A Fidesz sem örül a forint gyenge árfolyamának, de okkal bízik az erősödésében, és egyetért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyzetelemzésével - mondta Selmeczi Gabriella szóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Amint beszámoltunk róla: tegnap Varga még az MNB kamatdöntés előtt, illetve azt követően is megszólalt a kialakult helyzetre tekintettel, ma pedig új kétéves mélypontra esett a forint az euróval szemben 314,5 közelében.
Ismét a befektetők figyelmének középpontjába kerültek a feltörekvő piacok, a feszült események azonban most sokkal közelebb zajlanak Magyarországhoz. Kedden és szerdán az orosz és ukrán piacok kerültek nyomás alá, egyes elemzők bizalmi válságról beszélnek.
A Magyar Nemzeti Bank kedd délutáni, vártnál nagyobb kamatdöntése után is megszólalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető a Hír TV kedd esti műsorában megismételte nagyjából azt, amit a kamatdöntés előtt, kedd reggel is elmondott: szerinte figyelni kell arra, mi a magyar gazdaság, a magyar államháztartás érdeke. Közben minden devizahitelesnek azt javasolta, lépjen be az árfolyamgát rendszerébe.
Rossz helyen keresgélnek a piaci szereplők, amikor különböző forintárfolyam-küszöbökre helyezik a hangsúlyt annak előrejelzéséhez, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mikor állítja le enyhítési ciklusát, mikor hajt végre intervenciót és mikor emeli alapkamatát - állapította meg a Morgan Stanley londoni közgazdászai pénteken kiadott elemzésében, miután Budapesten tett látogatást.
"A 3 százalékos inflációs cél közelébe csökkentek az inflációs várakozások" és "olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel" - többek között ezeket mondta a Világgazdaságnak adott mai interjúban Palotai Dániel.
Jól jön a magyar bankoknak a gyenge forint, hiszen így nagyobb törlesztőrészletet szednek be - véli egy laikus. Dehogyis, hiszen egyre több ügyfél válik a magas árfolyam miatt fizetésképtelenné, ami veszteséget okoz nekik - mondja erre egy másik. Melyiküknek van igaza? Az elsőnek nincs, a másodiknak többé-kevésbé igen, de kétségtelenül mind a ketten fontos kérdést feszegetnek. Hogy valójában mekkora sokkhatást jelent a gyenge forint a magyar bankszektor számára, azt az alábbiakban próbáljuk megválaszolni. A bankok profitjára gyakorolt hatások rövid távon minimálisnak tűnnek (de pl. az állammal együtt az árfolyamgáton ők is buknak), likviditási feszültség pedig valószínűleg csak a swappiac befagyása esetén állna elő.
Ha a ma délelőtt látott szintek körül maradna a forint euróval szembeni árfolyama a február közepi kamatdöntő monetáris tanácsi ülésig, akkor a piac döntő többsége szerint az MNB már nem vágna tovább a kamaton - derül ki a Portfolio.hu 28 piaci szakértő körében ma végzett gyors körkérdéséből. Ez a mozgás tehát már el tudja akasztani a jegybank másfél éve tartó kamatcsökkentési sorozatát, de a piaci szereplők többsége szerint legalább 325-335 körüli euróárfolyam "kellene" ahhoz, hogy az MNB már kamatemelést hajtson végre. A szakértők döntő többsége egyébként nem hisz abban, hogy az általa a kamatemelés "küszöbeként" megjelölt árfolyamtartományt elérjük. Így tehát felmérésünk további fontos eredménye, hogy a szakértők nem tartanak akkora forintpiaci feszültségtől, ami már kamatemelésre kényszerítené az MNB-t. Az, hogy a "küszöbértéket" valószínűleg nem érjük el, összefügghet az MNB magatartásával is: a megkérdezettek negyede ugyanis úgy gondolja, hogy a jegybank már eddig is igyekezett devizapiaci intervencióval fékezni a forint esését.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb hét, újabb furcsaság a DOGE háza táján.
Washingtonhoz is volt pár keresetlen szava Carneynek.
Újabb tárgyalás, újabb kudarc.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
