Tizenkét pontos kiáltványt tett közzé hétfőn az MNB a „sikeres és biztonságos euróbevezetésről”. A jegybank honlapján található dokumentum nem fogalmaz meg konkrét időpontot az euró bevezetésével kapcsolatban, inkább az alapelveket fekteti le.
Horvátország összességében sikeresnek mondható a koronavírus elleni oltási programban, de ennek ellenére az országnak több kihívással kell szembenéznie a Ftich Solutions értékelése szerint. Ilyen kihívás például az euróbevezetési törekvés is, a válság miatt ugyanis kissé távol került az ország a belépési feltételek teljesítésétől. A koronavírus-válság elhalasztotta a kormány terveit a fiskális konszolidációra, a hiány idén még egészen biztosan 3% felett lesz, az államadósság-ráta pedig évekig meghaladja majd a 60%-ot. Az Európai Bizottság pedig a jogszabályi környezet miatt aggódik.
Ma igennel szavazva Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós csatlakozásra, de "az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat" - nyilatkozta az ATV-nek Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kérdésre pár év múlva kell visszatérni.
Az elmúlt években szokatlanul hosszan beszélt a magyar euróbevezetés kilátásairól Virág Barnabás a Portfolionak adott interjúban. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke többször említette, hogy a jegybank kitart a másfél éve bemutatott kritériumrendszer mellett. De mik is pontosan ezek a kritériumok? Miben kellene a legtöbbet fejlődnünk, hogy elgondolkodhassunk az euró bevezetésén?
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Egyre több honfitársunk szeretne euróval fizetni Magyarországon, miközben a kormány és a nemzeti bank egyáltalán nem gondolkodik a közös pénz bevezetésén. Közgazdászok szerint azonban hazánk sokkal jobban viselte volna a koronavírus-válságot a közös pénzzel, mert nem kellett volna aggódni a forint leértékelődésén, és most jóval alacsonyabb lenne az infláció is. Ráadásul az Európai Központi Bank monetáris politikája még támogatóbb is, mint a Magyar Nemzeti Bank politikája. A szakértők szerint a következő válságot már jó lenne euróval túlélni, azonban a magyar konvergenciaprogram alapján úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben nem lépünk be a valutaunióba.
A legfrissebb, ma közzétett Eurobarométer felmérés eredményei azt mutatják, hogy az euró bevezetését széles körben támogatja azoknak a tagállamoknak a lakossága, amelyek még nem tértek át a közös valutára. A felmérés szerint a magyarok több mint kétharmada bevezetné az eurót.
Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
A PwC megkérdezte a vezérigazgatókat, hogy a következő évtizedekben a fő trendeket tekintve mi vár a magyarokra.
Az, hogy már idén teljesítheti-e Zágráb az euró 2023-as bevezetésének összes feltételét, a járványzárlat hosszától függ, és attól, hogy miként ítéli meg a költségvetés deficitbe csúszását májusban az Európai Bizottság – mondta a Világgazdaságnak Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke, akit hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-díjjal tüntetett ki. Vujcic jelzése szerint „a legkorábbi lehetséges dátum 2023 eleje” az euróbevezetésre, amelyet például a turisztikai szektor nagyon vár, és amelynek idei teljesítménye remélhetőleg eléri a 2019-es szint 75%-át. Arra is utalt, hogy lényegében a mostani árfolyam mellett tervezik majd a pénzcserét, azaz nem nem lesz fel-, vagy leértékelés. A horvátokkal együtt 2020 nyarán csatlakozott az euró előszobáját jelentő ERM-II.-be Bulgária is, és a téma kapcsán egy minapi Euromoney konferencián azt mondta Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke, hogy a járvány ellenére biztosan halad az eurócsatlakozás felé az ország, azaz ott is 2023-as pénzcserével számolnak - írja a Népszava.
Azért kell munkahelyvédelmi támogatásokat biztosítani, és azért kell beruházási támogatást nyújtani, hogy "megőrizzük a gazdaság vírus utáni növekedési képességeit" – hangsúlyozta az Indexnek adott évzáró, ma megjelent interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal elárulta azt is, hogy a kormány a járvány kitörése óta 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaság újraindítására pedig 3700 milliárd forintot és mindez oda vezetett, hogy 2020-ban 9% körüli lehetett a GDP-arányos államháztartási hiány 6,4%-os GDP-visszaesés mellett, így az év végi adósságráta 80% körüli lehetett. Varga az interjúban jelezte, hogy az euróbevezetés kérdése továbbra sincs a kormány asztalán, arra viszont nyitott a kabinet, hogy a turisztikai ágazatnak eredetileg 3 hónapra adott 50%-os bértámogatást további 3 hónappal, azaz akár június végéig meghosszabbítsák.
Felminősítette Bulgáriát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy kritikus fontosságú szakaszba jutott a bolgár euróövezeti csatlakozás folyamata. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa2"-ről egy fokozattal "Baa1"-re javította Bulgária devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú államadósság-kötelezettségeinek osztályzatát. Az új besorolás kilátása stabil. A Moody's osztályzati módszertanában a "Baa1" minősítés után már az elsőrendű "A" besorolási sáv következik.
Míg az EU-tagság és az euróbevezetés kérdésében nagy az eltérés a magyar kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye között, viszonylag egységesen támogatóan ítélik meg azt, hogy fel kell-e vennie a kormánynak az uniós helyreállítási hitelt, ami a minap eldöntött 750 milliárd eurós helyreállítási alap egyik forrása. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 57%-a, az ellenzékiek 76%-a szerint kell a hitel. A felmérésben abban is megoszlottak a vélemények a két oldal között, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni a támogatásokat és a hitelprogramot.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
„Míg a monetáris unió elmélyítésére folyamatosak az erőfeszítések, a csatlakozási kritériumok felülvizsgálatával kapcsolatos tervről nem hallottam” – így reagált az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője a Figyelőnek adott interjúban arra a kérdésre, hogy újratervezik-e a közös valuta bevezetésének feltételrendszerét, mint ahogy azt Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazza. Zupkó Gábor ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a régió többi országhoz hasonlóan előbb-utóbb be kell vezetnie az eurót, hiszen ezt vállalta a 2004-es uniós csatlakozáskor.
A közelmúltban kirobbant bolgár vízválság is ráirányítja a figyelmet a korrupció elleni hiányos kormányzati fellépésre és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország euró- és Schengeni zónához csatlakozása akár éveket tolódhat – mutat rá elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőcég szakértői szerint 2024-re, vagy akár az utánra tolódhat a bolgár pénzcsere, noha annak 2023-as bekövetkeztét csaknem biztosra mondta a minap maga az IMF bolgár származású vezérigazgatója is.
Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
