Egy szövetségi bíró hétfőn jelentős csapást mért Joe Biden amerikai elnök klímaprogramjára azzal, hogy hatályon kívül helyezte a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára vonatkozó új kérelmek jóváhagyásának szüneteltetését - írta meg a Reuters. A fejlemény európai és ázsiai szempontból is fontos, mert azt jelzi, hogy mégsem biztos az új LNG-exportkapacitások kiépítésének blokkolása az Egyesült Államokban, igaz az amerikai energiaügyi minisztérium további jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Az utóbbi években számos olyan eseményt figyelhettünk meg, amely a kereskedelmi kapcsolatok alakulását és a globális termelési láncok fennakadását okozták. A januárban élesedett vörös-tengeri konfliktus következtében ellátási problémák adódtak a magyar Suzuki gyárban is, ami átmenetileg a termelés leállításához vezetett. Másrészt az utóbbi hetekben teljesedett ki az Európai Unió (EU) és Kína közötti kereskedelmi háború, amely rámutat a két szembenálló fél közötti növekvő feszültségekre. Az ehhez hasonló esetek vetik fel a kérdést, hogy vajon az EU és Magyarország összességében milyen mértékben kiszolgáltatott a szövetségen kívüli országoknak. Azt is bemutatom, hogy az egyes termékek esetében Magyarország mely országoktól függ leginkább.
Hétfőn déltájban több, mint 3190 megawattot termeltek az ipari méretű, 50 kW feletti, napelemek Magyarországon, és ezzel 11 MW-tal megdőlt az eddigi, április 30-án felállított áramtermelési csúcs – hívta fel a figyelmet keddi Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Nincs könnyű helyzetben az európai borágazat, a csökkenő borfogyasztás és az újvilági borok térnyerése egyre nagyobb versenyre készteti a hagyományos bortermelő országokat, így Magyarországot is. A klímaváltozás hatásai egyelőre szinte beláthatatlanok, a szőlőtermelés ökológiai határa is egyre északabbra húzódik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Kanada, az Egyesült Királyság vagy Svédország is belépett a globális szereplők közé. A hazai boreladások tavaly vegyes képet mutattak, mennyiségben és értékesítési árakban is emelkedtek az előző évhez képest. A borexport mennyisége viszont 17 százalékkal csökkent, és értékben is visszaesett 11 százalékkal, 31,4 milliárd forintra. A kiszámíthatatlan nemzetközi piaci körülmények miatt a hazai borászatok jövedelmezőségének hosszútávú biztosításában nagy segítség lehet egy olyan nemzetközi áruházlánc, mint a Lidl, amely az elmúlt években 17 országba juttatta el a magyar palackos borokat, és a hazai piacon is az egyik legnagyobb forgalmazónak számít. Az elmúlt 10 évben 200 millió palack magyar bort értékesített, amellyel 90 milliárd forint realizálódott a beszállítóknál. A magyar borok elsősorban Csehország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország áruházainak polcain találnak gazdára, az eladási statisztikákból pedig az is kiderül, hogy az Egri Bikavér kezdi visszanyerni a megérdemelt hírnevét.
Dánia a világ egyik első mezőgazdasági szén-dioxid-adója keretében adót vezet be a mezőgazdasági üzemek kibocsátására, ami segíthet a skandináv országnak elérni a 2030-ra kitűzött éghajlati célját – írja a Bloomberg.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
Robert Habeck gazdasági miniszter pénteken kezdődő látogatása során hangsúlyozni fogja Németország eltökéltségét a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok fenntartására, de kereskedelmi szakértők szerint a gazdasági és politikai tényezők mindinkább az amerikai-német kapcsolatnak kedveznek.
A kínai kereskedelmi minisztérium pénteken éles hangvételű közleményben reagált az Európai Unió legutóbbi lépéseire, amelyek szerintük tovább növelik a kereskedelmi súrlódásokat. A minisztérium szóvivője figyelmeztetett: ha a helyzet nem változik, akár egy teljes körű kereskedelmi háború is kitörhet.
Az orosz kormány enyhítette azt az előírást, hogy az exportálóknak devizabevételük mekkora hányadát kell kötelezően értékesíteniük az államnak egy speciális számlán.
