacot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci riportja szerint ennek következtében egész évben maradhatnak a magas európai gázárak.
Néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték, amely Ukrajna elkerülésével köti össze Oroszországot és Németországot - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy szentpétervári rendezvényen.
Az idei év sok szempontból a nyersanyagokról és az ellátási láncokról szól, az autógyártók globális chiphiánnyal küszködnek, miközben elszállt az olaj, az alumínium vagy éppen a mezőgazdasági termékek árfolyama. Az áremelkedést pedig végső soron mindenki megérzi a zsebén, hiszen drágább lehet a sör, a kávé, az üzemanyagok vagy éppen a lakásépítés. Nyáron azonban több tényezőnek köszönhetően ellenszélben mozogtak az árutőzsdei termékek, ami például a réz és az olaj árának mérséklődéséhez vezetett, míg például a faanyagok árazása teljes mértékben bezuhant. Itt sem teljesen egységes a kép azonban, hiszen a földgáz ára az elmúlt hónapokban is folyamatosan emelkedett.
Egy német bíróság ma elutasította az Északi Áramlat-2 mentesítését az EU harmadik energiacsomagjának kötelezettségei alól, amely a gázpiaci liberalizációval kapcsolatos. A döntés tovább késleltetheti a gázszállítás megkezdését a csővezetéken keresztül.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szergej Lavrovval közösen tartott mai sajtótájékoztatón mondta el, hogy Magyarország ősszel aláírhatja az új hosszú távú, 15 éves gázszerződést a Gazprommal, amely erősítheti a hazai energiaellátás biztonságát.
Megemelte az Európának szánt földgáz idei átlagárára vonatkozó becslését az orosz Gazprom, mivel megnőtt az energiahordozó iránti kereslet a gazdaság élénkülésének nyomán.
Egy szerdán nyilvánosságra került határozat szerint a Mol felülvizsgálta a tervezett tevékenységeket és nem kívánja az Őri-M-1 jelű mélyfúrást megvalósítani – írja Facebook-oldalán a Greenpeace Magyarország. A Mol azzal indokolta a lépést mai közleményében, hogy más, az ország energiaellátása szempontjából ígéretes területekre koncentrál.
Nyár elején Európa egyes nagyvárosaiban jelentős drágulást tapasztaltak a fogyasztók a földgáz árában és a villamos energia árának emelkedése is megfigyelhető volt, ennek ellenére a lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júliusi nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata szerint.