A grexittel kapcsolatos félelmek kiárazódása miatt a forint erősödött júliusban. Bár van olyan alapkezelő, aki szerint további erősödés várható, sőt a 300 alatti euró-forint is elképzelhető, a többség kissé pesszimistább lett a kilátásokkal kapcsolatban.
Kedden sem tudta áttörni a forint a 307-es szintet és fokozatos leértékelődéssel a 310-es szint fölé gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Az eurózóna csak egy transzfer-unióra emlékeztet, semmint egy érett gazdasági és pénzügyi unióra. Az átalakítás valódi (valuta) unióvá nagyon nehéz faladat, de nemcsak a számos elvi és technikai probléma áll ennek útjában. Sokkal inkább a nemzetállamok ragaszkodása a féltve őrzött szuverenitásukhoz, vagyis a már kialakult állami szerepekhez és fennhatóságokhoz. Egy integráltabb és legalább egy kvázi-föderális pénzügyi építmény kialakítását sejtető új átviteli mechanizmus kellene, amely már önállóan, vagyis tagállami befizetésektől függetlenül lenne "fiskális". Ez a fejlemény azt jelenthetné, hogy a majdani föderális-EU központi költségvetése abszolút méreteit és relatív arányait tekintve is kellően nagy lenne, egyben erős központot feltételezne, ahol az adósságkibocsátás hihető teljesítmény ígérettel párosulna. Ez lehetne a valódi pénzügyi unió egy tartós szerveződési kerete. Ettől az áhított végponttól azonban még nagyon messze vagyunk, ahogy az az EU-t érintő intézményi kritikákban is gyakran elhangzik.
A keddi jegybanki bejelentéssel és számos egyéb, régebb óta látható hazai, illetve nemzetközi témával együtt úgy tűnik, hogy érdemes lehet elgondolkodni a forint gyengülésére játszó pozíción. Megítélésem szerint ugyanis a kilátások inkább a forint gyengülése, mint folytatódó erősödése irányába mutatnak. Természetesen vannak kockázatok is ezen meglátás kapcsán, és természetesen sok múlik egy ilyen piaci tranzakció időzítésén is. De lássuk előbb, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre az első mondatban utalok!
A hétfői nap második felére gyengülésnek indult a forint az euróval szemben, a jegyzés ismét meghaladta a 310-et. Komolyabb piacbefolyásoló hír nem jelent meg, viszont az MNB keddi kamatdöntő ülése miatt a szokásosnál is idegesebbek lehetnek a befektetők.
Görögország hétfőn fizetési megbízást adott összesen 6,8 milliárd euróról, melyet az EKB-nak, az IMF-nek illetve az eurózóna jegybankjainak utalnak át. Ezzel a múlt héten kínkeservesen kialkudott 7 milliárd eurós áthidaló hitelt szinte teljes egészében el is költötték, most viszont néhány hétig nem lesz újabb komoly törlesztési kötelezettségük.
Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.
Az eurócsoport hétvégi maratoni ülése hivatalos döntés és közlemény nélkül ért véget, mert több pontban nem tudtak megállapodni, azokról az eurózóna vezetői döntenek. Délután kiszivárgott az eurócsoport tervezete, mely komoly elvárásokat fogalmazott meg a görög kormány felé, és több pontról szerdáig kell döntenie a görög törvényhozásnak (prior actions), ezzel is bizonyíthatja a nemzetközi hitelezőknek elkötelezettségét. Csak ezek után lehet szó a harmadik mentőcsomagról.
Először féléves mélypontra került az euróárfolyamunk a bizonytalan görög helyzet közepette, majd pedig látványosan erősödni kezdtünk, amikor elkezdett kirajzolódni annak a megoldása. Miért reagál ennyire hevesen a forint a görög eseményekre, amikor semmilyen érdemi kapcsolatunk nincs a déli országgal? Miért gyengülünk az euróhoz képest, amikor az is gyengül? A jelenség mögött a piaci kockázatkerülés sokarcúságára ismerhetünk rá, amit az alábbi írásban járunk körbe.
Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.
Közel féléves mélypontról beszélhetünk a forint esetében, ha az euróval szemben nézzük. Szerdán a jegyzések újra 317 fölé emelkedtek a görög hírek hatására, sőt a 318-as szintet is átlépték.