A történelem ismételheti önmagát, és a Kína által belebegtetett sertésexport-korlátozás hasonló csapást mérhet az uniós piacra, különösen Magyarországra, mint az egy évtizeddel ezelőtti orosz tilalom. Akkor Vlagyimir Putyin a sertéspestisre hivatkozva, valójában politikai okokból állította le az uniós sertéshús importját, ennek következtében hatalmas készletek ragadtak be az EU-s exportőröknél, amelyek dömpingáron kerültek többek között a keleti tagállamok piacaira, így Magyarországra is - írja az Agrárszektor.
Dél-Korea mélyen elítélte az Oroszország és Észak-Korea közt kötött védelmi paktumot és közölte: fontolóra veszik, hogy beszálljanak Ukrajna felfegyverzésébe - számol be a Sky News.
Az USA hivatalosan is követelte az EU-tól, hogy halassza el az erdőirtással kapcsolatba hozható termékekre vonatkozó tilalmat, mivel az amerikai termelők nem tudják teljesíteni a dokumentációs követelményeket. Az EU válaszát későbbre ígérte az ügyben.
Malajzia csatlakozni kíván a BRICS-csoporthoz, szorosabb kapcsolatokat keresve a globális déllel. Anwar Ibrahim miniszterelnök Li Csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt a csatlakozásról, és kérte Peking támogatását - írja a Nikkei Asia.
A kínai autógyártók egyre hangosabban követelik, hogy Peking emelje meg az importált európai benzinüzemű autókra kivetett vámokat. Ez válaszlépés lenne arra, hogy Brüsszel korlátozta a kínai elektromos autók exportját - számolt be szerdán a Global Times, a Kínai Kommunista Párt egyik lapja.
Brazília kávéexportja újabb mérföldkőhöz érkezett: Az ország májusban 4,4 millió zsák kávét exportált, ami nemcsak az előző havi rekordot múlta felül, hanem 79,9%-os növekedést is jelent az előző év azonos időszakához képest. A Brazil Kávéexportőrök Tanácsa (Cecafé) által közzétett adatok szerint a kávéexportból származó bevétel is jelentősen nőtt, elérve az 1,02 milliárd dollárt (950 millió euró), ami 85,9%-os emelkedést mutat - jelentette az ESM kiskereskedelmi szakportál.
A harckocsi nem vész el, csak átalakul. Bár az ukrajnai háborúban szinte hihetetlen ütemben pusztítják ezeket az eszközöket a drónok, páncéltörő rakéták, és az orosz invázió kezdetén sok elemző szabályosan temetni kezdte ezt a fegyvernemet, most úgy néz ki, sem keleten, sem nyugaton nem tesznek le teljesen a harckocsikról a haderőfejlesztésért felelős döntéshozók. A napokban épp a francia-német KNDS konzorcium rukkolt elő a Leopard-család legújabb változatával, a most éppen Leopard 2 A-RC 3.0 névre hallgató prototípus hamarosan nyilvánosan is megtekinthető lesz. Az új harcjármű komoly riválisa lehet a magyar részvétellel is zajló KF51 Panther fejlesztésének.
A nagy ipari ágazatok gyenge teljesítménye továbbra is rányomja a bélyegét a hazai ipari termelésre. A szektor kibocsátási volumene az előző hónaphoz képest 0,7%-kal, az egy évvel korábbihoz képest (naptárhatással igazítva) 2,4%-kal csökkent.
Több német autógyártó bírálta az Európai Bizottságnak azt a szerdán közölt tervét, hogy ideiglenes kiegyenlítő vámokat vezetnének be a kínai elektromos járművekre.
Lapinformációk szerint a kínai vállalatok szubvencióellenes vizsgálatot kérnek az EU-ból importált tejtermékekre. Az EU 2023-ban 1,7 milliárd euró értékben exportált tejtermékeket Kínába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az ország kereskedelmi forgalmának közel 40%-a ma már rubelben folyik, miután jelentősen lecsökkent a dollárban, euróban és más „nem barátságos” nyugati valutákban lebonyolított forgalom aránya - írja a CNBC.
