A berlini székhelyű N26 nevű neobank a legújabb körös, 900 millió rolláros forrásbevonása alapján már 9 milliárd dollár ér, ez pedig magasabb érték, mint amennyire a tőzsdén jegyzett második legnagyobb bankot, a Commerzbankot értékelik.
Technológiai felkészültségét és széles felhasználói bázisát tekintve a bigtechek élen járhatnak beágyazott pénzügyi technológiák elterjedésében, de láthatólag nem minden kezdeményezés jár sikerrel náluk sem. Akadozik a Facebook nagy hírveréssel bejelentett kriptovalutája, a Google pedig a minap jelentette be, hogy lemond ambiciózus terveiről, hogy pénzügyi applikációja, a Goolge Pay mellé számlavezetési szolgáltatást is kínáljon. A Google visszalépése jó apropót kínál arra, hogy áttekintsük, milyen pénzügyi szolgáltatások érhetők el a keresőóriás kínálatában itthon és külföldön.
Átfogó együttműködési megállapodást írt alá a digitális transzformációval és edukációval foglalkozó Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. a spanyol fintechek együttműködését szorgalmazó digitális platformmal a Finnovatinggal.
A lemaradó bankok digitális ugrásra készülnek, a digitálisan fejlettebbek újabb innovációkon dolgoznak, hogy megtartsák a pozíciójukat, miközben a B2C fintechek és a bigtechek is egyre több területen szállnak ringbe a bankokkal, a verseny egyre kiélezettebb. Andrius Biceikát, a Magyarországon épp a hetekben elstartolt Revolut Bank vezérigazgató-helyettesét élő interjúban kérdezzük meg arról, milyen stratégia mentén terjeszkedik a fintech szupersztár Magyarországon illetve Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. A szakembert a 33 milliárd dollárt érő startup hitelezési terveiről és tapasztalatairól, az inkumbensekkel folytatott éles versenyről, a pénzügyi szuperappá válás tervéről is megkérdezzük.
A Google úgy döntött mégsem fog közvetlenül banki szolgáltatásokat nyújtani a felhasználóinak és helyette inkább pénzügyi szervezeteknek fog digitális megoldásokat fejleszteni. A döntés előzménye, hogy a volt alelnök, aki eddig személyesen felügyelte a projektet, márciusban otthagyta a céget és saját fintech vállalkozásba fogott. Azóta Google alkalmazottakat próbál megnyerni az kezdeményezésnek.
Bill Gates mondata – miszerint a bankolást ugyan nem lehet nélkülözni, de a bankokat igen – még 1994-ben hangzott el. Azóta sok minden a feje tetejére állt a pénzügyi szektorban. Technológiai startupok sora lépett a színre olyan innovatív pénzügyi megoldásokkal, amelyek sok tekintetben felülmúlták a hagyományos banki szolgáltatásokat. A bankok meglátták a lehetőséget a fintech világban és alkalmazkodtak. Ma viszont egy egészen más trend van kialakulóban: vállalatok, fő tevékenységtől függetlenül, megkerülve a bankokat, pénzügyi terméket kínálnak közvetlenül az ügyfeleknek. Vajon tényleg leáldozott a bankoknak és a cégek ügyfélfolyamtába ágyazott pénzügyi megoldások végleg feleslegessé teszik majd őket?
A Starling Bank, régóta várt Európai belépője nem egy lakossági üzletág kiépítése lesz, a társaság egy banking as a service csomag formájában érkezik majd.
A mostanában egyre többet hangoztatott és egyre mérvadóbb ESG befektetések kapcsán, elsőre talán nem biztos, hogy az iszlámra asszociálnánk. A vallás azonban - az élet számos más területe mellett - a pénzügyeket is szigorú megkötésekkel igyekszik szabályozni. A tilalmak pedig olyan etikus gyakorlatotokat eredményeznek, amik sok szempontból fedik a fenntarthatósági és szociális szempontokat képviselő vezetési keretrendszer előírásait. A fintechnek köszönhetően az iszlám pénzügyi szolgáltatások globális hozzáférhetősége egyre nő, így a fenntarthatóságra törekvő befektetőknek is érdemes lenne komolyan venni a szektort.
A BNPL szolgáltatók előretörését látva a Mastercard is ellentámadásba lendült és elindította Installments nevű részletfizetéses szolgáltatását, amit online és fizikai boltokban is igénybe lehet majd venni, egyelőre csak az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában.
