Vélemények tucatjai feszültek egymásnak az elmúlt hetekben, hónapokban a Rákosrendezőre tervezett fejlesztés kapcsán. Bár konkrét tervek még nem készültek a területre, az eddigi kommunikáció alapján egy felhőkarcolós negyed megvalósítása van kilátásban, amihez a fejlesztőnek is megvannak a referenciái. Az épületek magasságán túl azonban kevesebb szó esik a funkciókról és azokról a részletekről, amik az új városrész élhetőségét meghatározzák. Az alábbiakban három különböző, de hasonló volumenű városnegyed-fejlesztést mutatunk be Európából, melyek között egy bécsi, egy stockholmi és egy belgrádi projekt is szerepel. Emellett egy urbanisztikai szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy az épületek kialakításán és a funkciókon túl mire kellene még odafigyelni, mielőtt elkezdődik a fejlesztés.
Az egészséges város feltételei mellett a város építészetére és Rákosrendező fejlesztésére is kitértek a szakértők a Budapest Jövője Fórumon, ahol egyik kiemelt téma a felhőkarcolók kérdése volt. Az erről szóló panelbeszélgetésen többek között Budapest főépítésze is kifejtette véleményét a kérdésről.
Ezen a héten egy felhőkarcoló méretű aszteroida, a 2008 OS7 és több kisebb társa is biztonságos távolságból, 1,7 millió kilométerre halad el a Föld mellett - tudósított a The Guardian.
Nemrég körbejárta a hazai sajtót a Fővárosi Önkormányzat látványterve, amiben azt mutatják be, hogy nézne ki a Hősök tere látványa, ha a Rákosrendező pályaudvar helyén 240 méteres magasházak épülnének. Kétségtelen, hogy nagyon más lenne a látvány, ugyanakkor a legfrissebb információk szerint ezt a koncepciót a döntéshozó szakértők közül szinte senki nem támogatná, így feltehetően alaptalan az ezzel kapcsolatos aggodalom.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
A korábban elhangzott ötmilliárd dollár helyett a tízmilliárdhoz közelebbi összegből épülhet meg a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj – szúrta ki a Telex a a VSquare hírlevelében.
Megszólalt Lázár János, építési és közlekedési miniszter a rákosrendezői ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. A november végi hírek szerint, egy akár 220-240 méteres felhőkarcoló is megépülne Budapesten a XIV. kerületben. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtótájékoztatót tartott a fejlesztésről, ahol többek között kiderült, hogy 3-4 éven belül megépülhet az "Új Millenniumi Városközpont", várhatóan 1 milliárd eurós kormányzati, valamint 5 milliárd eurós nemzetközi magánbefektetői finanszírozásból. A miniszter utalt rá, hogy valóban egy dubaji befektetőtől érkezett megkeresés a terület beépítésére, illetve az is kiderült, hogy Lázár János nem támogatja magasépületek fejlesztését Budapesten, de pontos projekttervekről, látványtervről nem tud nyilatkozni.
Ahogyan arról korábban a Portfolio-n beszámoltunk, új felhőkarcoló épülhet Budapesten, a 143 méter magas MOL székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba, nem messze a Hősök terétől. Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban reagált a hírre.
Új felhőkarcoló épülhet Budapesten, a 143 méter magas MOL székházánál is lényegesen magasabb, 220-240 méteres épületet álmodtak meg a fővárosba – értesült a VSquare, a V4 országokban működő nemzetközi lap. Az építtető nem más, mint a 828 méter magas Burdzs Kalifát is felhúzó Mohamed Abbar ingatlanfejlesztője.
A németországi Elbtower felhőkarcoló építése leállt a Signa építtető kifizetetlen számlái miatt. A leállított építkezés egy példa arra, hogy milyen komoly gondok vannak a német építőiparban, írja a Reuters.
Júniusban írtunk arról, hogy az MBH Bank Budapest XIII. kerületében tervezi felépíteni új székházát. A 25801/6-os helyrajzi számú feltételezett telek kapcsán azonban most újabb részleteket szúrt ki a Magyar Közlönyben a HVG. A leendő projekt ugyanis bekerült a nemzetgazdaságilag kiemelt ügyeket felsoroló rendeletbe, melyből kiderül, hogy a telken három toronyépület kaphat engedélyt, melyek közül a keleti torony 90 méter, a középső torony 78 méter, a nyugati torony pedig 65 méter magas lehet. A 90 méter azt jelenti, hogy a Mol-torony után ez lehet a főváros második legmagasabb irodaháza.
Szaúd-Arábia egy hatalmas, kocka alakú felhőkarcoló terveit hozta nyilvánosságra. A Mukaabnak nevezett impozáns épület 400 méter magas lesz, és mind a négy oldalán 400 méter hosszú, így a valaha épült egyik legnagyobb építmény lenne. A felhőkaorcoló lesz az új, több, mint 25 millió négyzetméteres Murabba negyed központi eleme, amely összesen 104 000 otthonnak ad helyet.
Akadozik a csehországi Ostravába tervezett felhőkarcoló tervezett építése, mivel a városi tanács elutasította az eredeti terveket, derült ki a Hype&Hyper cikkéből. A tanács arra hivatkozott, hogy a Chybik + Kristof által benyújtott tervek nem vették megfelelően figyelembe a környező területekre gyakorolt hatásokat, és hogy az építtető folyamatosan változtatott az előre jóváhagyott terveken.
Korábban, az év legígéretesebb építőipari projektjeit bemutató cikkünkben már írtunk a 330 méteres Main Towerről, amely elkészültekor Tokió valaha épült legmagasabb épülete lesz. A B1M cikkéből kiderült, hogy a torony magasságának köszönhetően újdonságnak számít, a földrengésálló épületek azonban már jól ismertek Tokióban, a város építési szabályzata és technológiája a 2011-es földrengés óta, amely országszerte több ezer épület pusztulását okozta, megerősödött.
A helyszín New York, Manhattan, azon belül is a Central Park déli részénél található Billionaires' Row, ahol az utóbbi években sorra épülnek a magasabbnál magasabb, luxuslakásokat kínáló felhőkarcolók. Ezek közül is kitűnik azonban a Central Park Tower, ami 472 méteres magasságával a város második legmagasabb épülete, és egyben legmagasabb lakóépülete. Ennek nézhetjük most meg a penthouse lakását, ami 250 millió dolláros árcédulájával jelenleg az Egyesült Államok legdrágább eladó lakóingatlana.
Bármennyire is fenntartható, környezetbarát és tiszta energiaforrás a napenergia, a hagyományos napelemek óriási területű telephelyet és nagy kezdeti beruházást igényelnek. Ezek miatt nagyon nehéz őket lakóházakkal és üzletekkel teli városrészekben felállítani. A Michigani Egyetem mérnökeinek fejlesztésével azonban átlátszóvá tehetők a napelemek, és ez hamarosan mindent megváltoztathat - írja a ZME Science.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