Görögország az eurózóna kapujában áll, de ezúttal éppen kifelé menet. Az euró elvesztésével azonnal cselekedniük kell majd, most pedig ennek a szakításnak vázoljuk a rövid menetét. Egy dolog szinte teljesen biztos: jelentős leértékelődésen megy majd keresztül az új fizetőeszközük. Öröm az ürömben, hogy ezzel a jövőben vonzóbb turisztikai célponttá válhatnak.
Egyelőre nehéz megmondani, milyen hatása lesz a vasárnapi görög népszavazásnak, az biztos, hogy a következő napok kulcsfontosságúak lesznek. A korábbi nyilatkozatok alapján valószínűtlennek tűnik, hogy a további megszorítások elutasítása tárgyalási alapot jelentsen a hitelezők számára, az elemzők szerint egyre esélyesebb forgatókönyv, hogy Görögország kilép az eurózónából. Az biztos, hogy kedden EU-csúcsot tartanak, ahol vagy kínálnak egy utolsó esélyt Athénnak a megegyezésre, vagy elkezdenek felkészülni a görög kilépés utáni világra az Unió politikusai. Mindenesetre gyorsan kell dönteni, mivel két hét alatt 3,5 milliárd eurót kellene előteremteniük valahonnan a görögöknek, ha meg akarnak menekülni.
Bizonyítottan hat a forint megítélésére a görög dráma, de úgy tűnik, hogy leginkább csak a szélsőséges hírekre alakul ki gyengülés. A korábbi öthavi mélypontunktól csütörtökre két egységgel távolodtunk el, így ma olyan euróárfolyamot láthatunk, mint az év elején.
Tizenhárom éve nem volt ilyen alacsony az euró részaránya a világ jegybanki tartalékain belül - derül ki az IMF statisztikájából, melyet a Wall Street Journal idéz. A szakemberek szerint a mélypont elsősorban annak volt köszönhető, hogy tavaly negatív betéti kamatot vezetett be az EKB, ez pedig a jegybankok pénzét is elkezdte kihajtani.
A hétvégén eldőlt, hogy a görögök nem fizetik ki a következő részletet a hitelezőik felé, ami az ország csődjét jelenti, viszont ha bárki azt gondolja, hogy itt most vége a görög drámának, az csalódni fog. Bár a profi befektetők által legvalószínűbbnek tartott (remélt?) forgatókönyv (van megállapodás, nincs csőd, nincs kilépés) árazódott most ki, a paletta még mindig széles, a görögök akár még az EU és az eurózóna tagjai is maradhatnak, ez a technikai feltételeken kívül azon is múlik, hogy mennyire tökös az EU (EKB, IMF), illetve példát akarnak-e statuálni.
A forgatókönyvek sokszínűsége miatt nem könnyű értékelni a hétvégi események tőkepiaci hatásait, mi egyelőre a mérsékelten negatív jelzőt használnánk, de mivel a görögök kilépése még mindig benne van a pakliban, jöhetnek itt még durva mozgások a tőzsdéken.
Fontosabb megállapításaink
Miért küszködnek ennyire az európai vezetők azért, hogy a makacs görögöket bent tartsák az euróövezetben? Egyáltalán miért ugrálhat ebben a helyzetben egy olyan ország, amely az eurózónás GDP-nek alig a két százalékát teszi ki? A választ az Európai Unió ideájában kell keresnünk, amelynek túl drága volna az euró sérthetetlen imázsának elvesztése.
Szerdán összességében csekély elmozdulást mutatott a forint az euróval szemben, a jegyzések a 312-es szint közelében ragadtak, de a ma rajzolt napos grafikonnal a forint egyre inkább úgy tűnik, hogy szép csendben kijött az emelkedő trendcsatornából.
Hosszú gyengélkedést követően az elmúlt hónapokban rákapcsolt az euró. Közel két hónapos korrekción van túl a legtöbb devizával szemben. Most azonban úgy tűnik, ismét gyülekeznek a felhők az euró piacán: több devizakereszt vonatkozásában is középtávú fordulós alakzatot épít az árfolyam. Hogyan teljesíthet az európai fizetőeszköz középtávon? Melyik euró devizakereszt a kakukktojás? És mi lesz a forinttal? Videónkból kiderül.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