A brit pénzügyi szolgáltatások piacán dolgozó 1,1 millió ember mintegy ötödét adják a nemzetközi, ezen belül is főként az Európai Unió területéről érkező munkavállalók. A Brexit azonban sokkal nehezebbé és költségesebbé teszi a külföldiek foglalkoztatását – számol be a TheCityUK lobbicsoport jelentéséről a Bloomberg.
A Revolut Bank az eddigi információk szerint a litván nemzeti bank felügyelete alá tartozó határon átnyúló intézményként, s nem önálló leánybankként indul el Magyarországon. A hazai ügyfelek így betétbiztosítási, fogyasztói vagy elszámolási jogvitájukat nem itthon, hanem Litvániában (várhatóan litván, illetve angol, s nem magyar nyelven) intézhetik. Az MNB a magyar ügyfelek érdekében szorgalmazza, hogy a Revolut hazai leánybankként végezze tevékenységét - derül ki az MNB közleményéből.
A Magyarországon is széles körben használt, mintegy 500 ezer felhasználóval rendelkező neobank, a Revolut elindítja Revolut Bank nevű szolgáltatását a hazai piacon. A felhasználók a szolgáltatásra történő átjelentkezést követően 100 ezer eurós összegig betétbiztosítást élvezhetnek, ám a későbbiekben további szolgáltatásokkal – hitelkártya-hitellel és személyi hitellel - bővülhet a nyújtott szolgáltatások köre. Ez pedig fájni fog a bankoknak.
Hogyan kezelték a bankok a covid-válságot, miben voltak jobbak, mint a pénzühgyi válság idején? Mire számítanak a magyar bankok a moratórium kapcsán? Millyen újdonságokat hoz a banki digitalizáció, és hogyan veszik fel a bankok a versenyt a monopolhelkyzetben lévő bigtechekkel, ha utóbbiak belépnek a bankok piacára? Erről volt szó a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri kerekasztal beszélgetésén.
Kezd talpra állni a világgazdaság a koronavírus okozta negatív spirálból, de még nem tudni, mit okoz a törékeny gazdasági fellendülésnek az egyre biztosabbnak tűnő negyedik hullám. Bár a pandémia elején úgy tűnt, a megtakarítások is megsínylik a járványt, a félelem rövid éltűnek bizonyult: ahogyan a világban, úgy Magyarországon is jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások, és egyre nagyobb teret hasít ki magának az ESG. De mi lesz a pandémia során felhalmozott extra megtakarítások sorsa? Erre is keressük a választ a Portfolio mai Öngondoskodás 2021 konferenciáján, amelyről élőben tudósítunk a nap folyamán.
A jelenleg 33 milliárd dollárra értékelt Revolut hamarosan lehetővé teszi a közel díjmentes részvénykereskedelmet az amerikai piacon is. A startup kedden jelentette be, hogy sikerült megszereznie az engedélyét, így már olyan applikációkkal szállhat ringbe, mint a Robinhood illetve a Square.
A brit Wise (korábban TrasferWise) nevű fintechcég elindította Asset nevű szolgáltatását, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egy indexkövető alapba fektessenek úgy, hogy azonnal fel tudják használni a befektetett pénzük 97%-át. A funkció fejlesztését azt követően indították el, miután kisbefektetők tömegei árasztották el a részvénypiacot.
A tíz éve tartó turbulens időszak után egyre inkább egy piaci érési folyamatnak lehetünk tanúi az Egyesült Királyság fintech szektorában. A pénzmozgásokat elemezve az látszik, hogy a befektetők sokkal szívesebben fektetnek pénzt az érettebb szereplőkbe, ahelyett, hogy feltörekvőket támogatnának. Ez a mindent felforgató innovációk korának végét is jelentheti.
Újabb cég szállt be a BNPL-buliba, a Curve ezen a héten már a második brit fintech, amely elindította saját BNPL-szolgáltatását. A megoldás – a Monzo tegnap bejelentett részletfizetéses funkciójához hasonlóan – szintén a Flex nevet kapta.
Tizenöt éve nem látott felvásárlási láz vette kezdetét az alapkezelői piacon, de nem a nagyobb ügyletek helyett a kisebb szolgáltatók iránti érdeklődés ugrott jelentősebbet – írja a Financial Times.
A Covid-válság okozta pillanatnyi lefagyás után 2021-ben a fintech szektor újra megmutatta, milyen iszonyatos mennyiségű pénzt képes megmozgatni: még nem ért véget az év, de már így is több gigafelvásárlásra és hatalmas kockázatitőke-befektetésre került sor. Összeszedtük, melyek voltak idén a legnagyobb M&A dealek és kockázatitőke-befektetések.